Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-347

Àz országgyűlés képviselőházának 347. közötti egyensúlyt van hivatva biztosítani. A költségvetés valóban jeleníti az ösfKoea állami feladatok mérlegelését és rendszerbe foglalását, 'egyúttal az egész állami étet szervezésétAz

; állami költség vetés továbbá jogi szeinpontfoól bír fontossággal, ami Ikáfejezésre ju't abbam is, hogy megjelenési formája: törvény és 1897. óta áttételes jog szerint is törvéniayet kéli megállapítani a költségvetésit'. Lényeges kelléked a törvénynek részint a megállapításra, részint a megajánlásra irányuló tevékenység. Ehhez

: képest tartalmaznia .kiell egyrészt az állam kiadásainak és bevételi előirányzatának megállapítását, másrészt a megállapított állami kiadásoknak és megjelölt* bevételekbek megaljánláeát. T. Ház! Ha már most a fentiek szemszögéből a törvényjavaslatot nézzük, úgy megállapíthat jukj, hogy a most ismertetett közigazgatási és jogi szempontok abban kifejezésre jutnak. Az állami költségvetésről szóló törvényjavastalt, illetve törvény főképpen abban klülönIbözik egyéb törvénytől, hogy míg az utóbbiak rendszerint a társadalom életviszonyainak jövőre vonatkozó általános szabálíyzását tartalmazzák, addig a költségvetési törvény az állam! egy évre kiterjedő konkrét tevékenységi programon ját kívánja meghatározni. Vam valami igazság abban az elméleti felfogásban, hogy a költségvetés 'megállapítása voíltalkiépen adminisztrációs feladat, azonban alkotmányos államban a törvényhozás hatáskörébe tartózik. Jelealtőségét mutatja az is, hogy a megállapítás: — a zárszámadástól eltérően — nem országos határozattal történik, hanem külön törvénnyel. T. Ház! Tekintve, hogy az 1944. évre szóló állami költségvetést a bizottsági tárgyalások során a t. Ház minden tagjának módjában vojít megismerni és tekintve, hogy a jiavaslat az évek során át kialakult szerkezettel és szövegeztésSsel (készült <el, a törvényjavaslat égayés rendelkezésiéit csak vázlatosan kívánom ismertetni. (HtíÜjuk! Halljuk!) A törvényjavaslat 1. és 2. §-a voltaképpen a már letárgyalt egyes tárcák költségvetésének kivonata. . A javaslat 1. §-ának (1) bekezdése összegszerűen külön megállapítja a magyar állam 1944. évi rendes, átmeneti és beruházási kiadásait és ezeket összegezve 6,147,104.000 pengőben állapítja meg. Az 1. §. (2) bekezdése a rendes átmeneti és beruházási kiadásokat fejezetek, címek), rovatok szerint osztja meg, illetőleg részletezi. A 2. §. (1) bekezdése az 1. §-ban megállapított kiadások fedezésére kijelöli a magyar állam jövedelmeit és bevételeit — klülön a, rendes és külön a rendkívüli bevételéket — s az összes bevételt 5,866,696-000 pengő ösiszegfotíni A 2. §. (2) bekezdése a rendes és rendkívüli bevételeket ugyancsak fejezetek, címek és rovatok szerint részletezve tünteti fel. _ 4 A kiiadások megállapítása és a fedezetükre szolgáló bevételek kijelölése után a 3. §.,(1) bekezdése felállítja a költségvetés merleget, amint ismeretes, 280,408.000 hiánnyal. . A 3. |. (2) bekezdése felhatalmazást ad a pénzügyminiszternek: arra, hogy a bevételek, álltai nem. fedezhető hiányt hitelműveletek utján fedezhesse. A költségvetési hiány fedezésére felveendő kölcsönök tőkéit és kamatait a törvényjavaslat az érvényben lévő vagy behozandó mindem közteher alól mentesíteni kívánja. Jà . - — ülése 1943 november 30-án, kéâàen. 37Í A 4. §. foglalja magábiain — a szokásos szövegezéssel — a szorosabb értelemben vett . fel- ; hatalmiazást, illetőleg az állam jövedelmeinaki és bevételeinek folyóvá tételére az egyes bevételeknek az 1944. évre megajánlását. Az 5. éls 6. §. az államháztartás alkotmányos vitelének igen fontos biztositékaiit tartalmazza. Az 5. §. kimondja; hogy a bevételek csupáta a törvényben megálllapított kiadásokra (fordíthatók. Ezzel a rendelkezéssel ai törvényjavaslat általánois, érvénnyel kizárja a költségvetési tagozatok között a hitel átruházást. A i szakasz (2) bekezdése kivételképen iceak a XX. : fejezet egyes rovatainál teszi lehetővé a híitel! átruházást, de ezeikjnél is csak a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulása és a mdnilszter; tanács engedélye alapján. A költségvetés XX. i fejezete, aimi>nt tudini méltóztatnak, a homvé! delmi minisztérium költségvetése s így úgy vél lem, a hrtelátruházásnak .lehetővé tételé-.—

1 a • jelenlegi viszonyok között —• külön indokolásra !iiem szorul. Az államháztartásban érvényesítendő leg; j nagyobbfokú takarékosságot kívánja szolgálni :a 6. §-nak az a rendelkezése, hogy, a kiadások ! céljaira megállapított; összegekre nézve a tárgyiéven túl terjedő felhasználási idői megállapításának, vagyis a hiteleknek a következő évre ivaló átviteléneik nincs helye. Ez alól a rendel! kezes alól a törvény javaslat egyetlen esetben Isem kíván kivételt tenni. -- -"• A tÖTvéniytjavaslat 7, §-a végül a törvény kihirdetésiéiről

1 és végrehiaótásánól intézkedik, A számviteli törvénynek megfelelően a pénzügyminiszter úr a törvényjavaslathoz az i állami ingatlanok elidegenítéséről szóló kimutatást is csatolja s erre vonatkozóan a törvényhozás jóváhagyó tudomásulvételét kéri.» Megjegyzem, hogy az említett kimutatás sae- . jrint.az előzői költsélgvetési törvény ja vaslajt be: nyújtása ótá 28 tételben összesen mintegy 107 |hold 1156 nésyzetöl nagyságú ingátlant idegeinített el iaz állam, összesen 641.710 pengő: 46 • fillér értékben. A kimutatás szerint további négy állami ingaitlan más ingatlanért elcseréltetett. A kereskedelem és közlekedésügyi miniszter, rium tulajdonában volt egy esavairgőzös, ; a Magyar Folyam- és Tengerhajózási .Eészvénytársaságnafc adatott el, iá felvidéki volt szlovák, közhasználatú villamosművek és a komáromi villamosmű pedig az Országos Villamosművek Részvény társaságnak adattak el; a kétl utóbbi tétel összesen 2,650.000 pengő névértékű részvény ellenében. T. Ház! Ezzel a tör vény javaslat rövid ismertetését be is fejeztem. Most legyen szabad befejezésül a politikai bizalom kérdésével foglalkozni. (H^tjukJ Halijuk!) A felhatalmazás megadására vonatkozó eldöntésnek, elhatározásnak az alapját az allaanháztartás vitelével kapcsolatos viták képezik. Ennek à vitának ailapjtai 'viszont ' az lehet. vájjon a am. kir. kormány tei'vbevett feladatai alkalmasaik-e í& közgazdasági élet megeiiőisítésiéirç, továbbá, hogy a kormány kellő előrelátással és gondossággal állapítottaré meg a magyar gazdasági éleit teljesítőképességét és hogy bírja-e mindazokat a terheket, amelyeket a pénzügyi kormányzat tervbevett és hogy ,a tóf vábbi fejlődés

1 érdjekébem mélkralözhetetlenek-e ezek. Ugyancsak: a vitának az alapját képezi az, hogy a kormány gondos előrelátással mérlegelte-e a magyar államra ezidŐszerint nehezedő felaidatoknak szükségességét és elsó'lbbségi sorrendjét. Ezeknek iái kérdéseknek mélyreható /megöl*