Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-345

308 Az országgyűlés képviselőházának 345. gére is utaltak és miért nem adták ki azt az orosz közleményt, amely Kállay miniszterel­nök huszti beszédével kapcsolatban hangzott el, s amely szintén lángol a miagyargyűlo­lettől? T. Ház! A magyar közvélemény, sajnos, éppen e tájékoztatás folytán még nincsen, egé­szen tisztában, azzal, hogy milyen lángoló gyű­lölet árad felénk 1919. óta, az, ellenforradalom óta a bolsevizmusi részéről. Nem okosabb lenne, ha a magyar közvéleménynek nyíltan megmon­danák hivatalos helyről, hogy milyen sors vár rá, ha ai szovjet ide bejön? ha a magyar pa­rasztnak nyíltan .megmondanák, hogy igenis, proletár sors lesz osztályrésze és őt is elfogy­ják hajtani vasutat építeni ugyanúgy, mint a németeket és minden ország lakosságát, ame: lyet a szovjet itt nyugatom meg fog szállni. Itt nem lesz különbség teingelyfoarát és nem tengely barát között. Ez nem pánikkeltés, ha itt elmondjuk, mert igenis a magyar nemzeti közvélemény evvel <a tisztánlátásával fog megedződni. És itt hivat­kozom a;z angol miniszterelnök úrnak, Chur­chillnek legutóbbi beszédében elhangzott egyik kijelentésére, amelyben azt mondja, hogy a há­ború bian legfontosabb, hogy a közvélemény megőrizze az arányok iránti érzékét. — Itt mi beiszéltünik a veszélyek különböző fokáról, az utódállamok felől érkező és fenyegető veszé­lyekről, de ugyanakkor nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy minden veszély előtt áll — és ezt Rátz Kálmán képviselő úr felé intézem — minden veszélynél nagyobb és fontosabb és létkérdés, hogy a, bolsevizmussal szemben ez & magyar közvélemény tisztán, keményen álljon. (Taps a baloldalon.) Mi Macchiavelli erkölcsi evangéliumát nem követjük, de van egy pár megálla­pítása, amit politikai és külpolitikai szempont­ból igen jelentősnek tartunk. Az olasz sacro egoismónak ez a nagy filozófusa azt mondja egy helyen,: ha két nagy állam egymással szembe kerül es te ennek az ü 1-köző pontjában vagy, akikor neked vagy az egyikhez vagy a másikhoz oda kell állnod és ha odaállsz, tart­sál ki mellette, mégha elbukik is, mert akkor legalább egy jó barátod lesz. A sacro egoismó népe úgy látszik Macchiavelli tanítását nem kö­vette, mert itt látjuk magunk, előtt a nagy tragédiát, az olasz, példát. Én mai rövid kis felszólalásomat nem fe­jezhetem be mással, mint azzal, hogy lebegjen mindig előttünk ez az olasz példa, ai gyáva el­pártolásnak, az árulásnak ez a példája. Ezzel edzük a magyar közvélemény helytáll ásat, harciakarátát. A költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés és taps a baloldalon, — A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Kiván-e, még valaki szólani? (Nem!) Ha, senki szólni nem kíván, a vitái bezárom. A külügyminiszter úr kíván szólani? Ghyezy Jenő külügyminiszter: T. Képvi­selőház! Mindenekelőtt szeretném megkö­szönni a felszólalt képviselő uraknak azt a majdnem, kivétel nélkül tárgyilagos hangot, ámelilyeli a tárcám körébe vágó kérdéseket tár­gyalták. Különösen köszönöm az előadó úrnak kimerítő és minden részletet megvilágító elő­adását. Már a külügyi bizottság legutolsó ülésén alkalmam volt megállapítani — és ezt külö­nösen a külföldi felé szerelném hangsúlyozni minden viharesengő dacára, — hogy nincs ülése 1943 november %6-án, pénteken. megoszlott nemzetről szó, nincs szakadás a magyar néphen, (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) mert a legfontosabb külügyi kérdésekben egyetértés uralkodik közöttünk. Legfeljebb a nüanszokban, vagy egyes kérdések meglá­tásában vannak bizonyos eltérések, de a dol­gok lényegében, a követendő, politikát illető­les: nem az egyes politikai pártokhoz való tartozás, hanem a magyar ember józan ösz­töne, jó megérzése és ..gondolkozása szabja meg az irányt. (Ügy WIL' Ügm van!) Abban valamennyien egyek vagyunk, hogy a magyar külpolitikának csak„ egy célja lehet: követni azt az utat. ami a nemzet boldogulásához, ve­zet. (Ügy van! Ügy van! ó jobboldalon.) Ép­pen ezért nem érzem, szükségét annak, hogy most programmâtikus kijelentést tegyek, mert külpolitikánk változatlan, a nemzet nem, vál­tozó céljai határozzák meg, nemi pedig kon­junkturális elemek. A változó helyzetekét a .a diplomácia mindennapi munkájánál terméi­szetesen figyelembe vesszük, de a változó helyzetek nem érinthetik nemzeti érdekeinket, sem pedig becsületünk törvényeit. Feladatunk lényege pedig éppen az, hogy érdekeinket be­csülettel érvényre juttassuk, hogy Magyaror­szágot a háború megpróbáltatásai és áldozatai után ismét visszavezessük az igazságos béké­hez, a békés építő munkához. T. Ház! Amióta ebben a teremben az utolsó külügyi expozé elhangzott, a háború nagy lé­pésekkel hajadt előre a maga kérlelhetetlen útján. 1942 őiszén, az orosz tömegek; megindul­tak és a télnek minden borzalmát rendkívül ügyesen kihasználva és az ahhoz nem szokott ellenféllel szemben a maguk javára érvénye­sítve, teret nyertek. Vitéz 2. hadseregünknek is (Éljenzés és täps.) meg kellett küzdenie és birkóznia az ellenséges túlerővel és téllel, ame­lyet az orosz viszonyokhoz mérten is rendkí­vülinek mondottak, — mindaddig, míg állásai feladására kenvszerült. A tél elmúlt, rövid szü­net után az események ismét gyorsabban kezdtek alakulni és a háború moloehjának a, hosszú évek óta harctereken kifárasztott és idegeiben megőrölt olasz nér> áldozatul esett. A szerencsétlen! trianoni béke után Olasz­ország volt az első állam, amely jóindulattal közeledett felénk, kinyújtotta felénk baráti jobbját, felújítva azt aa őszinte barátságot és ok történelmi és kulturális kapcsolatot, sanely a két nemzet között évszázadok óta fenn­állt. A két világháború közti időszakban is állandóam tapasztaltuk Olaszország politikai támogatását. (Felkiáltások: Eí$ew Mussoini! Taps a jobbolda.ow, a középem és a sízéhőbal­oldalon.) Éppeni ezért őszinte megilletődéssel és együttérzéssel szemléli a magyar nép azt a páratlan tragédiát, amelyen az olasz nép ke­resztülment, különösen azon ragyogó húsz év után, amelynek lényegót nagy barátunknak és munkatársainak belső és szociális építőmun-, kaja adta meg. Barátságunk az olasz nép iránt nem rendült meg és osak azt tudjuk kívánni, hogy a megpróbáltatások minél ha­marább elmúljanak felőle és az olasz inép fog­lalja, el ismét azt a helyet, amely őt képessé­gei és teljesítményei alapján, megilleti. (Élénk helyeéUs a Ház minden olda\Mn. -í Egy hang xa széhőbaloldalon: Mus\so[imvaD az é. én!) A Német Birodia lommal váJitozaítilanúl fennáll barátságunk. A barátságnak legszilár-'.

Next

/
Thumbnails
Contents