Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-345
272 Az országgyűlés képviselőházának 345. és főiskolák szaporítására, már csaik azért sem, mert hiszen a külügyi tudományos előképzettség' nagyrésze az egyetemi és főiskolai tantárgyakban is kifejezésre Jnt. De éppen ezeknek (célszerűen és ügyesen való összefoglalása jaz, ami ezeknek az ismereteknek, legeél&zieírűbb koncentrálását intézményesen, állandóbb jelleggel biztosíthatná. Legyen szabad ezúttal még kitérnem a sajtósiaoilgálatnak és elsősorban a propagandának a külügyi szolgálat szempontjából . való fontosságára és aktualitására is. Nem csinálunk titkot abból és jó, ha az orszá? közönsége minél szélesebb körben szerez tudomást róla és minél jobban gondolkodóba esik azon, hogy milyen féktelen propaganda folyik ellenünk, amely meg akar semmisíteni, le akar tagadni mindent, ami .a magyarság életérdekeinek, jogainak történelmiére vonatkozik. Sajtóban, könyvben, folyóiratokban, hírlapokban és előadásokban, sokszor ártatlanoknak látszó beszélgetésekben, 'vagy a fehér asztal, mellett ai legnagyobb abszurdumokat terjesztik tények N gyanánt velünk szemben, szívósan, kitartó ferdítő munkával. (Botár István: Ugyanez van benn is!) Ez nemcsak általánosságban fontos, hanem különösen fontos akkor, amikor a háború folyik, sőt fontos- akkor is, amikor a háború után a békére kerül a sor, mert ezek nyálazzák be, ezek az alattomos, propagandák azok, amelyek a hangulatot csinálják ellenünk ' és amelyeknek vissza nem verése sokszor egy vesztett csatával «gyenlő, (Ügy vian! Üay winl') Ezzel szemben nem elegendői a mi igazságainkat véka alatt tartani. Nem elegendő az abszurd' állítások vigasztalan voltát lemosolyogni (Ûgv van!), vaerv néma! fölénnyel, kényelmesen hallgatni. Sajnos, minket külföldön kevéssé ismernek é=? nem is ismerhetnek eléggé, nem ismerik történelmünket, közjogi viszonyainkat, nemzetiségeink helyzetét. Az ellenünk folytatott propagandák, bármilyen abszurdumok is, mégis szuggerálnak. Különösen szuggerálnák akkor, • ha következetesen terjesztik azokat külföldön, mert nem az igazságnak, ivagy a hazugságnak van najgyoibb ereje, hanem azoknak a gondotatoknalk, amelyeket a legerősebben szuggerálnak. _ Azt hiszem, békediktátumaink szomorú múltja is bizonyítja'ezt a tényt. Nekünk tehát magunknak kell magunkat elsősorban megismertet; nünk a külfölddel, még- pedig igazságainknak és érdekeinknek megfelelően. (Ügy vant Ügy vvn!) Ezen a téren naia:y szerepe és nagy feladata van a külügyi szolgálat, a sajtópropaganda és a kulturális osztály, valamint a külügyi szervezet minden tagjának. dei ezenkívül minden magyar embernek is, aki külföldön megfordul, vagy akinek alkalma van külföldiekkel - . érintkezni. Altalánosságban mondva,. B agy felületességgel ítélik meg helyzetünket es ezért fontos, hogy azok, akik külföldi szolgálatuk folytán a magyar érdekek szempontjából való űrtállásra hivatottak, izzig-vérig olyan magyar emberek legyenek, akik tudnak és akarnak is ebben az irányban hatni. {Ügy vam! Ügy van!) Szükséges tehát, hogy a mi igazságainkról való felvilágosító működésünk ugyanolyan nívós, ugyanolyan szívós és ügyes legyen, mint az ellenünk indított é» folytatott propaganda. (Ügiy iktrJ Ügy Vktfà!) A propaganda olyan dolgokat vet szemünkre és olyan szívósan ismétli mes: vádjait, sokszor olyan schlagwortokat terjeszt rólunk, hogy azok, sajnos, néha még az ittboníaülése 1943 november 26-án, pénteken. kat is megtévesztik (Ügy min!), főleg azokat, akik műveltségük hiányosságánál fogva nem látják ezt a ferdítést, vagypedig szociális elfogultságból hajlandók az ellenünk üvöltő farkasokkal együtt üvölteni. Legyen szabad példaképpen, arra hivatkoznom, mennyire el van terjedve rólunk még most is, hogy még. mindig feudális ország vagyunk. Ez a vád az*, amely széles körökben a külföldön legjobban hat és amellyel legjobban lehet izgatni ellenünk. Senki sem mondhatja aizt, mintha hazánkban nem volnának, vagy nemi lettek volna közéleti, vagy társadalmi visszásságok, mint ahogyan megvannak ezek másutt is, de a hazai talajon tapasztalható nem tetsző dolgokat mindjárt feudalizmusnak nevezni, i- legalábbis naiv tudatlanságra, vagy rosszindulatra vall, mert éppen Magyarország volt az a kivétel, ellentétben a Nyugattal, amely a feudális hűbéri rendőrért sohasem vette át. (Ügy van! Úgy vain!) A feudalizmus vádja ós jelzője tehát a mi viszonyainkra sehogy sem találó és. semmi egyéb, mint legfeljebb a birtokososztály elleni ellenszenv keresése, vagy izgatni vágyás. Mindezt csak példaképpen hoztam; fel a so ! k közül, mint látszólag jelentéktelen momentumot, de ennek figyelembe vétele, visszaverése és a helyes felvilágosítás sokkal nagyobb jelentőségű és sokkal szélesebb körben hathat, mint azt előre gondolni is lehet. (Ügy Wim! Xlgy van!) •-'..- » T. Ház! Ha van kormányzati ág, amelyről el lehet mondani azt a • francia közmondást, hogy. »gouverner c'est prévoir«, a kormányzás előrelátás, akkor ez a külügyek kormányzati ágára illik a legjobban. Ennek a kormányzatnak feladata elsősorban előrelátni, helyesen megítélni, a hibákat lehetőleg kerülni. Ha külügyi szolgálatunk' ezt a feladatát teljesítette, akkor igenis, értékes magyar munkát végzett. A z előrelátás, a dolgok helyes megítélése tehát a főfeladat, nem pedig egyszerűen a felelősség vállalásnak a frázisa. Mert sokat mond a felelősségvállalás olyan térem ahol a konzekvenciákat is ! meg lehet szüntetni. Ha betörőik egy ablakot, megcsináltatom azt az ablakot és vállalom a felelősséget, de amikor a külpolitikában helytelen útra lépünk, amikor százak, ezrek vagy milliók életéről van szó (Mes&ó Zoltán: Nemzetek életéről van szó!), akkor a felelősségvállalás az elhibázott lépés mellett' ugyancsak keveset mond.. Ezért ilyen megbecsülhetetlen tulajdonság és követelmény a külpolitika terén az előrelátás és józan megítélés adománya és éppen olyan veszedelmes az ítélőtehetségnek nem teljes biztossága, sőt a túlfűtött egyéni ambíció is, T. Ház! Válságos, veszedelmes időket élünlk és a közeljövő ítéletet fog mondani abban a tekintetben, hogy azok, akik' külügyeink szolgálatában sáfárkodtak, jól Uátták-e előre a jövőt, jól ' ítélték-e meg annak az alakulását? Abban a reményben, hogy a magyar külügyek vezetése ennek a feladatnak magaslatán áll 'm fog állni, bizalommal fogadom el a költségvetést. (Helyeslés & Jobboldalon) Etnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Haala ;Róbert Jegyzőt Vájna Gábor. Elnök: Vájna Gábor képviselő urat illeti a SZÓ'. ' • ' . .••'.''. Vájna Gábor: T. Ház! Előttem szólott Ba( lás Károly igen t^ képviselőtársam felszólalásának azzal a részével, amelyben hivatkoizáki a
