Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-344

232 Az országgyűlés képviselőházának 344. latot, amelyet jobbatn megfizetnek és akkor jobbár» jár a gazda. T. Háiz! Leigyen szabad! néhány percig fcgJiailkoznom magával a Jurcsek-féie beszolgáltatási renddel. Állítom azt, hogy bai a 20 holdon aluli kisbirtokosoklkiail szemben a. kormány ragaszkodik a beszolgáltatás elmulasztásai miatt a szigorú megtorláshoz, akkor a magyar kisgazdáknak tízezreit kell törvény elé állítani, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Így van!) tízezrek lesznek, akik nem fogják tudiai beszolgáltatni főleg a második és a harmiadik csoportba tartozó cikkeket. (Ügy van! Ügy van! ó baloldalon.) Meg kell azonban állapítanom azt, is, hogy a falu népe az adíófizetés teljesíthetése érdekében kifejtett erőfeszítésnél is nagyobb &rőfeszítéssel igyekszik eleget tenni a reá rótt beszolgáltatási kötelezettségnek. Szinte megható az, hogy hogyan készülnek tervek, ho.gyan aggodalmaskodnak .a kisemberek, és hogyan félnek előre, hogy mi lesz a következménye, ha legjobb szándékuk és akaratuk mellett sem tudják beszolgáltatni a rájuk 'kirótt pontokat. Én mái- most előre kérem ,a nagyon igazságos és nagyon beható megvizsgálását annak, hogy mik lesznek majd az okai a beszolgáltatás hiányának és legyen a t. közellátási kormányzatban annyi önérzet, hogy h,a majd azt fogja látni, hogy olyan feladatokat rótt a kisbirtokosokra, amelyeknek azok minden erőfeszítésük mellett sem tudnak eléget tenni, akkor ezt tekints« a saját hibájának, ne a kisbirtokosok hibájának és ne a kisbirtokosokkal széniben próbáljon megtorlást alkalmazni. (Csorba János: Tavaly minden elmaradt mázsa kukoricáért 100 pengőt róttak ki!) Elnök: Kérem Csorba képviselő urat, szíveskedjék az előadást mellőzni. (Derülizég.) Nagy Ferenc: T. Ház! Nézzük meg ezzel szemben egy pillanatra a falu ellátását is. Kezdjük talán alulról és Úgy menjünk felfelé, kezdjük mindjárt a lábbelin, amelyet jóformán minden előttem szólott t. képviselőtársa»

1 megemlített. A lábbelihelyzet valóban katasztrofális most őszön kint a falvakban. Lassankint odajutunk, hó^y a szegényebbsorsú kisember, a gazdasági cseléd és a törpebirtokos kisember, akinek nem áll módjában 200 vagy még annál is több pengőt adni egy pár feketén megvásárolt bakkanesért, nem fog tudni kimenni a sárba, hogy a jószágát megitassa. Ezzel szemben — nem tudom, milyen alapon, a miniszter úr nyilván jobban ismeri a kérdést, én az egyik német lapból, a Südost-Echo-ból olvastam — 300.000 darab báránybőrt hozunk be Bulgáriából állati bőrök ellenében. (Szász Lajos közellátásügyi miniszter: Nem igaz!) Ha nem igaz, nagyon megnyugtató. Azt hittem, hogy ennek a nagy német gazdasági lapnak az információja helyes. Nagyon elítélendő és nagyon helytelen is lenne, mert nyilvánvaló, hogy ha a báránybőrre vagy a birkabőrre ,a magyar hadsereg ruházatának béléshez van szükség, annyi birka itt is kerül levágásra, amennyi ehhez szükséges, luxuscikkek előállítása érdekében pedig nem szabad behozni a bárány bőrt, pláne állati bőrökért, j amikor nincs lábbeli és mindlennél fontosabb, hogy lábbelivel lássuk el a dolgozó társadal.mat., ' ;" . - ••".'•..' '; • J Itt van a ruhaellátás kérdése is. A 8átu I léte Î943. november ÉS-én, csütörtökön* népe rettentően lerongyolódik. Nem tudonl» nem-e lenne kívánatos arra kötelezni a .textilgyárakat, hogy a megléviő anyagból is gyártsanak valami népruházati cikket, (Rares János: Eaységes ruhatípust!) Elnök: Lejárt a képviselő úr beszédideje, tessék befejezni. Nagy Ferenc: Égy mondottal befejezem. Minthogy a közellátási kormányzat a falu szolgáltatásaival szemben a falunak nemi tudja azt nyújtani* amit az jogiesan elvárhatnia, a költségvetést nem fogadom el. (HelyeHés és taps a baloldalon. — A szónokai üdvözlik.) Elnök; Szólásra következik a vezérszónfokok közüli? Haala Róbert jegyző: Kuncze Géza! Elnök: Kuncze Géza képviselő urat illeti a SIZÓ. Kuncze Géza: Melyen t. Képviselőház! Legyen szabad elsősorban Nagy Ferenc igen t. képviselőtársamnak két mondatára felelni. Az egyik megállapítása, hogy a búza, ára olyan csekély, hogy a, magyar gazdának ne legyen kedve búzát termelni. Én úgty érzem, és niieg kell őt nyugtatnom, hogy a magyar gazda van olyan istenáldott kenyérszerető, hogy ő igenis, fog búzát teremlni és másoknak is fog ebből egy karéjjal juttatni. (Csorba János: Tisztán altruista alapom? — Andréka Ödön: Nem egészen bizomyois ! — Az elnök csenget.) A másik, amit Nagy Ferenc t. képviselőtársam mondott, az, hoigy a közellátási miniszter hosszabb időre rendezkedik be. Ezt éppen Ő üti agyon egyik mondatával, amikor azt mondja, hogy háború után mem leszünk versenyképesek. Meg kell nyugtatnom mind Nagy Ferenc t. képviselőtársamat^ mind a mélyen t. Házat: ha elég áru fog ide bejönni, akár termény, akár pedig gyáripari termék, abban a pillanatban megszűnik a feketepiac és ismét megtörténik az, ami régen volt, hogy mind a gazda, mind a gyáripar, kínálni fogja a terményeit és akkor nem lesz szükség közellátási minisztériumra. Ahogyan; én a közellátásügyi miniszter urat ismerem, ő nem, fog ragaszkodni ehhez, a, pozíciójához, mert nem valami rózsás közellátási miniszternek lenni. Éppen ezért, ebből kifolyólag már elöljáróimban legyen szabad megemlítenem;, hogy úgy a közellátási miniszter úr iránti bizalomból] és nagyrabecsülésből, mint pártállásomnál fogva, a költségvetést elfogadom. (Belyeslés a jobboldalon.) Elfogadom ainnál is inkább, mert úgy érzein, hogy a közellátási miniszter úr egy polip ellen küzd, amelyből az ő bölcs és higgadt cselekedetei és intézkedései néhány kart le tudnak vágni, de sajnos, még mindig marad elég, amely a. közeüátást fojtogatja. (Ügy van! Ügry vmi! — Andréka Ödön: Több, mint amennyit levágott! — Egy hang a középen: Idővel kevesebb lesz! — Szász Lajos közellátásügyi, miniszter: Majd vagdaljuk!) Amint elöljáróban mondottam, elfogadom tá költségvetést, bár súlyos eseteket és problémákat fogok érinteni. Lesznek, kéréseimi a közellátás megkönyítése érdekében, de lesznek ^ olyam gondolataim is. amelyek főleg a feketepiac letörését óhajtják: szolgálni. A sofe kérdés közül

1 előtérbe* nyomuli a lábbeli kérdése. 1942-ben az egész ország területén 780.000 darab körül mozgott a marhavágások *záma. Hai ehhez

1 hozzávesszük a 480—500.000 darab borjúbőrt, továbbá ha a budapesti sertésvágóhídon végzett bőrlenyúzásból csak 100.000 darabot is számítunk, olyan hatalmaié Í>őr-