Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-345

Áz országgyűlés képviselőházának 845. dabb alapja eu sok százados hagyomány és Magyarorsizágn.afc geopolitikai helyzete a Dunavölgyében, amely tények természetesen' különböző téren érdekközösséget eredményeznek. Még szorosabbá fonta, sőt úgyszólván újból megalapozta ezt az érdekközösséget az a közös sors, amelyet a páriskörmyéki békék reánk mértek és a két béosi döntés, amely Németország közreműködésével

1 ,ai megvalósulás útjára, vitte a magyar politika alapvető célkitűzését: a békés revíziót. A múlt ereje, geopolitikai helyzetünk, Versailles és Trianon, a két bécsi döntés aizok ,a tények, amelyek a magyar—német kapcsoLatokat meghatározzák és jő viszonyuniknak.es együttműködésünkbek szilárd alapját képezik. " Az a küzdelem, melyet Németország folyj tat, a német nép élet-halál harca, amely mellé sorakozott nemzetünk önvédelmi részvételei minden hódítási szándék méíkül. (Ügy van! Ügy van! A Ház mindem oidaMn.) Meg vagyunk győződve arról, hogy azoiki a példátlanul nagy anyagi- és véráldozatok, amelyeket a német nép fennmaradása érdekében hoz, nem maradhatnak eredmény nélkül és e kemény küzdelmek meghozEák a magúk gyümölcsét. (Ügy v<m! Ügy van! Tarps a jobboldalon, a középen és a szévsőbaloldai *on.) A szomszéd államokhoz való viszonyunkat, amennyiben azok nem függvényei a háborús helyzete ék* a megoldandó kérdéseik kezelésében való készségünk és a nemzetiségeinkkel való bánásmód tükrözi vissza. Azon a tényen, hogy a Dun a völgyében különböző fajú népek élnek egymás szomszédságában, sem háború, sem; pedis: békés eszközökkel folytatott politika változtatni nem tud, valamint azon sem, hogyne népek között sokszázados egymás mellett és együttélés folytán olyiam kapcsolatok létesültek, amelyeket események megzavarni tudnak, de egészen elszakítani nem képesek. Minden törekvés tehát, amely az illető népeket egymással szembe akarja helyeizni, csak nagyon mesterséges és nagyon rövid lejáratú lehet. Kell, hog-v e népeikben a józan belátás felülkerekedjék és — amint a miniszterelnök mondotta — egymást segítsék. Délkelet-Európában a kis népek — és itt kis népek alatt nem gyengeségünket akarom mondani, vagy • számbeli kicsinységünket^ hanem csak az arányt szembeállítva a nagy óriá-. sióikkal (Ügy van! Ügy van!) — csak úgy fogják fenntartaná magukat a háború utáni idők megnagyobbodott arányaiban, ha megértik egymást. Szomszédainkkal szemben folytatott politikánk megfelel annak az elvi felfogásnak is, amelyet a kis népek jogairól és kötelességeiről vallunk. Erős meggyőződésünk szerint a kis népeknek joguk van az önálló és független élethez és ahhoz, hogy saját hagyományaiknak és kívánságaiknak megfelelően rendezzék be államaikat. (Úgy. va\n! Ügy van! — Taps a jobboldalon, a közéven és a szélsőbatloldaion.) Elvárhatjuk, hogy a nagyok tiszteletben tartsák jogaikat, hogy boldogulásukat a saját útjukon kereshessék. Európa nem volna az, ami, ha a kis népek kulturális, gazdasági és politikai teljesítményiéi hiányoiznának, a kis népeik, a kis nemzetek hozzájárulása nélkül a szabadságnak és a jognak nem volna meg az az érteim© és az az értéke, amelyet -ma ezeknek az eszméknek tulajdonítunk. (Üqy van! Úgy vwn! jobbfelől.) De sohasem szabad azt elfelejtenünk, hogy ülése 1943 november Èù-âh, pénteken. 309 a kis nemzeteiknelk kötelességeik is vannak. "A kis nemzetek a fizikai erő korlátolt mennyisége fölött rendelkeizivén, már saját jól felfogott érdekükben is sokszoros hűséggel kell, hogy viseltessniek az emberiség legfőbb eszményei iránt, a kis nemzeteknek makacsul kell ragaszkodniuk a jog, a szabadiság, az emberiesség örök érdekeihez (Ügy van! jobb felől.) és szigorúbb mértéket kell allkaknazniok ebben a tekintetben saját magukkal szemben is. (Úgy van! Ügy van! jobbfelől.) Tisztelniökj kell a mások jogos érdekeit, ludomásul

1 kell venniök a nemzetek közösségéből reájuk háramló kötelességeket. Ma még háhoirú van és mindéin tervezgetés a háború utáni időkre csak elméleti jelleggel bírhat. Egy azonban bizonyos: az európai béke nem épülhet fel a kis nemzetek romjain és szabad kis népek' nélkül nincs megbékélt új Európa, (igaz! Úgy van! Taps a jobboldalon, a középen és a baloldalon.) T. Ház! Innen-onnam 25 éve anniak, hogy a magyar külügyi szolgálat mai alakjában fennáll. Egy intézmény életében egy negyedszázad nagyon rövid idő és mégis, — nem elfogultságból mondom — az elmúlt 25 .év alatt a magyar külügyi szolgálat jó munkát végzett (Ügy ven! Ügy van! jobbfelől) Az önálló magyar külügyminisztérium hagyományai tehát csak rövid időre nyúlnak, viissizia, de; az intézményt é'-tetŐ szellemi a nagy magyar külpolitikusok hagyományait őrzi. Híven szolgálja a reábízott érdekeket, magyar szemmel figyeli a nemzetközi eseményeket (Helyeslés a jobb- és baloldalon.) és gondosam ápolja Magyarország kapcsolatait ai baráti és semleges államokkal. A háború természetesen megsokszorozta a külügyi szolgálat (munkáját. Ha kapcsolataink egy csomó állammal meg is szakadtak, más áilllamokkal új kapcsolataink keletkeztek és a háborúval járó etetizrnus új feladatokat rótt a külképviseletekre és a külügyminisztériumra. A magyar külügyi szolgálat tehát ebből a háborúból is becsületesem kiveszi a maga részét. Méltóztassék elhinni, hogy egy jól dolgozó diplomácia, egy jól irányított propaganda felér egy megnyert ütköizietteü vagy hadjárattal (Ügy van! Ügy van!) és diplomáciánk tudatában van annak, hogy rendkívül fontos honvédelmi érdekeket szolgál. (Ügy van! Ügy van!) A magyar külügyi szolgálat a legnagyobb lelkiismeretességgel tesz eleget köteLességómekí, mert tudja, hogy abban, az óriási játékban, amely most véres kártyákkal folyik, a tét óriási, a tét magara • nemzet., (Úgy van! Ügy van! a jobboldalon, a közép:n és "a balolâalon.) amelyet a háború viharában éppen úgy meg kell védeni katonai fegyverekkel, mint a diplomáciáinak legtöbbször nem mindjárt látható, nem mindig hallható, de sokszor igen eredményes eszközeivel. (Ügy van! Ügy van! jobbfelői-) T. Ház! Rajniss képviselő úrnak hozzám intézett kérdésére az'tl válaszolhatom, hogy úgy ebbcEv mint- a külügyi bizottságban, tartott expo'zémben világosan kifejeztem azt az irányt, amelyet külpolitikánknak folytatnia keld! és amelyet folytat. Hangsúlyozom. # külpolitikánk változatlan és'eizi válaszul i&zolgá'jon azoknak a képviselő uraknak is, akik ezzel ellenkező véleményt nyilvánítottak. ' Bálás Károly képviselő úr a Német Birodalommal! való kereskedelmi forgalmunkban a hadianyagoknak Magyarországba való importálását sürgeti. Kereskedelmi

1 tárgyalásainknál rendkívüli figyelmet fordítanak tárgyalóink arra, hogy lehetőleg csak hadianyag vagy pe-