Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-344
Az országgyűlés képviselőházának 344. lelki okok és erkölcsi, lezüllés, hozta mágiával a feketepiacot. Sajnos, évekkel ezelőtt, már négyöt év óta felhív/tuík a kormány figyelmét, hogy kellő nevelés é® ellenőrzés útján ébressze fel az emberekbein, atz, egymás iránti kötelezettség, az- együvétartoziálsi és a sorsközösség érzését és bélyegezze meg azokat, akik a helyett, hogy szégyenkeznének, sainte kérkednek, hogy mit és mennyit vásároltak feketén, vagy csak túltzó kapzsiságból, vagy abból a félelemből, hogy később esetleg nemi lehet kapni. Hiszen minden zárolás, -minden jegymndszer a hisztérikus publikumban, ha az, nem kap megfelelő felvilágosítást, erre vezet. A mai rendszer, sajnos, a feketepiac felburjánzásai azt hozta magával, hogy a jóénzésű _ termelő ráfizet, a huncut pe^ dig boldogul. Sajnos, a falu nemi látja ennek borzasztó bűnét ési azt a borzasztó kárt, amiit ezzel az ország nemzetgazdaságának okoiz. Szükség van rá, hogy felvilágosítsuk" őket, mert nagyon sokszior tetteiket legalizálva látják. Nem akarom felemlíteni, több képviselŐtálnsiam mutatott mlár irá erre, hogy vannak állami munkák, ahol a mezőgazdasági béreiket feketén fizetik.. Nagyon sajnálom, hogy időm letelt, még lett volna egy pár gondolatom 1 . A miniszfteir úr iránti feltétlen bizalom alapján ia költségvetést elfogadom, (É'éník éljenzés és taps jobbfelől. Szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Haala Róbert jegyző: Meixner Emil. Elnök: Meixner E.mil képviselő urat illeti, a sízó ! Meixner Emil: T. Képviselőház! A közellátási miniszter úr IklöUtségvetéséíjez hozzászólva, minden elméleti fejtegetést 'mellőzök és tisztán gyakorlati szempontéul kívánok egye® közeliá taai problémákkal foglalkozni. . Az 1943. évben életbeléptetett új beszolgáltatási rendszert helyesleim, és remélem* hogy — megfelelő termésti feltételezve — ezi a rendszer biztosítani i tudja a közellátási ^kormányzat részére mindazt, ami a közellátás zavartalan kielégítésére szükséges. Eá kell mutatnom: azonIbiam arra, hogy a beszolgáltatási rendszer alapjául választott kataszteri tiszta jövedelem aiunalk szélsőségeibein S'oik mél lányt alanságot rejt magában. (Ügy vnm,!) Míg a 20 korona kataszteri tiszta jövedetmű földek tulajd onosairia súlyos és sokszor nehezein teljesíthető terhet ró, úgyhogy gazdasági, szükségleteikre alig marad valami, addig iái 10 kotromán aluli és főleg a 3—5 kiorona körüli kataszteri tiszta jövedelmű földeik tulajdonosait alig terheli. Ezetknél sokkal inkább maradhatnak jelentős feleslegek, ame lyek részbeni: a zúgforgaloimtoa kerülhetnek és a fekteitepiac volumenjét növelik. Szomszédos községeikben, ahiol a szántóiterületiek egymással (határosak, előfordul, hogy' alz egyik községben '20 kiorona! körüli a kataszteri tiszta jövedelem, a. másik községben pedig 5 konoina feörül vau. Teljesen kizárt, hogy amalbfean ai termésátlag hánosmisizor-négyszer annyi legyen, mint az utóbbiban. Pedier a kataszteri tiszta jövedelmen. alapuló beszolgáltatási rendszer szerint ©wi előbbiben háromszor-négvszer annyit kell beszolgáltatni, mint az utóbbi községben. A katafszferi tiszta jövedelem kimunkálásániái és felfektetéisénél nem kizárólag a. föld termelőfaépesséo-e volt ia!z irányadó, hanem az értékesítési lehetőségeket, vagyis a jövedelmezőséget is figyelembe vették és azonkívül, gyakran még egyéb más szempontok is közrejátszottaík. Tisztelettel ülése 1943. november 25-én, csütörtökön. 239 felhívom a miniszter úr figyelmét arra, nem lehetne-e a 10 koronán felüli kataszteri tiszta jövedelmű földeknél degresszív, a 10 koronán aluli, alacsony kataszteri tiszta jövedelmű 'földeknél pedig pnoigressziv beszolgáltatási kulcsot alkalmialzni, ezzel a legkirívóbb szélsőségeket kiegyenlítni és a jelenleg kétségtelenül feinnálló méltánytalanságot megszüntetni. Minden mezőgazdasági munkaadó örömmel üdvözölte azt a kormányrendeletet, amely szerint ai gazdasági cselédeknek az egész gabonakonvenció kiadanidló. Szerintem azonban itt; csak félmegoldás történt, amennyiben ai cselédek továbbra isi csak! a megállapított fejkvóta kéretéliietn: bírnak vám őrlési jogosultsággal 1 . Valószínűleg a neikíik jutó többletgaboma egy része a zúgfioirgaílioímban fog jelentkezni és ezáltal egyesek, akik ezt felvásárolják, meg nem; engedett kettő«, illetőleg többletellátásihoz fognak jutui. H«, helyzet, hogy az eredetileg 12 mázsában megszabott kenyérgabonán felüli konvenciógalbonei igénybevétele a közellátás szemwolntiából — hála Istennek — nélkülözhető, sokkal helyesebb vonnia a kiadandó, egész kön vénei óra megadni a, gazdaisátri cselédeknek a vámőrlési jogosultságot. Ezáltal ez a népes társadalmi réteg jobban tánlálkozhatnék!. a nyerendő koroatöbbliet pedis* állattartásukat és annak kiterjesztését tenné lehetővé. (Ügy wwlf tfgty vak! a szélsÖbalíoldoJon) almi igen nae-y megnyug.vást keltenei körülben, mert leerinkább osaik 1 az állattartás hasznából tudnák biztosítani azt a nénzössizeget. amely maguk és családjuk ruházkodására szükséges. A gazdasági cselédeknek bakanccsal és a, nénruházati akció keretében a legszükségesebb ruhaneműekkel való ellátása, bár a: sajtóban többízfben jelentek meg közlések arról, hogy az akció folyamatban: viani, sokféléi. így például az én vármegyémben, még nem. történt meg. Nagyon kérem a miniszter urat, intézkedjék, hogy mind a bakamics-, mind a, ruhaakció a legsürgősebben! bonyolíttasséki le, mert a gazdasági cselédek egészségét és munkaképességét! veszélyezteti a lábbeli és ruha hiánya. Arra is kérem; a miniszter ura*, hogy a lábbeli- és ruhaellátást lehetőleg a leszerződött arató- és sommásmunkásokra is méltóztassék kiterjeszteni. (Helyeslés jobb felöl,) Feltétlenül helyes aiz a rendelkezés, amely a vám őrlési jogosultságot csak annak ad ja meg, aki kenyér gabonát termel, vagy azt munkával megszerzi. Kérem; a, miniszter urat, hogy ezt a nagyon^ helyes rendelkezést a jövő évre is tartsa érvényben. A vámőrlés kiőrlési százalékát azonban 1 le kellene szállítani, ha nem is kötelez őe,n, de legalább fakultatív alapon. Ha a vámőrlési jogosultsággal bírók kisebb kiőrlési arány mellett is biztosítani tudják lisztszükségletüket, ebből a közellátást szerintem semmiféle hátrány sem érné. Különösen nagy jelentősége van ennek vidéken, amikor a gyenge tengeritermés^ következtében kevés az abrak és a kiőrlési százalék csökkenése mellett előálló korpatöbblettel ai tengerihiányt némileg pótolni lehet. T- Képviselőház ! A száz holdon felüli gazdák , nyilvántartó hatósága a kerületi közellátási felügyelőség. Úgy hiszem, lényegesen megkönynyítené és leegyszerűsítené aa adminisztrációt, ha a 100 holdon felülieknek is a községi elöljáróság lenne a nyilvántartó hatósága. Egy község területén, legfeljebb néhány ilyen száz holdon felüli gazda van, ezek nyilvántartása tehát nem róna a községre számbavehető többlet-
