Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-346

352 Az országgyűlés képviselőházának 346. T. Ház! Az utóbbi időben kimient a divatból a Msüst kérdése, bár volt idő, amikor nagyon «okát tárgyaltunk róla, sőt a mi parasztpolitikánknak egyik leglényegesebb kérdése volt ez- a kisüstdolog. (Igaz! Úgy vicn! Derültség ) Azonban, ha ki is imént a divatból, ma is lényeges. Tudjuk ugyaniis, hogy a szesztörvényben megállapították azt, hogy bizonyos

1 mennyiségű szesz kifőzése biztosítva van a gyümölcstermelők részére. A pénzügyminiszter urat nem akarom ennek a kérdésnek apró részleteivel, untatni, de tény az, hogy a rendelet, amely ezt a kérdést szabályozza, még ma sem jelent meg. csak az általános szesztörvény végrehajtásáról szóló rendeletben van esry kevés intézkedés errevonatkozélag, lényegében azonban sem; a kedvezményes, sem, iai rendéig kifőzésnek szabályozása ma még rendeletileg nem történt meg. Ennek azután igen súlyos hátrányai vanraaik, mert ha a pénzügyi hatóságoknál utána lámák akár a főzetni akarók, akár a szeszfőzdék, maguk a pénzügy igazgatóságok sem tudnak teljesen' pontos útbaigazítást adni, pedig a pénzügyigazgatóságok a pénzügyőrségek útján ellenőrzik ezeket a főzéseket és bizony igen sok kellemetlenség adódik ebből. Én csak azt kérem, a pénzügyminiszter úrtól, szíveskednék az illetékes üa-yosztálynak utasítást adni. hogy az erre vonatkozó rendelkezést minél előbb dolgozzák ki és adják ki, hogy a kisüstÖn főzök jogai szabályozva és oomtosan körülírva legyenek. T. Ház! Egy másik dolog: újabban a vidéken ni van terjedve az a hír. hoigv nem lesz só és netm lesz gyufa. Ez rendkívül káros hatású dolog. Azért hívom fel

1 a pénzügyminiszter úr figyelmét erre. hogy mint a sójövedék és a, gyufaado beszedőjének, módja legyen nyilatkozni arra, hoe'y a közönség ne üljön fel az ilyen dolgoknak, mert ebből részbeni áiruhalmozás következik, részbein! nedig izgága jelenetek keletkeznek eaves vidékekein» E

z ténv .tapasztaltam tegnapelőtt is a faluban. Az ilyesmi ugyan teljesen indokolatlan, de hiába mondom nekik, hogy lesz só. azt válaszolják: azt mondták ebben és ebben a hiviatalban. hogy nieim: lesz só. szerezze be ki ki a magáét. Az ilvesímii fomtols ai köznyugalom megóvása ér'dekébenl. Ezzel szemben dohány tényleg kevés van. És moist megint egy' másik, a kisüsthöz hasonló dolgot szeretnék a pénzügyminiszter úr figyelmébe ajánlani, ha. ugyan egyáltalán

1 lehet erről szó: nem kellene-e arról gondolkozni, hogy 300—150 palánta dohány termelését ismét m Rgen aredjék a kisgazdák részére. (Meskó Zoltán: Többlet lenne a termelésben)!) Nagyon! jól tudjuk, hogy a dohány Jövedék nem tudja kellő mértékiben ellátni a fogyasztást, -részbeni talán azért, mert naigyobb n fogyasztás, részbeni talán, mert kevesebb a. behozatal és nem tudnak kellő mennyiségű dohányt rendelkezésre bocsátani. A paraszti népnek nem kell más, mint az ő es-yszerű pipadohánya, amelyre a nagylevelű dohányokat lehet használni. Azt hiszem, hogy ha megfelelő megadóztatással, bizonyoís tő-adó mellett 50—100 diohánypalánta termelését megengednék a kisgazdák részére, ezzel nagy mértékben anelg lehetne könnyíteni a dohányellátást, mert e^y^szt kikapcsolódnék egy csomó pipázó ember a fogyasztók közül, másrészt pedig ezeket a dohányokat megfelelő pácolással vagy fermentálással javítani lehetne» (Meskó Zoltán: Jobbak lennének a kedélyek!) Neto volna ez nagy dolog. Méltóztassék visszaemlékezni és megkér- ' ülése 1943 november 29-én, hétfőn. deani azokat a régebbi kisgazda képviselőket, akik ezzel a kérdéssel annak idején foglalkoztak, 1920-bam, meg 1922-ben, hogy milyen nagy jelentőségű és megnyugtató dolog volt ez. Utóbb azután amikor nem volt szükség reá, megszüntették. (Meskó Zoltán: Neui ér rá szidni a kormányt, amikor pipázik! — RftmétniyiSehneJer Lajos pénzügyminiszter: Ha a kormányt sem szidják, ajkkor baj lesz! — Derültség.) Rátérek) a pénzügyminiszter úr beszédének az ingatlanforgalommal

1 kapcsolatos kijelentésére. Én a magam részéről az ingatlanforgalom korlátozását helyesnek és szükségesnek is tartom, mégpedig olyan értelemben, hogy indokolással engedélyhez legyen kötve az ingatlanok eladása és vétele. Semmiképpen sem lehet közgazdasági érdek, hogy az ingatlanok értéke túlhajtanék. Itt bele kell kapcsolódnom Bálás Károly képviselőtársam magas színvonalú beszédének abba a részébe, amelyben azt mondotta, hogy nem lehet a nem likvid vagyonit olyan nagymértékben megterhelni. (A Wotürlámva kigyullad.) Miután beszédidőm lejárt, csak egy mondatban kérem a pénzügyminiszter urat arra, hogy a házaki jelenlegi túlterhelt adózásán könnyítsen, vagy legalább emelje adómentesein ai lakbéreket. A falvakban] és a vidéki városokban kibírhatatlan és megfizethetetlen a házadó. A vagyonadó szempontjából a házakra a mai köiülmények között nem lehet nagyobb terhekiet ráróni, mert a háztulajdonos azt nem leszt képes miből megfizetni. Borzalmas kár fenne, ha a vagyoni romlás miatt a házak tönkremeneteltel és^ pusztulásai következnék be. A kormány iránti általános bizalmatlaiiiisíárgom következtében egyébként a pénzügyi tárca költségvetését nemi áll módomban elfogadni. (Helyeslés half elől.) (Az elnöki széket vitéz Tors Tibor foglalja el) Elnök: Szólásra következik

1

? Porubszky Géza jegyző: Tóth Balázs! Elnök: Tólth Balázs képviselő urat illeti a szó! Tóth Balázs: T. Képviselőház! A pénzügyi tárca jelenlegi költségvetési tárgyalásánál azi erdélyi párt vezérszónoka által elmomdottakíhoz teljes iméirtékbien csatlakozoiniL Engedtes

: séfc meg azonban, hogy a multévi költségvetési tárgyalás során már felemlített egypár észrevételemet újból 'megemlítsem. A ^mult évben beszéltem az

1 adófizetés fizikai éis "olki akadályairól. Tölbbek közt megemlítettem, hogy igen bonyolult az adórendszer és célszerűnek tartottam volna egy állami pótadó bevezetését. Örömmel állapítom meg, hogy ez végbe is vitetett és ezáltal a községi adóközjigazgatás terén igen nagy könnyítést értünk el. Múlt évi felszólalásombaini megemlítettem azt is, hogy célszerűnek tartanám a községi pótadó egységes kivetését is, mert hiszem nem engedhetjük meg, hogy egyik-másik szegény község 140—200%-os pótadót fizessen és a gazdagabb községek pedig kevesebbet. Itt is célszerű volna az. egységes, pótadó bevezetése bizonyos kulcs állapjain, amely újból nagyon megkönnyítetné a községi közigazgatást s azonkívül nagy segítséget jelentene a falú békéjének helyreállítására is. (Ügy van! a balközeven.) Az egyenlő teherviselés szempontjából ezeket a kívánságaimat most újból megismétlem. Azt hiszem, ez elég indok, hogy ezt a kívánságot újból megemlítsem-