Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-344
Az,országgyűlés képviselőházának 344, ülése 1943. november 25-én, csütörtökön. 225 Rátérve az úgynevezett Jurcsek-fele tervre, ez a nagyobb birtokosoknál bevált, viszont a kisebbeknél, különösen az öt holdon aluliaknál, egyáltalában nem vált be. Nem is értem hogyan engedhette meg a miniszter úr azt, hogy az öt holdon aluliak éppen olyan arányban legyenek kötelesek beszolgáltatni fölöslegüket, mint a nagybirtokos, hiszen sokszor a saiat családjuk ellátására sem elég az, ami ,az ötholdon termett. Ha a miniszter úr egyszer nem kímélné a fáradságot és elmenne Eizakl J est vármegye közellátási hivatalába, ott rájönne arra, hogy igen sok szegény, nyomorult asszony és férfi jön be es siránkozva adják euö. hogy még a legkevesebbet sem tudják beszolgáltatni, mert na egy dekát is beszolgáltatnak, a családjuk éhenhai. Egy magasrangú tisztviselő mondotta nekeáni, amikor ezek a panaszok elmentek: »Ja, kérem, más a papiros, más a valóság!« — Ezt a miniszter úrnak is figyelmébe ajánlom. Azt ajánlóim a jövőre való beszolgáltatásra vonatkozólag* hogy a tiz holdon aluliakat nyilvánítsák ÖneÜátottaknak, amennyiben legfeljebb négy családtaguk van és azokat mentesítsék teljesen a beszolgáltatás kötelezettsége- alól. (Jüresek Béla közellátási államtitkár: Akkor csak száz percenttel kellene emelni a többiek beszolgáltatását!) Kérdem a (miniszter urat^ miért ne lehetne ezt a Jüresek-tervet a gyáriparban éppenúgy bevezetni, mint a mezőgazdaságban. Ha a mezőgazdaságban ezt meg tudták tenni, tessék a gyáriparban a zsidó gyárvállalatok tulajdonosait kötelezni arra, hogy vasat, bőrt és a többi közszükségleti cikket a mezőgazdaság részére beszolgáltatni kötelesek legyenek. Akkor nem állna elő az, hogy ma vas egyáltalán nincs, a mezőgazdaságban a lovak patkó nélkül járnak, így pedig hogyan képzeli el a miniszter úr azt, liogy a mezőgazdaság kötelezettségének eleget tegyen? Magam is például az olajosnövényeket alig tudtam a vasúthoz beszállítani a lovak patkolatlansága imiatt. Jártam Diósgyőrben és az ottani vasgyári munkások azt mondották nekem, hogy a gyár termésének; jó nagy százalékát még mindig zsidó nagykereskedők részére szállítják rendelésre. Természetesen ebből azután nyilvánvaló, hogy a zsidó kiskereskedők tele vannak vassal, viszont az ő éléskamrájuk tel ,van zsírral, libával stb., mert egy deka vasat nem adnak zsír. vagy egyéb élelmiszer nélkül. Tehát a zsidó kereskedők, bár nem termelők, sohasem éltek olyan jól, mint ma. Kérem ennélfogva a miniszter urat, hogy ezeknek a gyáraknak rendeléseit ellenőrizze és elsősorban gondoskodjék arról, bogy ha nagykereskedőknek szállítanak, azok magyar nagykereskedők legyenek. A lisztellátásra vonatkozóan csodálkozom azon, hogy amikor kitűnő búza- és gabonatermésünk volt és teljesen szárazon került be idén a búza és a rozs a magtárakba, — nem úgy, minta múlt évben — mégis előfordul, hogy a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. kötelékében dolgozó munkások olyan silány lisztet kapnak a bánya élelmiszer tárolójából, hogy olyan kenyeret voltak kénytelenek abból sütni, mint amilyet itt leteszek a Ház asztalára. Kérem a miniszter urat, a legsürgősebben vizsgaitassa ki, miféle állapotok vannak ott az igazgatóságnál, hogy megtűrik,.hogy ilyen lisztet ; tar.otjanak ott a munkások részére. TudVaKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVIII. leivö az, bogy a széntermelés ma az ország legfontosabb hadiipara. (Ügy van! • a szélsőbaloldalon) Azért van ma kevesebb széntermelés, mert a munkásokat részben rosszul fizetik és részben, mert ilyen dolgok fordulnak elő, hogy ilyen kenyeret kénytelenek ezek a szegény munkások enni. T. Ház! Ami az almai ronton történik, az pedig egyenesen felháborító. Páindi t. képviselőtársani tegnapi interpellációjábani már 1 rámutatott arra, (hogy a Leimsieder Testvérek — természete sem zsidók — Nyíregyházán, a Lichtmannok Csengeren, a Mandel-cég Miskolcon és a Barahugü-cég Besztercén lévő raktárában egyenként több, mint száz vágón alma tárol, olyan alma, amelyet a termelőktől ecvjkétpeugős, sőt nyolcvanfilléres árakon vásároltak össze nagy mennyiségben. Etzeket most tárolják és azt a hírt terjesztik, hogy karácsonyra majd 10 pengő lesz az alma árai. (Vájna Gábor: Le kell foglalni!) Kérdem a miniszter urat, hogyan tűrheti azt, hogy az almának olyan magas ára van, hogy egy munkásnak egy teljes napot kell dolgoznia azért, hogy egy kiló almát megvehessen a családjának ós egy mázsa búiza ára egyenlő hat kilogram alma árával. Itt prédikálnak, hogy gyümölcsöt fogyasszunk, prédikálják atzt, hogy vitamint adjunk a gyermekeknek, de hogyan képzelik azt, hogy &-—8 pengős almával tudj át a gyermekeket kielégíteni, mikor az legfeljebb a felső tízezer tudja megvásárolni. (Ügy. van! Ügy van! n szésőba oldalon.) Követeljük a miniszter úrtól, hogy azonnal foglalja le aiz ország egész almakészletét, vizsgáltassa ki azt, hogy a termelők milyen áron adták el azt az almát a kereskedőknek, (Helyes és és taps a szélsőbaloldalon.) csapjanak erre rá 20%-ot és az almát adják a közfogyasztás céljaira. (Helyeslés a széfoőbavldalon*. — Maróthy Karoly: Elsősorban a gyermekeknek kell! — Pándi Antal: Olcsó almát a népnek!) T. Ház! Ezekutáu felolvasom pártunk hivatalos felfogását a közellátási bajok orvoslására. EB a hivatalos felfogási a következő (olvassa): I »1. Irányított közellátást nem lehet iráinyítatla-n nemzetgazdálkodással elvégezni. Nemzetgazdákodásunkiat tehát irányítottá kell tenni, meg kell szüntetni a rendszertelenséget. Ennek alapjai: a) Tudnunk kell, mi a szükséglete nemzí&tünknelk a családok és a közösség SBiempontjából, b) Tudnunk: kell, hogy mit és milyen mennyiségben termeljünk, c) Tudnunk kell, mi a- hiány, mi a felesleg, ezeket milyen nemzetgazdasági eszközökkel lehet kiegyenlíteni, d) Tudnunk kell, hogy minden termelés a világnézeti háború nemzetiszocialista győzelmét kell, hogy szolgaijai és elsősorban ennek érdekének kell azt alárendelni. 2. Meg kell állapítani aa élelem^ a ruházat, a fedél és a termelési eszközök árainak értékösszhangját. 3. Az árak rögzített összhangba alapján olyan pengőm ennyiséget kell rendelkezésre bocsátani az egyes c&aladoknak é& a közösségnek, hogy a szükségleteket a megállapított áron tényleg be is szeireehessé. 4. Amennyiben ilyen átfogó rendelkezés dacára még mindig dühöogene a feketepiac, akasztófát kell felállítani. (Ügy van! a szélsőba\!oéa on.) ..'.."•• 5. Mindenki egyforma mértékkel vegye ki részét a világnézeti háborúból adódó áldozatból. 31
