Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-345

310 Az országgyűlés képviselőházának 34o dig oly nyersanyag jöjjön az országba, amely haidianiyag gyártására rendkívül fontos. E közé számíthatom természetesen a szenet is, mert elsősorban) a porosz szénnel! lehet hadianyagot gyártani. A külügyi szolgálathoz való előképzés szempontjából természetesen a legideálisabb lennie, hogyha a volt béVjsi császári és királyi konzuli akadémia mintájára, amely intézet minden elfogultság nélkül mondhatom, kitűnő intézet volt, egy középiskolát lehetne kizárólag külügyi szolgálatra való előképzés céljából felállítani. Ehhez, azonban termeszeitesem az volna szükségéé, hogy megfelelő számú jelentkező legyen, mert anélkül egy középiskolát fenntartani nem lehet. Sajmos, ebben a tekintetben csak aat állapíthatom meg, hogy nálunk; körülbelül egyötöde jelentkezik külügyi szolgálatra annak a számnak, amely Romániában jelentkezik. Vájna Gábor, képviselő úr az erdélyi békesség fenntartása céljából azt a gondolatot vetette fel, hogy forduljunk a német kormányhoz, mint a Ibecsi döntés egyik szerzőjéhez. Ismételten fordultunk már a német kormányhoz, sokszor eredménnyel is. A német kormánynak, azt hiszem elsőrendű érdeke, hogy Erdélyben rend és béke uralkodjék. (Ügy van! a baloldalon.) Ebből a célból állították; íel a mi beleegyezésünkkel a német—olasz vegyes tisztiibizottságo't, amely mos az olasz tag kiválása ellenére még továbbműködik. Árvay Árpád. Makray Lajos, Meskó Zoltán és Csipak Lajos képviselő urak a kisebbségi kérdést vetették fel. A határainkon túl élő véreink sorsát a magyar kormány természetesen a legmelegebben szívén viseli. Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy a külügyi kormányzat a magyar kisebbségek helyzetét, állapotát a leglelkiismeretesebben figyeli és ha azt tapasztalja, hogy valamelyik magyar testvérünk nemi részesül az egyenlő elbánás jogában, akkor szavát az érdekelt kormánynál haladéktalanul felemeli. Ami pedig az akut kérdéseket illeti, az iskolakérdésben, a munkaszolgálatosok kérdésében és a/i állatrekvirálások kérdésében állandóan érintkezésben és tárgyalásban vagyunk a román kormánnyal. A csángók hazatelepítésére vonatkozóan azt jegyezhetem meg, hogy a magyar kormány ezzel a kérdéssel is foglalkozott. Egyelőre a bukovinai székelyek hazatelepítését kívül a «sángók kérdését a helyzet következtében még nemi tudtuk közelebbről megoldani. Oláh György képviselő úr a külügyi sajtópolitikát 'kritizálta. A külügyi sajtópolitikában az az elvem, hogy igaz és komoly legyen. (Helyeslés.) Azt hiszem, elég erősek vagyunb ahhoz, hogy olyan híreket is elviseljünk, amelyek a »közvélemény helyes informálására abszolúte szükségesek. (Helyeslés. — Rajniss Ferenc: Csak ne egyoldalúan!) Gondoskodni kell arról, hogy ezek a hírek ne legyenek egyoldalúan feltálalva. Ami a képviselő unnak Seaton Wat som tevékenységéről való megjegyzését illeti, én csak azt jegyezhetem meg, hogy természetesen mi mindemt kiveszünk a sajtóból, ami defetizmusra, vagy izgalomra okot adna. Azt hiszem, elsősorban Erdélyben katasztrofális hatással lett volna, ha a mi sajtónak közzétett volna egy olyan cikket, vagy közleményt, amely arra mutatott volna, hogy Erdélyt esetleg ismét elcsatolják az anyiaorszagtól. (Nagy zaj a szé^balh oMaXom: A zsidáU bedobják! — Egy mésiU ham g a szélsőbafbld^lon: És a rádió! — Az emök csenget.) Az ankarai filmre pedig, amelyet ott ülése 1943 november 2B-án, pénteken. az orosz követségen állítólag előadtak, azt jegyezhetem meg, hogy amint azt a hírt meghallottam, haladéktalanul utasítottam jelentéstételre ankarai követünket és rövid idő alatt az az értesítés jött, hogy ebből, hála Istennek, egy szó sem igaz. Ezért a sajtó sem; foglakozhatott vele. : :• ! T. Ház! Ezekben voltam bátor a képviselő urak reflexióira megjegyzéseimet megtenni. Mst még csak azt szeretném megjegyezni, hogy a magyar diplomácia részt kér még abból a nagy feladatból is, amelyén valamennyiünknek, a kormánytényezőknek épp úgy, mint minden magyar embernek, megfeszített erővel kell munkálkodnunk, s amely nem más, mint a magyar nemzetet a mai világválságból kivezetni és átmenteni egy jobb jövőbe. Ebben a szellemben kérem első külügyi költségvetésemet elfogadni. (É'énk éljenzés és taps a Ház minden a dalán, — A szónokot tömegesen üdvöz ik.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a külügyi tárca költségvetését általánosságban elfogadni? (Igen!) A Ház a külügyi tárca, költségvetését általánosságban elfogadta. Ezek után az egyes címeket boos atom szavalás alá. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az 1. címet felolvasni. Incze Almtai jegyző (0hassa a küMgyi lárca költségvetésének 1—2. címeit, amelyeket a Ház elfogad.) Elnök: T. Ház! Napirendi javaslatot kívánok tenni. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket a jövő héten, folyó hó 29-én, hétfőn délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzzük ki az 1944. évi állami költségvetés még le nem tárgyalt tárcájának, a pénzügyi tárcának költségvetését a vele kapcsolatos fejezetekkel együtt. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!)

t A Ház az elnöki napirendi javaslatát elfogadja. Gr. Zichy Nándor képviselő úr a házszabályok 143. §. (1) bekezdésének alapján felszólalásra kért és kapott engedélyt. (Halljuk! Hatíjuk! jobb feêl.) Gr. Zichy Nándor: Mélyen t. Képviselőház! Személyes megtámadtatás címen kértem szót az elnök úrtól. Rajniss képviselő úr mai felszólalása közben ugyanis mosolyom kisebb művihart idézett fel a szélsőbaloldalon, sőt egyes szélsőbaloldali képviselő urak nem éppen a legudvariasabb ^ kifejezésekkel illettek közbeszólások formájában. őszintén szólva neon értem ezt a felhábo* rodást egy mosioly miatt, attól a párttól, amely más képviselőtársaim mai felszólalását nem mosollyal, hainiemi otrdítozással és asztalosapkodással kisérte. (Ügy Pan! Ügy van! jobbfelöl. — Zaj -'] szélsobalo(dalon.) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék parlamanltáris kifejezést használni, (Zaj a szélsöbnld^dalon.) Csendet kérek a baloldalon, képviselő urak! Gr. Zichy Nándor: Nem tartoznék magyarázattal a t. Háznak, de mivel akkor Rajniss képviselő úr éppen a japán császári haderő hőstetteiről emlékezett meg, le kell szögeznem, hogy azok iránit magam is a legnagyobb cso; dálattal és tisztelettel adózom. Repülőik hősi önfeláldozását pedig talán még Rajniss képviselő úrnál is jobban tudom értékelni. {He-,