Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-345
Az országgyűlés képviselőházának 345. ko-rmányzás előrelátására és. józan megfonto; lására, teljesen egyetértek. Valóban, a külügyi szolgálatnak egyik legfontosabb feltétele \az, bogy felhívja a figyelmet a tényekre, a valóra. hogy a nemzetet helyes útra terelje és vezesse, hogy az a háború, az a harc, amelyet folytatunk, nemzetünknek jóhasznára váljék. T. Ház! Két nappal ezelőtt tárgyaltuk itt a Háziban -a honvédelmi minisztérium költségvetését.' Szinte dübörögni hallottuk Attilának és a honfoglaló Árpádnak lovasait. Láttuk ezer esztendő magyar vitézeit elvonulni. Lelki szier meint, előtt megjelent az 1914—18-as világháborúban hősi halált halt 664.000 magyar katona, akik esküjükhöz és kötelezettségükhöz híven a császár és király parancsára vérüket ontották, életüket áldozták. De láttuk a Don hőseit, amint Csaba királyfi útján hosszú nien&toszlopban a 40 fokos télből megtértek a katona legfenköltebb helyére, az ismeretlenség és névtelenség örökl dicsőségébe. Láttuk Muhipusztát és Mohácsot, nemzietünk nagy temetőjét is, láttuk az életet és halált és hallgattok Csatay honvédelmi miniszter úrnak szinte szerényen hangzó szavait, amikor a költségvetési felszólalásokra válaszolva, honvédségünknek a téli csatákban a szövetségesi hűség kötelességvállalásáról beszélve azt mondotta, hogy »egy szószegő népnek lehet ideig-óráig szerencsés a sorsa, de a történelem ítélőszék© előtt megbecsülést, a világ közvéleménye előtt a> létjogosultságot csak'azok az; államok, azok a népek) ' vívhatják ki, amelyek kötelességeiket nemcsak jóban, hanem rosszban is maradéktalanul teljesítik.« Majd a végén emelkedett hangon jelentette be. hogy a magyar nemzet szempontjából is elkö vétkezhetik a sorsdöntő idő. »Ha minden erő • ellenünk fordul is, — mondotta — a honvédség a nemzetnek rábízott becsületét utolsó lehelletéig védeni tfogja. Ezt a szilárd elhatározást, ezt a halálig tartó köteiésségtudást jelentem be itt az országgyűlésnek, hogy itthon és határtainkon túl mindenki hallja, hogy a magyar él és a hazáért meghalni kész.« T. Ház! Valóban sorsdöntő időket élünk e totális na<gy világháború közepette. Hogy a közepén járunk-e ennek, a már ötévé' dúló harcnak; vagy a vég© íelé, azt a mindenható Istenen kívül senki megmomdani nem tudja. Ma csak Szt tudhatjuk, hogy ezt a harcot becsülettel, fegyelemmel, a kötelességvállalás maximumával nemzetünk és fajtánk jól felfogott érdekében végig kell küzdenünk mind kint a csatatéren, mind, itt a hátországban' is, ahová éppen a kötelességteljesítés és nemzetünk^ szent parancsa állított. „Nines félreállás t. Ház, nincs megalkuvás vagy megalázkodás, csaiki vitéz zrinyimiklósi kiállás, kötelességteljesítés és engedelmesség,van és ha a harctereket »a becsület mezejének nevezzük, akkor a hátországot, a munkahelyet, a hivatalt éppen 1 úgy a becsület mezejévé tehetjük, ha mi- azzá akarjuk tenni, de ugyanúgy nemzetünk temetőjévé tehetjük, ha nem teljesítjük kötelességünket. T. Ház! Rajtunk múlik, hogy jó vagy rossz sorsunk között válasszunk: választhatjuk az életet és választhatjuk a halált. A magyar katonanemzet volt ezer esztendőn keresztül és há fenn akarunk maradni, véssük emlékezetünkbe Zrínyi Miklós örök szép jótanáesát, hogy: a magyarnak legjobb külpolitikája mindig a magyar katona vitézi erénye vala és ezentúl ^ az kell maradjon. Mind én, mind pártom és mozgalmunk teljesen egyetértünk a kormány hivatalos külpoülése 1943 november 26-án, pénteken. 273 litikájával. Ennek alapján álltunk és ezt követeltük akkor is* amikor ezért még gumibot, rendőírkard és internálótábor járt. Toppen ezer 1, , örömmel hallottuk Kállay miniszterelnök úrnak lovardái beszédét, amelyet 1942. április 19-én tartott egy nagygyűlésen, amikor félireérthetetlenül leszögezte, hogy: »Ettől a tavasztól kezdve háborút viselünk. Háborúba mennek a katonák, háborúba száll az egész nemzet — a mi háborúnkba. 1848 óta most elevenítjük fel újra a magyar háborút.« Majd) azt mondta: »Tudatosan megyünk a háborúba, nem sodródva, senki által nem kényszerítve. Tudatosan, mert egyszer már láttuk, hogy rólunk, nélkülünk határoztak egy asztalnál a trianoni békében.« Még egyszer ez nem történhetik meg — mondta — sem a béketárgyalásoknál, sem pedig a harctéren, és ezért a küzdelemben, szenvedésben és harckészségben nekünk is ki kell vennünk a méltó helyünket. T. Ház! Ez a beszéd! férfia s hitvallás volt ama politika mellett, amelyet az ^antikomim ternhez és a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásunk alkalmával vállaltunk, amelyet az országgyűlés, a törvényhozás túdomá* sul vett és az államfő szentesített. Ha az 1918 óta eltelt két évtized eseményeit mérlegre tesszük, akkor az egyik oldalon találjuk a becstelenséget, a wilsoni 14 pontot, 'a Népszövetséget Trianonnal és minden átkukkal, a nemzetek és népek önrendelkezési jogának megcsúfolása által teremtett Csehszlovákiával, Jugoszláviával és a- minden alap nélkül megnagyobbodott, felduzzadt Romániával, a másik oldalon találjuk a becsű: letességet és a nemzeti feltámadás útját. Sohasem fogjuk elfelejteni, mert nem felejthetjük el, mit tett Mussolini, a fasiszta Olaszországnak, az egyik győztes ellenséges nagyhatalomnak imiinszterelnö'ke^ aki 1926-ban felismerve a magyar sorskérdést és kálváriát, nyíltan meg merte mondani Európa népeinek, hogy »egy szerződés nem lehet sírbolt^ egy nemzet számára,« de sohasem felejthetjük el azokat a boldog napokat sem, amikor a ITX német birodalom, a nemzeti szocialistlá Németország vezére: Hitler Adolf 1938-ban szavakkal és tettekkel megmutatta nekünk az utat, elindulhatott nemzetünk a feltámadás útján. T. Ház! Ott voltam Komáromban, Kassán, Losoncon a bevonulás, a felszabadulás napján. Könnyezői síró embereket láttam, könynyeztem és sírtam magam is. Az eséméinyek gyorsan peregtek: Kárpátalja, Erdély, Bácska véráldozat nélkül, vagy alig valami csekély véráldozattal, na^y szövetségeseink segítségevei visszatérhettek Magyarországhoz. Közben az öt világrésznek csaknem valamennyi nemzete — egy-két semleges államocs'ka kivételével — hadbalépett. A világ két részre szakadt. Az egyik oldalon áll a világ zsidósága, a, maga hatalmi törekvéseivel. Angliával, az Egyesült Államokkal, Kanadával, Kínával és a Szovjettel'., a más ; k oldalon államak a tengelyhatalmak a nacionalista és szocialista szellemmel, a hármasszövetség tagjai: Németország, Japán és Olaszország s a Távol-Keleten és itt, Európában hozzájuk csatlakozott kis- és középhatalmak. . T. Ház! Ez a harc a zsidók világhatalmáért vagy a nacionalista és szocialista feltámaidásért életre-halálra miegy,, Ebben a nagy : világnézeti harcban, más ' győztes nem lehet. csak a nemzeti szocializmus vagy a bokevizr 38*
