Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-347

Àz országgyűlés képviselőházának 347. közötti egyensúlyt van hivatva biztosítani. A költségvetés valóban jeleníti az ösfKoea állami feladatok mérlegelését és rendszerbe foglalá­sát, 'egyúttal az egész állami étet szervezését­Az ; állami költség vetés továbbá jogi szein­pontfoól bír fontossággal, ami Ikáfejezésre ju't abbam is, hogy megjelenési formája: törvény és 1897. óta áttételes jog szerint is törvéniayet kéli megállapítani a költségvetésit'. Lényeges kelléked a törvénynek részint a megállapításra, részint a megajánlásra irányuló tevékenység. Ehhez : képest tartalmaznia .kiell egyrészt az ál­lam kiadásainak és bevételi előirányzatának megállapítását, másrészt a megállapított ál­lami kiadásoknak és megjelölt* bevételekbek megaljánláeát. T. Ház! Ha már most a fentiek szemszögé­ből a törvényjavaslatot nézzük, úgy megálla­píthat jukj, hogy a most ismertetett közigazga­tási és jogi szempontok abban kifejezésre jut­nak. Az állami költségvetésről szóló törvényja­vastalt, illetve törvény főképpen abban klülön­Ibözik egyéb törvénytől, hogy míg az utóbbiak rendszerint a társadalom életviszonyainak jö­vőre vonatkozó általános szabálíyzását tartal­mazzák, addig a költségvetési törvény az ál­lam! egy évre kiterjedő konkrét tevékenységi programon ját kívánja meghatározni. Vam va­lami igazság abban az elméleti felfogásban, hogy a költségvetés 'megállapítása voíltalkiépen adminisztrációs feladat, azonban alkotmányos államban a törvényhozás hatáskörébe tartó­zik. Jelealtőségét mutatja az is, hogy a megál­lapítás: — a zárszámadástól eltérően — nem or­szágos határozattal történik, hanem külön tör­vénnyel. T. Ház! Tekintve, hogy az 1944. évre szóló állami költségvetést a bizottsági tárgyalások során a t. Ház minden tagjának módjában vojít megismerni és tekintve, hogy a jiavaslat az évek során át kialakult szerkezettel és szöve­geztésSsel (készült <el, a törvényjavaslat égayés rendelkezésiéit csak vázlatosan kívánom ismer­tetni. (HtíÜjuk! Halljuk!) A törvényjavaslat 1. és 2. §-a voltaképpen a már letárgyalt egyes tárcák költségvetésé­nek kivonata. . A javaslat 1. §-ának (1) bekezdése összeg­szerűen külön megállapítja a magyar állam 1944. évi rendes, átmeneti és beruházási kiadá­sait és ezeket összegezve 6,147,104.000 pengőben állapítja meg. Az 1. §. (2) bekezdése a rendes átmeneti és beruházási kiadásokat fejezetek, címek), rovatok szerint osztja meg, illetőleg részletezi. A 2. §. (1) bekezdése az 1. §-ban megálla­pított kiadások fedezésére kijelöli a magyar állam jövedelmeit és bevételeit — klülön a, ren­des és külön a rendkívüli bevételéket — s az összes bevételt 5,866,696-000 pengő ösiszegfotíni A 2. §. (2) bekezdése a rendes és rendkívüli bevé­teleket ugyancsak fejezetek, címek és rovatok szerint részletezve tünteti fel. _ 4 A kiiadások megállapítása és a fedezetükre szolgáló bevételek kijelölése után a 3. §.,(1) be­kezdése felállítja a költségvetés merleget, amint ismeretes, 280,408.000 hiánnyal. . A 3. |. (2) bekezdése felhatalmazást ad a pénzügyminiszternek: arra, hogy a bevételek, álltai nem. fedezhető hiányt hitelműveletek ut­ján fedezhesse. A költségvetési hiány fedezé­sére felveendő kölcsönök tőkéit és kamatait a törvényjavaslat az érvényben lévő vagy beho­zandó mindem közteher alól mentesíteni kí­vánja. Jà . - — ülése 1943 november 30-án, kéâàen. 37Í A 4. §. foglalja magábiain — a szokásos szö­vegezéssel — a szorosabb értelemben vett . fel- ; hatalmiazást, illetőleg az állam jövedelmeinaki és bevételeinek folyóvá tételére az egyes bevé­teleknek az 1944. évre megajánlását. Az 5. éls 6. §. az államháztartás alkotmá­nyos vitelének igen fontos biztositékaiit tartal­mazza. Az 5. §. kimondja; hogy a bevételek csupáta a törvényben megálllapított kiadásokra (fordíthatók. Ezzel a rendelkezéssel ai törvény­javaslat általánois, érvénnyel kizárja a költség­vetési tagozatok között a hitel átruházást. A i szakasz (2) bekezdése kivételképen iceak a XX. : fejezet egyes rovatainál teszi lehetővé a híitel­! átruházást, de ezeikjnél is csak a pénzügymi­niszter előzetes hozzájárulása és a mdnilszter­; tanács engedélye alapján. A költségvetés XX. i fejezete, aimi>nt tudini méltóztatnak, a homvé­! delmi minisztérium költségvetése s így úgy vé­l lem, a hrtelátruházásnak .lehetővé tételé-.— 1 a • jelenlegi viszonyok között —• külön indokolásra !iiem szorul. Az államháztartásban érvényesítendő leg; j nagyobbfokú takarékosságot kívánja szolgálni :a 6. §-nak az a rendelkezése, hogy, a kiadások ! céljaira megállapított; összegekre nézve a tárgy­iéven túl terjedő felhasználási idői megállapítá­sának, vagyis a hiteleknek a következő évre ivaló átviteléneik nincs helye. Ez alól a rendel­! kezes alól a törvény javaslat egyetlen esetben Isem kíván kivételt tenni. -- -"• A tÖTvéniytjavaslat 7, §-a végül a törvény ki­hirdetésiéiről 1 és végrehiaótásánól intézkedik, A számviteli törvénynek megfelelően a pénzügyminiszter úr a törvényjavaslathoz az i állami ingatlanok elidegenítéséről szóló kimu­tatást is csatolja s erre vonatkozóan a tör­vényhozás jóváhagyó tudomásulvételét kéri.» Megjegyzem, hogy az említett kimutatás sae- . jrint.az előzői költsélgvetési törvény ja vaslajt be­: nyújtása ótá 28 tételben összesen mintegy 107 |hold 1156 nésyzetöl nagyságú ingátlant idege­inített el iaz állam, összesen 641.710 pengő: 46 • fil­lér értékben. A kimutatás szerint további négy állami ingaitlan más ingatlanért elcseréltetett. A kereskedelem és közlekedésügyi miniszter, rium tulajdonában volt egy esavairgőzös, ; a Magyar Folyam- és Tengerhajózási .Eészvény­társaságnafc adatott el, iá felvidéki volt szlovák, közhasználatú villamosművek és a komáromi villamosmű pedig az Országos Villamosművek Részvény társaságnak adattak el; a kétl utóbbi tétel összesen 2,650.000 pengő névértékű rész­vény ellenében. T. Ház! Ezzel a tör vény javaslat rövid is­mertetését be is fejeztem. Most legyen szabad befejezésül a politikai bizalom kérdésével fog­lalkozni. (H^tjukJ Halijuk!) A felhatalmazás megadására vonatkozó eldöntésnek, elhatározásnak az alapját az al­laanháztartás vitelével kapcsolatos viták képe­zik. Ennek à vitának ailapjtai 'viszont ' az lehet. vájjon a am. kir. kormány tei'vbevett feladatai alkalmasaik-e í& közgazdasági élet megeiiőisíté­siéirç, továbbá, hogy a kormány kellő előrelátás­sal és gondossággal állapítottaré meg a ma­gyar gazdasági éleit teljesítőképességét és hogy bírja-e mindazokat a terheket, amelyeket a pénzügyi kormányzat tervbevett és hogy ,a tóf vábbi fejlődés 1 érdjekébem mélkralözhetetlenek-e ezek. Ugyancsak: a vitának az alapját képezi az, hogy a kormány gondos előrelátással mér­legelte-e a magyar államra ezidŐszerint nehe­zedő felaidatoknak szükségességét és elsó'lbbségi sorrendjét. Ezeknek iái kérdéseknek mélyreható /meg­öl*

Next

/
Thumbnails
Contents