Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-347

304 Az országgyűlés képviselőházának 347. mányzat ezen mulasztására, meghallgatásra — sajnos — nierai talált. S

z

állasi Feremi-3 már 1942 január l€t-én mondott beszédéiben Hesizögeste, hogy melyek! azok az előfeltételek, amelyek ailapján mostani háborúnkat megnyerhetjük: (Egy hang jobbfélők A vér^-rög!) először a zsidó befolyás politikai és társadalmi éltetünkbői való kiirtása (Felkiáltások a szélsőbaloldakm: Nagyon fontos!!), másodszor a, szabadkőművesség és az ezizel egyhúron pmdlülő marxizmus f elszámolása (Ügy van! Ügy van! a 8z0sőbalold<$(m.), harmadszor a politikai, gazdasági és társadalmi szabotázs minden lehetőségének megszüntetés», bárkd részéről is jelentkezzék iaz. (Ügy van! Ü<jy van! a tzélsőbaloldalon.) Ezeknek az előíelitételekineki teljesítése körül vajmi kevés történt. Itt elég megemlí terűink, hogy a marxizimius felszámolá*a helyett annak előretörései következett be (Ügy van! Ügy van! a $zélsőbaloldalo>n.) és hogy a zsidókérdés megoldása nem haliad: a kormány itt meghátrált. (Ügy van! Ügy van! a szél óbalofdalcm.) A miniszterelnök úr azon kijelentése, hogy a külön zsidó vagyonadó a mai időkbem ke>resztülvihetetlen, ennek nyilt bejelentése. A fenti előfeltételekhez, aimelyek teljesítése pedig elkerülhetetlenül szükséges volna a győzelemhez, továbbiakat is hozzáfűzhetünk. Ezek között a legelsők a szociális téren elkövetett mulasztások, továbbá a, földreform t'élretolása. Végtelen felelősség terheli KáUay Miklós niiniszterellnök» urat azért, mert a most folyó háború után elkerülhetetlen földreform tekintetében nem nyugtatta meg a magyar népet, hanem ezt a legfontosabb kérdést hallgatással mellőzi. (Mozgás.) Ki kell jelentenünk, hogy a magyar föld népe nem* mondhat le a földreformról. (Ügy van! Ügy van! a szélsőBati oldatom) ^ De idetartoznak a gazdasági előfeltételek terén mutatkozó végzetes tünetek is. Csak a pengő vásárlóerejének zuhanására, az úgynevezett organikus árszint igazságtalanságára akarunk rámutatni. A kormányzat azt ígérte, hogy a pengő vásárlóerejét megőrzi, organikus árszintet, létesít és» azt fenntartja. (Maróthy Károly: Elszállt!) Megengedhetetlen, hogy továbbra is fennmaradjon az az árszint, aimely a kormány erély tétlensége ikövetkezítében ma kialakult és nem. lehet tétlenül tovább nézni, hogy a kisemberek takaréktőkéjei elértéktelenedjenek. (Ügy van! Ügy van! a ssé sobaloldaiom.) A nemzeti becsület kérdése, hogy aki bízott a kormány ezirányú ígéreteiben és ennek következtében harcban álló nemzetével szemben teljesítette kötelességét, ne csalatkozzék és ne rendüljön meg bizalmában. (Ügy vom! Ügy van! a sgélsőbaloldatfon,) Nem folytatjuk tovább. Mi nagy vonásokban ilyennek látjuk a helvzetet ma, araikor számoit akarunk adni arról, hogy a rendszer mennyiben oldotta meg az elmúlt 25 év alatt sorsikérdéseinkett. Az első világháború előtti idők bevezetőnkben feltárt négy sorskérdésének: a szociális, nemzetiségi, a föld- és zsidókérdésnek súlyát nemizetünk ma is, a második világégés kellős közepén vállain hordozza. Nincs: jogunk J rá. hogy kétségbevonjuk bárki jószándékát. Nem. 'tesszük ezt a mai kormánnyal szemben sem, de n inéi több igyekezetet és jóakaratot tételezünk fel. annál inkább fel tóiul bennünk az a megalapítás, hogy ha ülése 1943 november 30-án, kedden. ennyi igyekezet ellenére is csak ennyi az előrehaladás, akkor nem az emberekben, hanem a rendszerben van a hiba. (Ügy van! Ügy van! ••' szélsőbaloddá on. — vitéz Lipcsey Márton: Jó Istenem!) Sürgős rendszerváltozás kell tehát! Még nem késő, az elmulasztottakat lehet pótolni, de itt a tizenkettedik óra, hogy> sorsikérdéseink megoldásáról ne csak beszéljünk, hanem azt végre is hajtsuk, A biztos siker lehetősége adva van: vissza kell térni őszintén és alázatosan minden erőnk bő forrásához, a magyar néphez, ennek őserejéh&z.J Helyeslés a szelsőbaloldalon.) Ezt hell feltárjuk; a, magyar nép teljességét be kell vennünk az alkotmány sáncai 'közé. (Ügy van! Ügy van! a szélsőb

ßuMalow.) Üj, korszerű választói törvényt és mihelyt at lhe%zet megengedi, tiszta választást követelünk! (Ügy van! Ügy Van! a sœêlsëbaïoldalon.) A népi erők fel buzogni akaró tiszta és bővizű forrására ártó kezek súlyos sziklát hengergettek, akárcsak

1 a feltámadástól félő farizeusok a keresztre feszített Üdvözítő sírjára. (Űgty vén! Ügy. van! a széhőbaloMaJowv.) Erre a sziklára rá van vésv© a »Rendszer« neve. Hogy fel tud-e alóla törni, fel tudl-e támadni az igazi népakarat, az attól függ, hogy lesz-e ai magyar felelős államférfiakban: annyi hazaszeretet és önzetlenség, hogv tisztán érvényesülni engedjék azt. (Űgftf van! Ügy van! a sze% sőbaloldaloW.) A megújulásnak, a nemzet felemelkedésének ez az egyetlen útja. Ma úi világrend születik, nekünk is meg kell újulnunk. A Nyilaskeresztes Párt tántoríthatatlanul hisz annak az új világrendnek az eljövetelében, amelynek alapját Berlin. Róma. Tokió fogja lerakni és rendületlenül hisz abban, hogy ezeknek a hatalmaknak

1 oldalán a háborút győzelmesen befejezve, éhben a. világrendben magyar nemzetünkre nagy hivatás vár!« (Ügy Äf Ügy van! — Taws a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Ezekben voltam bátor elő (erjeszteni pártomnak hivatalos álláspontját, amiely nyilatkozat formájában meg akarta örökíteni a mostani helyzet kialakulását é& a mai helyzet képét. A történelmi felelősség szempontjából ta.ntottuki ezt szükségesnek. Szükségesnek tartjuk azért, mert a mi meggyőződésünk szerint végzetes mulasztások történtek és ennek itt, a Ház. az ország közvéleményének színe előtt, tanúbizonyságát kellett adnunk. Ezért képet adtam ebben a párt-nyilatkozatban az egész helyzetről; és ha ennek szavai itt-ott. keraéhivek is. legyen az a szempont minidlnyájunik ellőtt, — és asz én szememben ez volt az első szempont —• hogy az őszinte szó sohasem, árthat. (Palló Imre (Ma'.oicsy Tamás felé): Tamás, mit szólsz hoz^l) Elnök: Palló Imre képviselői urat kérem, ne tegyen fel kérdéseket, (Me&foó Zoltán: Kíváncsi!) Szöllősi Jenő: Rá kívánok térni Lakv igen t. képviselőtársam beszédének egyes tételeire. Az előttem, szólott igen t. vezérszónok úr kitűnően megtalálta azt a hangot, amely szükséges ahhoz, hogv a lelkiismeretek

1 tovább aludjanak. (Ügy vam,! Ügy van! — Derültség, tetszés és taps a szélsőbaiold ion.) már pedig itt azért vagyunk és ©IsőVorban az az ellenzék: kötelessége, hogy a felelősség kérdését exponálja. Mert mindazért, ami itt történik, mindazért a miulasztáséírt. ami itt tornyosodik, ha felvetjük a felelősség kérdését, valaki csak fo-