Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-344

232 Az országgyűlés képviselőházának 344. latot, amelyet jobbatn megfizetnek és akkor job­bár» jár a gazda. T. Háiz! Leigyen szabad! néhány percig fcg­Jiailkoznom magával a Jurcsek-féie beszolgálta­tási renddel. Állítom azt, hogy bai a 20 holdon aluli kisbirtokosoklkiail szemben a. kormány ra­gaszkodik a beszolgáltatás elmulasztásai miatt a szigorú megtorláshoz, akkor a magyar kis­gazdáknak tízezreit kell törvény elé állítani, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Így van!) tízezrek lesznek, akik nem fogják tudiai beszolgáltatni főleg a második és a harmiadik csoportba tar­tozó cikkeket. (Ügy van! Ügy van! ó baloldalon.) Meg kell azonban állapítanom azt, is, hogy a falu népe az adíófizetés teljesíthetése érde­kében kifejtett erőfeszítésnél is nagyobb &rő­feszítéssel igyekszik eleget tenni a reá rótt be­szolgáltatási kötelezettségnek. Szinte meg­ható az, hogy hogyan készülnek tervek, ho.­gyan aggodalmaskodnak .a kisemberek, és ho­gyan félnek előre, hogy mi lesz a következmé­nye, ha legjobb szándékuk és akaratuk mel­lett sem tudják beszolgáltatni a rájuk 'kirótt pontokat. Én mái- most előre kérem ,a nagyon igazsá­gos és nagyon beható megvizsgálását an­nak, hogy mik lesznek majd az okai a be­szolgáltatás hiányának és legyen a t. közel­látási kormányzatban annyi önérzet, hogy h,a majd azt fogja látni, hogy olyan feladatokat rótt a kisbirtokosokra, amelyeknek azok min­den erőfeszítésük mellett sem tudnak eléget tenni, akkor ezt tekints« a saját hibájának, ne a kisbirtokosok hibájának és ne a kisbirto­kosokkal széniben próbáljon megtorlást al­kalmazni. (Csorba János: Tavaly minden el­maradt mázsa kukoricáért 100 pengőt róttak ki!) Elnök: Kérem Csorba képviselő urat, szí­veskedjék az előadást mellőzni. (Derülizég.) Nagy Ferenc: T. Ház! Nézzük meg ezzel szemben egy pillanatra a falu ellátását is. Kezdjük talán alulról és Úgy menjünk felfelé, kezdjük mindjárt a lábbelin, amelyet jófor­mán minden előttem szólott t. képviselőtársa» 1 megemlített. A lábbelihelyzet valóban katasztrofális most őszön kint a falvakban. Lassankint odajutunk, hó^y a szegényebbsorsú kisember, a gazdasági cseléd és a törpebirtokos kisember, akinek nem áll módjában 200 vagy még an­nál is több pengőt adni egy pár feketén meg­vásárolt bakkanesért, nem fog tudni kimenni a sárba, hogy a jószágát megitassa. Ezzel szemben — nem tudom, milyen alapon, a mi­niszter úr nyilván jobban ismeri a kérdést, én az egyik német lapból, a Südost-Echo-ból ol­vastam — 300.000 darab báránybőrt hozunk be Bulgáriából állati bőrök ellenében. (Szász Lajos közellátásügyi miniszter: Nem igaz!) Ha nem igaz, nagyon megnyugtató. Azt hit­tem, hogy ennek a nagy német gazdasági lap­nak az információja helyes. Nagyon elítélendő és nagyon helytelen is lenne, mert nyilván­való, hogy ha a báránybőrre vagy a birka­bőrre ,a magyar hadsereg ruházatának bélés­hez van szükség, annyi birka itt is kerül le­vágásra, amennyi ehhez szükséges, luxuscik­kek előállítása érdekében pedig nem szabad behozni a bárány bőrt, pláne állati bőrökért, j amikor nincs lábbeli és mindlennél fontosabb, hogy lábbelivel lássuk el a dolgozó társadal­.mat., ' ;" . - ••".'•..' '; • J Itt van a ruhaellátás kérdése is. A 8átu I léte Î943. november ÉS-én, csütörtökön* népe rettentően lerongyolódik. Nem tudonl» nem-e lenne kívánatos arra kötelezni a .textil­gyárakat, hogy a megléviő anyagból is gyárt­sanak valami népruházati cikket, (Rares Já­nos: Eaységes ruhatípust!) Elnök: Lejárt a képviselő úr beszédideje, tessék befejezni. Nagy Ferenc: Égy mondottal befejezem. Minthogy a közellátási kormányzat a falu szol­gáltatásaival szemben a falunak nemi tudja azt nyújtani* amit az jogiesan elvárhatnia, a költség­vetést nem fogadom el. (HelyeHés és taps a bal­oldalon. — A szónokai üdvözlik.) Elnök; Szólásra következik a vezérszónfo­kok közüli? Haala Róbert jegyző: Kuncze Géza! Elnök: Kuncze Géza képviselő urat illeti a SIZÓ. Kuncze Géza: Melyen t. Képviselőház! Le­gyen szabad elsősorban Nagy Ferenc igen t. képviselőtársamnak két mondatára felelni. Az egyik megállapítása, hogy a búza, ára olyan csekély, hogy a, magyar gazdának ne legyen kedve búzát termelni. Én úgty érzem, és niieg kell őt nyugtatnom, hogy a magyar gazda van olyan istenáldott kenyérszerető, hogy ő igenis, fog búzát teremlni és másoknak is fog ebből egy karéjjal juttatni. (Csorba János: Tisztán altruista alapom? — Andréka Ödön: Nem egé­szen bizomyois ! — Az elnök csenget.) A másik, amit Nagy Ferenc t. képviselőtár­sam mondott, az, hoigy a közellátási miniszter hosszabb időre rendezkedik be. Ezt éppen Ő üti agyon egyik mondatával, amikor azt mondja, hogy háború után mem leszünk versenyképesek. Meg kell nyugtatnom mind Nagy Ferenc t. kép­viselőtársamat^ mind a mélyen t. Házat: ha elég áru fog ide bejönni, akár termény, akár pedig gyáripari termék, abban a pillanatban megszű­nik a feketepiac és ismét megtörténik az, ami régen volt, hogy mind a gazda, mind a gyár­ipar, kínálni fogja a terményeit és akkor nem lesz szükség közellátási minisztériumra. Aho­gyan; én a közellátásügyi miniszter urat isme­rem, ő nem, fog ragaszkodni ehhez, a, pozíciójá­hoz, mert nem valami rózsás közellátási mi­niszternek lenni. Éppen ezért, ebből kifolyólag már elöljá­róimban legyen szabad megemlítenem;, hogy úgy a közellátási miniszter úr iránti bizalom­ból] és nagyrabecsülésből, mint pártállásomnál fogva, a költségvetést elfogadom. (Belyeslés a jobboldalon.) Elfogadom ainnál is inkább, mert úgy érzein, hogy a közellátási miniszter úr egy polip ellen küzd, amelyből az ő bölcs és higgadt cselekedetei és intézkedései néhány kart le tud­nak vágni, de sajnos, még mindig marad elég, amely a. közeüátást fojtogatja. (Ügy van! Ügry vmi! — Andréka Ödön: Több, mint amennyit le­vágott! — Egy hang a középen: Idővel keve­sebb lesz! — Szász Lajos közellátásügyi, minisz­ter: Majd vagdaljuk!) Amint elöljáróban mondottam, elfogadom tá költségvetést, bár súlyos eseteket és problémá­kat fogok érinteni. Lesznek, kéréseimi a közellá­tás megkönyítése érdekében, de lesznek ^ olyam gondolataim is. amelyek főleg a feketepiac le­törését óhajtják: szolgálni. A sofe kérdés közül 1 előtérbe* nyomuli a láb­beli kérdése. 1942-ben az egész ország területén 780.000 darab körül mozgott a marhavágások *záma. Hai ehhez 1 hozzávesszük a 480—500.000 da­rab borjúbőrt, továbbá ha a budapesti sertés­vágóhídon végzett bőrlenyúzásból csak 100.000 darabot is számítunk, olyan hatalmaié Í>őr-

Next

/
Thumbnails
Contents