Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-345
Az országgyűlés képviselőházának 345. ülése 1943. évi november hó 26-án, pénteken, vitéz Tors Tibor és Krúdy Ferenc elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az 1944. évre szóló állami költségvetés külügvi tárcája. Hozzászóltak: vitéz Csicsery-Rónay István előadó, Rajniss Ferenc, Bálás Károly, Vájna Gábor, Â*rvay Árpád, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Huszovszky Lajos, Szeder János, vitéz Makray Lajos, Meskó Zoltán, Szabó Zoltán, Rátz Kálmán, Csipak Lajos. Oláh György és Ghyczy Jenő külügyminiszter. — A legközelebbi ülés idejének ós'napirendjének megállapítása. —- Személyes kérdésben felszólalt gr. Zichy Nándor. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A horm dny részéről jelen vannah : Kállay Miklós, Antal István, Ghyczy Jenő, vitéz Lukács Béla és Reményi-Schneller Lajos. (Az ülés kezdődik âêlelo)tt 10 óra & nerckor.) (Az elnöki sfcéket Krúdy Ferenc foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Boczonádi Szabó Imre, a javaslatok melletti felszólalók jegyzéls&re Haala Róbert, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Incze Antal jegyző urat kérem fel. Napirend szerint követktzik . az 1944. évi állami költségvetés külügyi tárcájának tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Ház tudomására hozom, hogyi e tárcához az egyes pártok a következő' vezérszónokukat' jelentették be; a Magyar Élet Pártja és az Etrdélyi Párt Bálás Károly, Árvay Árpád, Huszovszky Lajos és Szeder János képviselő urakat, a Magyar Megújulás Nemzetiszocialista Pártszövetség Rajniss Ferenc képviselő urat, a Nyilaskeresztes Párt Vájna Grab or képviselő urat, a Független Kisgazdapárt Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselői urat, a Keresztény Néppárt pedig vitéz Makray Lajos képviselő urat. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Vitéz Csicsery-Rónay István előadó urat illeti t a szó. vitéz Csicsery-Rónay István előadó: T. Ház! (HaUjuk! HdWuk!) A háború soha nem látott irtózatos erővel tombol az egész világon, e mellett a diplomácia szövevényes és kifinomult eszközei sem szűntek meg működni, sőt ahogy közeledik a háború befejezése, úgy növekszik a diplomáciai tevékenység jelentősége. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVIII. Ez a világtörténelmi viaskodás és a világpolitika fejlődéséinek legkülönbözőbb felfogása arra késztetnek, hogy figyelmeztessük azokat, akik a magyar külpolitikai kérdések bírálatával foglalkoznak, ne a múló pillanatok hangulati elemeinek hatása alatt, hanem az elmúlt negyedévszázad perspektívájában, a nemzet életérdekeit szolgáló célkitűzéseiből ismerjék meg és ítéljék mes: a magyar külpolitika vonalvezetését. A külpolitikában az impreszszionizmus káró©, nagy csalódásokat rejt magában. A magyar külpolitikát helyesen az ítéli meg, aki visszatekint az ország Trianon utáni helyzetére, figyelembe veszi a rendelkezésre álló lehetőségeket, melyekkel a külpolitika dolgozott, az ország^ különleges helyzetét, a jogos területi követeléseket és csak ezeknek ismeretében ítélheti meg azt, hogy « világpolitika eseményeire miként reagál a magyar politika. A párizskörnyéki békék a háborúba akaratukon kívül belesodródott országokat a történelembemi példátlanul álló súlyos és igazságtalan dik|tátumolkkal büntették, Magyarországon a forradalmak okozta anyagi és lelki ös®szeomlás még *isak súlyosbította a háború és az idegen megszállás következményeit. Bár a Kormányzó Ür optimizmust, magabízást és hitet sugárzó fenkölt személye a kiegyensúlyozottság, a rend és a^ építés korszakát jelentette azí ország számára (Ügy voml tlgy van!), mégis a magyarság lelkének mélyéről nem lehetett kitörülni a Trianontban osztott igazságtalanság miatti elkeseredést. A magyar társadalom reviziós mozgalma «ükét fülekre talált. A népszövetségi korszak keserves éveiben mi már régen rájöttünk arra, amire sok népet csak a most folyó világégés borzalmas fordulatai tanítottak meg, 37
