Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-347
3^8 Az országgyűlés képviselőházának 347. ülése 1943 november 30-án, kedden. Mélyen t. Ház! Imréd y képviselő úr áttért később a pénzügyi kérdéseik tárgyalására. Foglalkozott azzal a roppant érdekes problémáivá], hogy az állaim. az adósságait, hogyan veszi fel, inicsoda tényezőkhöz, fordul a végből, hogy a részére szükséges hitelösszegeket megszerezze. Ahogyan kivehettem beszédének ebből ß, részéből, tulajdonképpen kifogásolta azt, hogy ez a kormány elsősorban a bankszervezet igénybevételével bonyolítja le tótelmíü vele telit ( vitéz Imrédy Béla: Csak konstatáltam!) és nem veszi igénybe kellő mértékben az áMlatmi lakosságát alkotó egyéniek megtakarításait a külcsöniműveleteknel. T. Ház! Azt hiszelm 1 , ismert dolgot mondok akkuid mikor rámutatok arra, hogy nem csupáin Magyarországon vain így. Nem, csupán Magyarországon van az úgy, hogy az emberek oktalan feleltemből nem szívesen nyitják ká a pénztárcájukat ós nem jegyezneki nagy összegeket, az állami kölesönökre. Méltóztassék ; bármelyik nagy hadviselő állam államadóssági politikáját megvizsgálni, akár Németországét, akár Olaszországét, akár! Angiiáét, vagy lacz* Északamierikai Unióéit: valámennyini megiátszik az, hogy a pénzügyminisztereik ebiben a- háborúbaaií nem, a nyilvános jegyzések különböző színjáték kaival próbáljálki az állam részére szükséges tőkéket összeesialogatni, hanemi olyan módokon, amelyek sok tekintetben-a magyar módszerekbe'/; hasonlók. T. Ház! Kekünk nincs módunk olyan eszközt igénybe venni példának .okáért, amelynek igénybevétele — teljes tisztelettel állapítom jtie«- — Némeaországbam önként adódik, hogy 'tudniillik Németország egyéb államokkal izemben fokozza adós&ágafrt. Nincs módunkb-m' megtenni azt. amit például Anglia tett, amikor külföldi követeléseit használta fel erre a célra. Nincs módunk azt megtenni. amire >'7Íiitén Anglia a példa, hogy az ipari tartalékokat veszi igénybe azzal a homályos ígérettel, hogy egyszer, majd késŐibib, talán a háború után, ha erre módja lesz, azok 20%-át visszaaidlja. Nekünk .azokat a forrásokat, azokat a csatornákat kell igénybei vennünk 1 , amelyek nálunk rendelkezésre állanak. (Helyeslés a jobboldalon.) S a letelt esztendőkben az államháztartásnak kétségtelenül zökkenésmentes vitele s más oldalról a pénzüknek sokak által vitatott, de szerintünk mégis kitűnő értéke a bizonyosság arra, hogy jó az a pénzügyi politika, amelyet követtünk, legalább is a magyar viszonyok mellett ennél jobbat neon lelhetett találni. (Ügy v u n! a jobboldalon.) Tr Házi Ne méltóztassék azt gondolni, hogy a kormánypárt vezérszónoka esetleg nem lát bizonyos negativ szempontokat s azokat nem véli kötelességének a Ház plénumában is kifejteni. Valóban, ha talán nem, is abban a formában, mint ahogy Imrédy t. képviselőtársamnál, nekem is és sok más politikai barátomnak a fejében is felvetődött a, búzakötvény gondolatának bírálata. Nem azért, mert azt a kormány megcsinálja. A tervet valóban bölcs és helyes gondolatnak tartjuk abban a pilla .hatban, ha az akció a lebonyolításánál olyan rendszert követnénk, amelyet más államok eddig követtek. Amennyiben példának okáért a kormány tienne lehetővé azt, hogy .a nyugdíjalapok vagyonát konzerválják ilyimódon, vagy pedig az» ipari tartalékok egy részét helyezzék el így, ezt jónak, de mindenekfelett jónak tar tanám a magam részéről azt is, ha a kötvények kibocsátásával egy idő ben kimondatnék "az is, hogy az a búzakötvény abban a formában fundáltatik, hogy a földadót is átvinnőkl az arany koronaalapról búzaailapra. így már a két koncepció között teljes mértékben, világossá tennők a kapcsolatot. Mélyen t. Ház! A háboi*ús költségvetéssel szemben is lehetnek a tárgyilagos bírálatnak olyan megjegyzései is, amelyekről úgy hiszem, a^t. ellenzék sem szólt. De ennek a kormánypártnak szuverén: joga, hogy előadja azokat s ezzel jó muinkát végezzen. Amikor én, t. Ház, ennek a költség vetésnek számait: feldolgoztam magamhan s rendre egymásmellé helyeztem az adatokalt, amelyekből számoszloipokat alkottam, az volt az érzésem, hogy a hálboirú legnehezebb időszakában többé vagy kietvésbbé egy békeesztendő költségvetését látom) magam előtt. Nemi csupán azért, aminek indokát már korábban megadtam, hogy a beruházások céljaira nagy összegek vannak a 'költségvetésben, hanem azért is, mert a személyzeti költségek a költségvetésben olyan emelkedést mutatnak, amely ma ugyan minden bizonnyal feltétlen és komoly szükségletet fejez ki, de amely kérdésnél más olldalról meg kell állnunk- Próbáljunk szembenézni azzal, hogy r mi lehet ennek a jövőt illetőleg a következniénye. Mélyen t. Ház! Rengeteget beszéltek ebbein az országban — nem is húsz év óta, hanem 30—40 év óta — arról, hogy a tisztviselői, kar létszáma nagy, túlontúl van duzzasztva és állandóan nő. ' Aki a költség vetésnek csatolmányai közül az állama alkalmazottaik létszámára vomatklozó táblákat vizsgálja, az valóban észreveheti, hogy eziem a téren a legutolsó esztendőkben, is 'emelkedés mutatkozott. Gondolkodás nélkül meg kell adanunk mégis a felmentést az emelkedés miatt. Mert miről vau szó? A háborús gazdálkodás a legkülönbözőbb irányokban követeli meg az állam: készenlétét és csak szemforgató politika volna, ha azt mondanók, hogy az igazgatás temérdek Jeladatát intézni lehetne emberek nélkül. Nem lehet emberek nélkül ezeket a funkciókat teljesíteni, az agyonhalmozott tisztviselői kar normális miunkaterhei alatt is roskadokizk. De amikor esst ilyenformán elismer eim és megindokolom, így azt, hogy a költségvetés személyi kiadásai miért növekedtek annyira, a jövőt illetőleg azért mégsem tudom: elhallgatni bizonyos aggodalmamat. El fog következni az idő, amdkor az úi alkalmazottak státusrendezést kérnek, amikor majd talán nyugdíjba is kívánnak közülük egyesek menni: a jövőben tehát az, állalmi költségvetésnek olyan megterhelésével fogunk szemben állni, amelyre már ma kell gondolnunk, amelyre már ma fel kell figyelnünk és már ma gondoskodnunk kell arról, hogv a létszámot a lehetőséghez mérten, simán, szinte észrevétlenül csökkentsük. Mélyen t. Ház! Imrédy Béla kép visel ő iír roppant súlyos kifejezést használt beszédé ben akíkor, amikor iparpolitikánkat bírálva körülbelül' azt fejtette ki, hogy iparpolitikánkat nem a kormány, nem az illetékes miniszter viszi, hamem a Gyosz, 1 . (Piukovich József: Ég a szakszervezet! — Egy hang a szelsőbedöldalon: Nem igaz? — Mozgás jobbfelőL) Persze nem. Ezzel a felfogással szemben élesein állást kell foglalnunk {Helyeslés a jobboldalion.), .mert ennek a parlamentnek az a pártja,^ aimiel y a kormány mögött áll, egész gazdaságpolitikai felfogásával, amely a kormány intézkedéseiben
