Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-345

Az országgyűlés képviselőházának S45. tént, hogy a. magyar nőket is behívták munkaszolgálatra. (FmkiStá&ok a ba.oldalon: Borzasztói) Leányok, anyák, nővérek és feleségek kellett, hogy engedelmeskedjenek a behívó parancsnak. Ott hagyták az otthont, kitépték őket a családi tűzhelyből, elvonszolták őket a kaszárnyákba» így például aa összes tordai varrónőket és sízabászniőket elvitték Nagyszebenbe, hogy a. katonaság számára dolgozzanaK. (Albrecht Dezső: Ügy van! Hol van a reciprocitás?) Elképzelhető, t. Ház, hogy az otthonukból kiszakított, szerencsétlen magyar leány óiknak és asszonyoknak .a gyűlölség és megalázottság tengerében, a moihói férfivágyak vad keresztüzében milyen sors jutott a romám kaszárnyákban*. (FeMáhorpdés. — Felkiáltások: ŰW van! Gyalázat!) Ám

v hogy, a pohár végsőkig beteljék, az utóbbi hónapokban a megalázásnak újabb módját találták ki a román hatóságok, ez pedig a*, hogy úgynevezett menekült családokat telepítenek be a magyarok házaiba. Az is megtörténik, hogy sokszor egyszoba-konyhás kicsiny magyar lakásba többgyermeke® román családot telepítenek be és az a vége a dolognak, hogy fogadd be a románt, kiver a házadból, a szegény magyarnak kell otthagynia otthonát és el kell menekülnie belőle. T. Ház! Ez a bánásmód azt bizonyítja, hogy a magyarság Romániában nem egyenrangú állampolgár, hanem még tizedrangú állampolgárnak sem mondható! (Ügy vem! Ügy van!) Hiteles adatok alapján folytathatnám azokat a történeteket, amelyek a bécsi határokon túl élő magyar véreink sorsáról • szólnak. Nem teszem ezt, de azt hiszem, (Bajcsy-Zsilinszky Endre: Gyűjtjük ezeket az adatokat!) magyar lelkem sugallatát követem akkor, amikor a Józan emberi ész nevében kiáltom, hogy ez így nem mehet további (Éténk éljenzés és taps. — Bajcsy-Zsilinszky Endre: Lépjen fel a kormány erélyesen! — Egy hámig jobbfelől: Eljön még a leszámolás!) Magyar véreink üldöztetésén eík meg kell szűnnie. A magyar embernek az ősi erdélyi földön emberi megélhetést és nyugodt otthont kéli találnia. (Ügy van! Ügy van!) Azt a sok böleseséget és önuralmat, amelyet a magyar nemzet a vele együttélő románság iránt mindenikor tanúsított, megfelelő megértéssel kell viszonoznia a bécsi határokon túl élő magyar véreink iránt a románságnak is. (Ügy van! Ügy van! — Börcs János: Erre m&s kell tanulnia a magyar tisztviselőnek románul! — Gr. Teleki Béla: Ez még nem volna baj!) T. Ház! Méltóztassanak

1 megengedni nekem, hogy amikor délerdélyi magyar véreink szomorú sorsáról megemlékezem, ugyanakkor figyelmeztetéssel forduljak a román közvélemény, felé és figyelmeztessem arra, hogy az a román nép, melyet minden nézeteltérés ellenére isi a sors közösség ibizonyasi szálai kötnek össze a Dunamedenoe más népeivel s így velünk, magyarokkal is, térjen végre jobb belátásra. A tizenkettedik órában, amikor Romania történelme ismét a meredély széle felé rohan, éppen anyniyira emberi, mint okos dolog volna aiz edldig tapasztalt magatartás revideálása. Ébredjen végre Románia saját érdekeinek tudatára és ne feszítse a végsőkig a húrt a szomszédos magyar néppel szemben. (Ügy van! Ügy V>jn! — BajcsyZsilinszk Endre: A mi türelmünk is véges!) Mi nem akarjuk kihasználni a románság végzetteljes sorsát és a történtek ellenére is meg tudnók KÉPVISELŐHÁZI NAPLö XVIII. ülése 194S november 26-án, pénteken. 279 találni talán a közös együttműködés útjait is, ha a másik oldalról nem örökös ökölmutogatást és az indokolt belső feszültség levezetésére nem örökös 'uszítást és izgatást tapasztalnánk. (Ügy vam! Ügy vom!) T. Ház! Mivel meggyőződésem, hogy eredményes munkát csak bizalomteljes légkörben lehet kifejteni tés pártom, az Erdélyi Párt mit sem kíván jobban, mint eredményeket és sikereket a külügyek terén, magam és pártom nevében a költségvetést elfogadom. {Élénk éljenzés és taps ä jobboldaOow és a középen\. — A szánokot számosan üdvözlik*) Elnök: A vezérszónokok közül szólásra következik? Haala Róbert jegyző: Bajcsy-Zsilinszky Endre! Elnök: Bajcsy-Zsilinszky Etndre képviselő urat illeti a sízó. Baijcsy-Zslilinszky Endre: T. Ház! Talián senki sincs ebben a tiszteletreméltó törvényhozó testületben sem a kormánypárton, sem az ellenzéken, aki tölbb töprengés és keservesebb lelki vívódás után szólalna fel a jövő évi költségvetés külügyi vitájában, mint én. Ez a töprengés és ez a vívódás nemcsak magamak a tárgynak szól, hanemi annak a további kérdésnek is, hogy Magyarország mostani rendkívül nehéz és kényes külpolitikai helyzetében mi az, amit pártom ás a magam nevében el lehet mondanom, mi az, amit semmi esetre sem lehet elhallgatnom. Legyenek meggyőződve t. képviselőtársaim a Ház minden oldalán, hogy hazafiúi lekiismeiretem patikainérlegére tettem mondanivalóimat. Bírálatomban a kerek világon semmi más nem vezet, mint a féltés és az aggodaloim (szerencsétlen hazánkért, Magyarországért. Gondoljanak t. képviselőtársaim arra, is, hogy Magyarország át tudta menteni, ugyan szigetként, köröskörül diktatórikus országok; és rendszerek tengerében, a maga alkotmányos önkormányzati életformáját, de már leselkednek ránk ellenségeink, akik azt hirdetik, hogy ez az alkotmányosság nem őszinte és nem valóság; aminthogy valóiban vannak nagyon komoly hiányosságai a magyar parliaimentarizmusnaki. A nemzet érdeke tehát csak az lehet, hogy ellenségeink uszításával ég rágalmaival szemben: igazolhassuk: ha vannak is hiányosságai a magyar parlamenitarizmusnak. az egésdben véve mégis eleven, a nemzet lelkéből, történelmünkből szervesen fejlődött valóság, évszázadok és nemzedékek munkájának és erőfeszítéseinek eredménye. (Ügy van! a balközépen.) Vagyis: csak pártom programmja és enileiküsmeretem lehet korlátozója igazmondásoimnak és szabadszólásomnak. T Ház! Kevés nemzet van a világtörténelemben, amely 950 éves jogfejlődés és ugyanakkor 950 éves politikai alapvetés változhatatlan elveire hivatkozhatnék úgy, mint mi magyarok Szent István törvényeire és politikájára. Mindazokkal szemben, akik a magyar külpolitikában ai napi adottságokhoz! és szükségletekhez való olcsó alkalmazkodást szeretik hangoztatni vagy gyakorolni: Szent István államiszeirvező művébe és e mű alapelveibe rögzítem le pártom külpolitikai álláspontját és azt mondom: egyetlen hajszálnyira sem térhetünk el István király alapvetésétől és irányelveitől. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon e« balfelöl.) T. Ház! Mi volt Szent István nagy. müve. minden egyéb alkotásától eltekintve a magyar állam külpolitikája szempontjából? 39