Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-347

372 Az országgyűlés képviselőházának $4Î. vizsaálása, megvitatása a most meginduló felhatalmazási vi'ia során felszólaló vezérszónOj kokra, és szónokokra vár; számomra, az előadó számára, csupán az kínálkozhat, hogy a felhatalmazási törvényjavasltait tárgyalásával kapcsolatba hozni szokott bizalmi kérdés felvetésével foglalkozzam, e célból a magyar országgyűlés múltjába visszapillantsak, a történelmi tényeket feliszínre hozzam, emlékezetbe idézzem és a konzekvenciáktait levonjam. T. Ház! Felszólalásom elején ismertettem s az állami költségvetés közigazgatási és jogi jelentőségét, Eaútt'aíl arra kívánok rámutatni, hogy parlamentáris állaimokfcian a költségvetés egyúttal nagyfontosságú politikai intézmény is, úgy hogy amiikor az országgyűlés költségvetési jogával él, a közigazgatás minden résiZjét beható vizsgálat alá veszi és az egész közigazgatás működését kritikájával illeti. A költségvetésnek politikai jelentősége abban jelentkezik, hogy az országgyűlés a költségvetésen vagy jelentéktelen, esetleg jelentékeny változásit eszközölhet, vagy az egész költségvetést megtagadhatja. A költségvetési felhatalmazás megadása 'tehát az országgyűlés részéről bizalom kérdése. Érdekes vizsgálnunk, hogy ez a politikai felfogás mikiéint, fejlődik ki nálunk. Az 1867 után kezdődő alkotmányos korszakban eíli'eintte nem volt egyöntetű a gyakorlat. Az ellenzéki mérsékelt tagjai a feKhatalmazás megtagadásáért felelősséget vállalni nemi alkartak. Különösen érdekes Tisza Kálmánnak az ellenzékein tanúsított magatartása, aki a Lónyay-kormánynak három költségvetését és indemmitását is megszavazta (Kunder Antal: Az rendes ember volit! — Ilyen kell lene a kor mán ymatkj! — Derültség a szélsőbaloldalion. — Rajniss Ferenc: Éljen Tisza Kálmán. — Derültség a szélsobalo dalom.) Széli Kálmán kifejezést adott annak a véleményének, hogy az 8adeumitásból bizalmatlanságot faragni nem helyes. Gróf Apponyi Albertnek is az volt a meggyőződése, hogy helyesebb volinia. ebből bi«aílimi kérdésit nem csinálni. Â.md'e az ellenzék más felfogásba ment át és kiésobb gyakorlattá vált a költségvetési vitánál a pártpolitikai szempontoknak nagy teret adni- Volt, aki azt állította, hogy a költségvetés megszavazása azért hizallmi kérdés, miért ennek a rendi országgyűlésre visszanyúló gyökerei, okai vámáraik». Nevezetesen a rendi országgyűlés ama gyakorlatára hivatkozott, amely szerint a rendek, mielőtt a király javaslatának tárgyalásába bocsátkoztak vollna, élőbb sérelmeiket adták elő és azoknak orvoslását kérték. Ennek azután az lett a következménye, hogy míg az 1867 utáni időkiben eleinte tárgyi okokat kellett a felszólalónak birálatában felhozni és szakszerűen hozzászólni a költségvetéshez, addig később csak bizalmatlanságokat, nem pedig a költségvetés visszautasítását indokoltaik. T. Ház! Szeretném inyomatékkal hangsúlyozni, hogy amiint állam nincs közigazgatás nélkül, úgy modern állam nem lehet költségvetés nélkül. A költségvetés aiz államháztartás •> (folytonosságára és az állami funkciók ellátására nélkülözhetetlen és szükséges, hogy a közigazgatás egy napig se akadjon meg, hogy a minisztérium eljárása a felhatalmazás hiányában alkotmányellenes ne legyen. Deák Ferenc szerint a költségvetés, megállapítása nemcsak joga a t. Háznak, hanem kötelessége is és amely pillanatban a megállapítás lehetővé válik, más mód, mint a m egállá- | ütésé 1Ù4& november uö-án, kedden. pitas nincs. Deák^ Ferencnek ez a megáilllapítása, tehát szigorúan előírja, hogy a felhatalmazás megadásainál az országgyűlés erikölesi kötelességnek van alávetve. Tovább fűzve a gondolatmenetet, ha látjuki, a magyar parlamentarizmus múltjából, hogy komor időkben a bizalmatlanság elnémult, ha valóban megérezzük annak szükségét, hogy itt a népek küzdelmének közepette nekünk magyaroknak nemidsak, hogy nem szabad egymást marcangoltai, hanem egységbe forrva dolgoznunk kell a boldog magyar jövőért, legyen szabad kérnem a t. Házat, a, jobboldalon, a középem, a baloldalon, az elllenzéfoi padsorokban ülő igen t. képviselőtársaimat egyaránt, hogy a pártpolitikai szempomtok félretételével, a reájuk, törő bizalmatlanság legyőzésével a felhatalmazást méltóztassanak megadni annaki a kormáinyinak, amely nemzieti létünket veszélyeztető időkben, — amikor egész Európa veszélyben van, — a magyar hivatástudatnak, a nemzet érdekeinek és becsületének szem előtt tartásával áldozatos felelősségtől áthatva történelmi feladatra vállalkozott. T. Ház! Az igen t. minisiziterelnök; úr a most tárgyalt költségvetés vitájának! eleijén a miniszterelnökségi tárca tárgyalása allkalmávaJl elmondott nagyvomajtí, a magyar lelkekben mély nyomokat szántó, televény talajra találó expozéjában mulníkatárskémt hívta fel az egész nemzetet, azokat is, akik bíznak benne, akik követik és azokat is, akik biralják. E felszólítást köyetöleg az ellenzéki padsoroklból a vitában elsőnek részt vett t. képviselő társa m kifejezésre juttatta, hogy a felhívás nyitott ajtókra tállal. Én úgy velem, t> Ház, ez a megajáraliási vita kínálkozik első alkalmul arra, hogy az igen t. minisztereiniök úr felhívása valóban nyitott ajtóikba taláron. Tiszteilettel vagyok bátor javasolni, hogy a megajánlási javaslatot mind áltatlánosságbam, mind részleteiben elfogadni méltóztassék. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közüHi Mocsáry Ödön jegyző: vitéz Imrédy Béla! Elnök: vitéz Imrédy Béla képviselő urat illeti a szó. vitéz Imrédy Béla: T. Ház! (Halljuk! Haitijük!) Az előadó úr tárgyilagosan ismertette az előttünk fekvői törvényjiaivaslatot és azután a bizalmi kérdéssel foglalkozott. Higgye el ia, t. Ház, én lennék a legboldogabb, ha az előladó. úr felhívásának eleget tehetnék és ha ezekbői a padsorokból is megadhatnám, a kormánynak a felhátaimaizást az 1944. évi költségvetési vitelére. Én lennék a legboldogabb, ha követhetném azokat a példáikat, laimelyeket most itt felsorolt. Boldog lennék azért is, mert ennek előfeltétele valószínűleg egy olyan nyugodt európai atmoszféra lenne, amilyen akkor uralkodott, amikor az ellenzéki padsorokból elfogadták a költségvetéseiket. * T. Ház! Előre kell bocsátanom azonban, hogy nem tehetek eleget ennek a felhívásnak és majd később, beszédem folyamán meg fogom okolni, miért nem tehetek eleget és nem fogadhatom el ezt a törvónyjaviaslatolt, nem ajándékozhatom meg ai kormányt bizalmunk: kai. T. Ház! A nemzet egységének a kérdése nem ettől függ. A nemzet; egységének a kérdése az általános politika irányvonalainak, tisztaságától függ és éippen ez az, ami minket arra késztet, hogy a felhatalmazási javaslattal szem-