Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-346
Az országgyűlés képviselőházának 346. ülése 1943 november 29-én, hétfőn, 353 Legyen szalbad az adórendszerrel kapesolatbani felhívnom a t. Ház figyelmét a, házadóra is. Itt különösen adóiknak a házaknak az adókérdés© érdekel, amelyeiket az előttem szólott t» képviselő úr is szóvátett s amely házak tulajdonképpen 'közcélt szolgáló alapoki tulajdonai. Ilyenek példának okáért, aiz erdélyi, római katolikus egyházimegyei tanáé« házai. A római katolikus státus — ilyen néven ismeretes inkább — igen szép vagyonnal rendelkezett a világháború előtt, a román impérium azonban ennek a vagyonnak nagy részét elvette. Házak maradtak, Most a házak 68%-os álliaani terhet viselnek a házbérek után és a megmaradó 32%' javításra sem elég. Ezért kívánatos volna, hogy legalább ai közcélt szolgáló 1 házak béréből fenntartási célra bizonyos összeget mentésitsenek az adó alól. mint •fenntartási állapot, ezeiki az intézmények tudják feladatukat teljesíteni. Mélyen t. Képviselőház! Ezekután áttérek a költségvetéssel kapcsolatosan egypár észrevétel megtételére, A költségvetésül, oíme alatt, a; központi igazgatás 2, alrovatában találunk egy tételt, a biztosító (magánintézmények állami felügyeletének tételét. Ehhefc íkiapcsolo.m aiz én észrevételeimet. Nagyon érdekelme' és azt hiszem, mindnyájunkat, tehát a Házat is érdekeimé, hogy a magánintézmények, amelyek, azt hiszem 1 , nagyobbára idegen tőkéből élnek vagy alakultak, mennyi bruttó biztosítási díjat szednek be, mennyit fordítanak ebből kártérítésre és mennyi a tiszta haszon. Ezzel kapcsolatban felhívom az igen t. Ház, figyelmét arra a szomorú tényrei, amely Háromszék vármegyében éppen járásom községeit érinti. A nyár elején ugyanis olyan jégverés vonult végig Háromszék megyén, amely 13 község termését száz százalékig elpusztította. (Űqv van! m középen.) Tudnivaló dolog, hogy a jégkár elleni való biztosítás # díjtételei igen magasak. Ezt a biztosítási díjat a mai munkásviszomyok mellett a termés nem bírja meg. Célszerűnek tartanám, hogy egy államilag kötelező, illetőleg állami adók módiára beszedhető díjakból élő önbiztosítási intézményt létesítsünk;, (Helyeslés a' balközépen.) Nem 1 gondolok biztosítási intézetekre, (Heresies à baftitözépen.) mert ennek igen sok ellensége akadna, de látom a költségvetésben ez alatt az előbb említett 2. alrovat alatt felvett kiadásokból, hoigy ez az ellenőrző ügyoszálv 43 alkalmazottal iműködi'ki és 259 300 n-emgo kiadással dolgoizik. AzÜ gondolom, hogy létszámszaporítással ki lehetne egészíteni ezt az ügyosztályt úgy. hogy ennek az önbiztosítá^inak az üa'yét is képes volna magára vállalni és elbírná. Megmondom, hogyan képzelemi én ezt az ömibiztosítási intézményt. 1912-ben vcllt Magyarországon — ai négy fő művelési ágból — szántóföld 12.635.037 hektár, kert 376.047 hektár, rét 2,707.813 hektár, szőlő 280.563 hektár, ez összesen kitett mintegy 16 millió hektár területét. Ma, ezzel szemben úgy ál] a dolog, hogy a mai Magyarország területének 50-6%-a szántó, 1-4%-a kert, 9-3%-a rét és 1-5%-a szőlő. Ez összesen, kitesz 62-8% -oit, vagy 21,880.000 heiktár területet. Én ezekét a művelhető területeiket rónám meg holdamlkint 5 fillér kötelező díj fizetésével, amely esetben évente be lehetne Venni 2.188.000 pengőt. De nemi ebből az összegből kívánom a kártalanítást jégkár és elemi csapások: esetén, hanem a következőkép pen. Miután ez állami adók módjára, úgy, mint az egyházi adó. beszedhető volna, kár esetén a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVIII/ iközségekben megállapítanák a jégkárt, mint ahogyan Háromszék megyében is történt, megfelelő szakemberek felvennék a jégkárt és azután azt az összeget, ami kár történt, kirónák holdanikint minden őstermeléssel foglalkozó egyén után. Nem kellene holdankinl ötszörös vagy tízszeres értéknél többet fizetni, egy hold termése' után^ pedig egv pengő kártalanítás címén az adókkal együtt 1 megfizethető és beszedhető volna. Ez az általam elképzelt önbiztosítáa. amely nemi nyerészkedésre, hanem a gazdák százszázalékos kártalanításává szolgálnia!. (Helyeslés a b lközép°n.) A mai biztosítási rendszer mellett olyan hosszú idő utáni jut a gazda a kártalanítási össze érhez, hoarv azzal, amit k'aT>. nem sokat segít magánt (Epy hona a ba középen: Nem kellene aMandóam awHeni!) Az alaríoV költséq-vetésébéini látom a 6. pont alatt az .életbiztosítási rendezési alapot- Az alánok jövedelméből — amint látnim — magánvállalatok nyernek támogatást. Ezzel az alapnál ka wWI atosan engedtessék meg nekem, hotry felhívjam 1 az 'igen t- Ház figyelmét niefirint eery isren fontos kérdésre és ez a falusi kisbirtokosok ügyet. Az 1—2—3—4 és 5 holdas gazdáknak, akilr azon a kisbirtokon élik le életüket, ha. elérték! al 60—65 évet. vagy rokkantakká váltak, amikor azután gyermekeik rendesen nem rondniskodnak róluk, a terhet azért vis' Q lniök k-ofl és e r M\ a?, ország tértiéiben részesülnek. Jónak. wl«zer0'pëfc tartanám, hoey ezeknek a sotrsárúl ö'regsé étikre bizomvoü il ven önbiztosítási alapon axindostkodás törtéinek- Ez szintén EAPT meiern vue:vást jelentene. Én behatóan nemi foglalkoztam ezzel a kérdései, azért a résztelekre! nem térek ki. dei iái pénzügyi kormányzat szíves fis'yelmébe ajánlóim ezeket. Lesryen szabad még egv máisik kérdésről is említést tennem. November ÎO-én Mikó képviselőtársam esry inteimeítláöiót mondott &\ és ebben az in tietpelláei ójában részletesen foerlalkozoH- a 900. és alz 1200. szánni miniszterelnöki rendeletek: hiányosságaival. A múlt évben történt felszólalásomban ezt a kérdést én is szóvátettetmi és nagyon kérem a pénzű try miniszter urat, kesrveskediék &$m interpellációnak tartalmát figyelemmel kísérni é« e tekintetben bizonyos megoldást találni. (Helyeslés a baNí'özépen.) Ezzel kapcsolatosan: újból felhívom a pénzügyminiszter úr figyelmét egy nyugdíjasügyre- A trianoni Magyarország idejében sok tisztviselőt B-listára tettek és nyugdíjaztak. Ezeknek e^y csoportja, nemi tudom, milyen alapon, levelet küldött hozzám és ahhoz efey módosító rendeletteirvezetet is csatolt, amelyet szerencsém van a t. Ház asztalára letenni. Azt kériik, h'Ojgy azokat a B-listás tisztviselőket, akik egészségesein, és fiatalon kerültek B-listára és nyugdíjba, de most szolgálattételre berendelték őket, újból vegyék vissza a tényleges szolgálatba és egy fizetési fokozattal magasabb állásba, hiszem ölnihibájukon kívül kerültek annakidején nyugdíjba. A kérdést érdemes lenne megfontolás tárgyává tenni és ezért kérem ebben az ügyibein is a pénzügyminiszter úr szíves figyelmét. Az erdélyi párt szónoka helyesen és részletesein tárgyalta felszólalásában a hitelkérdést, Ezzel kapcsolatban egy konkrét ügyet hozok szóba. A háromszékmegyei Hatolka községben 49
