Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-346
Az országgyűlés képviselőházának 346. vezonériyt, akkor azt ne a maga hatóságai révén írja az illető fél javára, hanem azt követelje tőle, hogy fellebbezés útján verekedje ki magának azt, ami nekli törvényileg biztosítva van. (Remény i-Schnel! er Lajos pénzügyminiszter: De azifj tudni keli! Azért van, mert nem tudjuk, hogy az illetőt megilleti!) De hu igazolta-, t. miinnszter úr! (Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Akikor rendben van!) Aki 1943 májusában vagy júniusában, a rendelet megjelenése után igazolta a jogosultságát, annak méltóztassék a folyó évben megadni ezt a kedvezményt. Én be tudok) mutatni legalább száz olyan adókönyvet, közöttük a magamét is, de másokét is, ahol nem fogadták el ezt az 5 és 10 százalékos kedvezményt a folyó esztendőre, hanem azt mondják, hogy majd estak átjövő esztendőre, tessék megfellebbezni. Nimos értelme, hogy az adózókat, de még inkább az adóhatóságokat újabb és újabb papírcsomók és akták elintézésével terheljék, hiszen úgyis annyi ügyükt van, hogy nem győzik még az adóíveket sem kellő időben kíikézbesíteniT. Ház! A pénzügyi tárca vitája során több felszólaló képviselőtársam, (beszélt a deficitről és többféléi módot ajánlottak anna'k csökkentésére. Én egy kérdésre vagyok bátor felhívni a mélyen t. pénzügyminiszter úr figyelmét és ezt nem is annyira à deficit csökkentésével kapcsolatban, mint inkább általános pénzügyi és gazdaságpolitikai szempontból a pénz értékállandóságának -fenntartása érdekéh&a vagyok 'báttor előadni. Nyilvánvaló, hogy a, leglényegesebb kérdés az ország általános jó ellátása, _ a, pénzérték biztosítása, a zugpiac kiirtása- A zugpiac megszüntetésével a pénzromlás megszűnik, azért elz a leglényesresebb gazdasági kérdés. Én azt hiszem, t. Kép viselőház, hogy a zugpiacnak egyik leglényegesebb forrása az, hogy rendkívül sok a vasutakon a potyautas és rendkívül sok a potyaszáilítás, (Meskó Zoltán: Sokan vagyunk! Sokam vagyunk!) Én nem találnék abban semmi kivetnivalót, sőt. helyesnek tartanám, ha a háború tartamára; az összes vasúti kedvezményeket megszüntetnék és azokat a közalkalmazottakat és másokat, akiknelki ilyen memetdíjkiedvezméuyeik w voltaik» másként kárpótolnák. At'ól- a perctől kezdve nem találkoznánk! a Bácskában Nógrád megyéhől való utasokkal, akik sze^mélytoeti vagy másmilyen jeggyel 50—60 kilós csomagokkal felpakkolva utaznak s a feketepiac azonnal r megszűnnék. (Meskó Zoltán: Igaza van!) Méltóztassék a kérdést olyanképpen megolldlaaai, hogy minden egyes vonatkedvezményt szüntessenek meg, ezzel szemben minden hivatal főnökinek adassék bizonyos kontingens, hogy aimikoir haláleset miatt vagy bármilyen méltánylást érdemlő okból szükség vaui a kedvezményre, nyomba m tudjanak kiállítani . megfelelő kedvezményes utazásra jogosító iga zolást azoknak az, embereknek, akik alájuk vannak rendelve. (Tauf fer Gábor: Nagyon helyes!) így ellenőrzés alá fog kerülni ez az ideiglenes, nagy forgalom m meg fog szűnni az, hogy ily módon szállítsák az árukat, amivel egyrészt aa árakat drágítják, másrészt pedig így csinálják a zugforgalmat. Képtelen dolog, amint azt az Állam vasutak mérlegéből látjuk, hogy, egy utaskilométer 5 fillér, vagyisi egy kilométerre 5 fillérért szállit a Máv-, ugyanakkor egy tonnakilogamni 19 i'illllér. Èz. az alacsony utaskilométer-ár csak azért lehetséges, mert a fizető utasok száma roppant kevés éig különbeni is most úgy sem ülése 194S november 29-én,'hétfőn. 351 tudjuk fenntartani kelő mértékben a vasúti forgalmat. Kettős célt érnénk el tehát ezzel: először azt, hogy azt a bizonyos feketepiacot nagy mértékben korlátoznánk^ másodszer pe&gL#z Államvasutak bevételiéit igazán jelentéIkteny mértékiben emelhetnénk. Hozzá kell csatolni ehhez azt is, ho|gy a szállítható poggyiá)szotfc mennyiségét is korlátozni kell'. Mint ahogyan a sinautobuszra nem lelhet bevinni többet mint egy kézitáskát, ugyanúgy teljesen szükségtelen, hogy a vasúti személyszállító kocsiba be lehessen vinni olyan nagy bálákat, amilyenekbe — Isten tudja — holt ember isi bele lehet rejtve — (Derültség.) és Isten tudja mi más. Ha valaki szállítaná akar, akikor tessék gyorsáruként szállítani, amikoris a vámolásnál nagyon jól lehet ellenőrizni, hogy mit szállítanak a csomagokban. T. Ház! A múlt esztendőben a mélyen ipénzügyminiszter úrnak említettem a Ma>gyarországi Rokkan tégy let, az úgynevezett Bárdos-féle egylet sorsát s akkor azt mondotta a pénzügyminiszter 1 úr- hogy ha elloptak a pénzt, akkor ő nem tehet róla, Ézt a. kérdést én nem hagyhatom ennyiben, mert ezzel e z nincs is befejezve- A rokkantegylet a kormányzatnak vagy a belügyminisztériumnak, vagy a biztosítók felügyelő hatóságának ellenőrzése alatt (áll, vailakinteki ellenőriznie kell. Sóik tíz- és tízezer ember, azt hiszem mintegy százer ember fizette bé már békeiidőhen, ebbe az egyesületbe az ő filléreit, abban a reményben, hogy nyugi díjkiegészítésben fog részesülni. Kendkívül sokan vannak, akiik tagjai voltak ennek a roklkiantegyetneki a visszatért Erdélyből 'és a Felvidékről is, akik még rosszabbul jártakmint a esomkaországi laíkosok. kz történt, hogy bizonyos mértékig felszámolták ezt az, egyesületet és a magyarországi tagok kaptak pár pelngőt, 20—30—40—50 pengőt, egész életük folyamán való befizetésük után, de az erdélyiek és a felvidékiek még egyáltalán azt sem kapták meg. ' Mindezt azért mondom el- inert előtérben állott a hadikölcsön valorizációjának kérdése- A Kokkantegylet azt vitatta, hogy többmillió koronát fektetett bele hadi kölcsönbe és ők ezért buktak meg, azért mentek tönkre, mert a hadikölcsönöket nem valorizálták. Szeretném tudni azt, hogy a Rokkantegylet birtokában volt haidikölesönöket menynyiben fizette ki az állam a valorizálás során és ha kifizetett valamit, hová lett az a pénzmiért nem adják ki a régi tagoknak, a visszatért erdélyi és felvidéki tagoknak is. Mindenesetre az volna a kérésem 1 , hogy ezt az egész rokkantegyleti ügyet méltóztassék valahogyan végre egyszer elintéz-ná; a felszámolást befejezni, mert igen sokezer szegény ember van itt érdekelve, akiknek rossz hangulata és megkárosoidása az egész gazdasági életre igen súlyos hatással van. Ismétlem azt-, hogy miután ez a rokkantegylet a belügyminisztérium vagy a biztosítási felügyeliőhatóság. szóval valamennyire az állam ellenőrzése alatt volt, azért meg kell állapítanom e tekintetben nyilván az állam felelősségét és ezért intézem ezt a kérdést a pénzügyminiszter úrhoz, mert hiszen végered menyben mindenre Ő adja a pénzt az "államháztartáson belül: vegye ezt is gondozásába és intézze el-
