Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-345

Âz országgyűlés képviselőházának 345. vések legerősebb nyomása, alatt sem. Tehát a magyar alkotmányosságnak mindig velejáró alapelve volt az, hogy a magyar adófizető necsak passzív alanya legyen az érdekében teljesített kiadások elviselésének, hanem erre befolyásit Ls gyakoroljon a költségvetés megszar vazása alkalmával. Ilyen életformával szemben mindig idegen; marad egy olyan rendszerű diktatórikus, vagy akárminek nevezhető találmány, amely a» nemzeti áldozatok meghatározását, megszavazását a nemzet képviseleti szerve számárai nem biztosi tj a*. Ez a szempont azonban kötelességeket is ró a magyar oarlamentre, tudniillik kötelességeket a költségvetéssel szemben, kötelességeket abban a tekintetben, hogy a költségvetés fontosabb tételeivel lelkiismeretesen foglalkozzék az országgyűlés, mert csak így fejlődhet ki annak az igazi alkotmányos szabadságnak és önkormányzatnak szelleme is, amely politikailag és közgazdaságilag éretté teszi az egyes nemzeteket. Különösen figyelemreméltó Ète tanulságos ez külügyeink szempontjából

1 is. Ezért a> költ; ségvetés tárgyalása során nemcsak a külügyi kormányzatnak vannak, mint előterjesztőnek kötelességei, hanem a parlamentnek is ki kell térnie a külügyi szolgálat sáfárkodásaira. A külügyi költségvetés tételei iránt való érdeklődés tehát új és fontos teret jelent a; magyar parlamentálris rendszer számára,, látókörének növelése, politikai érzékének kiter iesztéise. kifejlesztése szempontjából is. Ami külügyi szolgálatunknak az elműt évben való működését illeti, itt mindjárt elismeréssel kell rámutatnom arra, hogy milyen jelentékeny szerepe volt külügyi szolgálatunknak külföldi gazdasági kapcsolatainknak a háborúban megrekedt állapotban való segítségnyújtása szempontjából is. A költségvetésre vonatkozólag i& a külügyminis ztérijum által rendelkezésre bocsátott felvilágosításokból meg kell állapítanunk, hogy a külügyi kor" mányzaíi a háború kitörése óta a gazdaságpolitikai téren fokozott mértékben törekszik arra, hogy a tengerentúli nyersanyagfórrásoktól elvásva., az ország részére történő nyersanyag beszerzésé nőll a lehetőség mérvéig gondoskodjék és a kivitel céljaira rendelkezésre álló áruk ellenében a közellátás és főleg a honvédielem szempontjából legfontosabb árukat lehetőleg biztosítsa. Szükségtelennek látszik megemlíteni, hogy milyen nagy nehézségbe ütközött ez a háború ötödik esztendejében, E külügyi forgalmunk révén a német bi rodalommal szemben is tetemes márkakövetelésünk_ gyűlt fel. "Ügy tudom, hogy ennek öszszege jelenleg meghaladja már az egymilliárd márkát. Ez az összeg tehát nemcsak nagyságánál fogva' nagy tétele nemzetgazdaságunknak, hanem ennek természete még ezenkívül is különös jelentőséget ad annak. Exportőrjeinkét ugyanis, úgy tudom, hogy több okból, amelyekre itt nem térhetek ki, pengővel fizetjük ki .ég ezeket a pengőö s szegeket a verrechnungskasse hitelezi tőlünk és ezzel fizeti ki. A lebonyolításnak e természeténél fogva természetesen a mi forgalomban lévő pénzmennyiségünk erősen megszaporodik, ami kétségtelenül bizonyos inflaktorikras hajtással ' is jár. Láthatjuk tehát, hogy anyagi áldozataink nagysága nem csekély és nem lebecsülendő, elsősorban, amint (azt ötrömmel álllapíthaitjuk meg, szövetségeseinkkel szemben is. Erre való KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVIII. ülése 1943 november 26-án, pénteken. 271 tekintettel legyen- szabad a külügyminiszter urat arra kérnem, hogy eme márkakövetelésünk ellenében, a birodalom részéről való áruszállítás megéíénkítése irányában érvényesítse igyekezetét és úsry hiszem, hogv ez akkor történik meg a legjobban, ha a hadseregünk felszereléséhez szükséges javakat és cikkeket kapnánk a német birodalomtól, amire törekednünk nemzeti önvédelmünk szempontjából is elengedhetetlen feladat a mai nehéz viszonyok közt, hogy az így tőlünk elszállított becses anyagok és jószágok kivitelévej viselt áldozataink a legfontosabb magyar célokat szolgálhassák. T. Ház! Ha parlamentünk a külügyi szolgálat teljesítményei iránt nemcsak felületesen, nemesaik frázisokklal, nemcsak nagyhangú szóliamokk<al érdeklődik, hanem a dolgok részleteibe betekinteni, érdeklődni akar, akkor szükséges, hogy érdeklődése körélbe bevonja azokat a közgazdaságilag és vagyonjogitag legfontosabb nemzetközi megállapodásokat, amelyeket a ^mindenkori költségvetési évben köt. Nemcsak azért, mert ezek a nemzetközi közgazdasági vonatkozású megállapodások országunk anyagi érdekeinek jó vagy rossz szolgálata val összefüggnek, hanem niem legutolsósorban azért^ is, mert a parlament látókörének

1 és érdeklődésiének ebben az irányiban való kiterjesztése éppen a modern viszonyok között nagyon fontos,kellék, önálló külügyi képviseleteink hiányában ugyanis ezelőtt a magyar r

közvélemény a nemiifletközi és külügyi problémák közül csak a szembeszökők iránit, csak azok iránt érdeklődött, amelyek sorsdöntő jelentőségűek voltak, politikai vagy katonai események természetével (bírtak. Hiányzott náluk a nemzetközi gazdasági életnek olyan külügyi vonatkozású eseményei és mozzanatai iránt való érdeklődés, amelyet más és ezen a téren iskolázottabb nemzeteknél annyira észrevehetünk. Tlyen természetűek és sokakat érdekelnek a nemizietközi magánjogi kérdések rendezése, a nemzetközi kártérítések, ügye, a jogsegélyekre, okiratokra, a kétszeres vagy többszörös megadóztatás elkerülésére vonatkozó megállapodások. T. Ház! Jól tudjuk, hogy íiatal külügyi szolgálatunk megszervezése és karbantartása annak idején milyen nagy feladat volt a trianoni békediktátum után. Egyrészt a régi osztrák-magyar diplomácia roncsaiból, más részt^ pedig az arra alkalmas más tisztviselőikből és egyéb elemekből kellett ezt a státust megszervezni. Nem elég azonban a diplomáciai státust és általában a külügyi szolgálatot megszervezni, hanem annak kellő színvonalon is kél] állania és ezért nem lehet eléggé hangsúlyoznunk erről a helyről a szakképzettség kérdését sem. Mindenesetre legyen szabad ezúttal is a külügyminiszter úr becses figy

einlebe ajánlanom, hogy a külpolitikai szakképzettség jövendőbeli feladatainak ihinél korszerűbb megvalósítása végett már előre is méltóztassék tervbe venni e szakképzés intéziményesítéséneiki nagyobbszialbású programmját. Ertem ezalatt azt is. hogy előbb-utóbb szükségünk volna a külképviseleti szolgálat valamennyi ágát egyesítő olyan főiskolai színvonalú intézmény létesítésére, amely rendszeresen összefoglalná mindazt — és minden ágban. — aimi't a külügyi szolgálat embereitől magasabb igényű előképzettség gyanánt meg lehet követelni, amint ez szerencsésebb helyzetű országokban meg is van. Nem gondolok ezzel az amúgy is inflációban lévő egyetemek 38