Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-344

Az,országgyűlés képviselőházának 344, ülése 1943. november 25-én, csütörtökön. 225 Rátérve az úgynevezett Jurcsek-fele tervre, ez a nagyobb birtokosoknál bevált, viszont a kisebbeknél, különösen az öt holdon aluliaknál, egyáltalában nem vált be. Nem is értem ho­gyan engedhette meg a miniszter úr azt, hogy az öt holdon aluliak éppen olyan arányban legyenek kötelesek beszolgáltatni fölöslegüket, mint a nagybirtokos, hiszen sokszor a saiat családjuk ellátására sem elég az, ami ,az öt­holdon termett. Ha a miniszter úr egyszer nem kímélné a fáradságot és elmenne Eizak­l J est vármegye közellátási hivatalába, ott rá­jönne arra, hogy igen sok szegény, nyomorult asszony és férfi jön be es siránkozva adják euö. hogy még a legkevesebbet sem tudják be­szolgáltatni, mert na egy dekát is beszolgál­tatnak, a családjuk éhenhai. Egy magasrangú tisztviselő mondotta ne­keáni, amikor ezek a panaszok elmentek: »Ja, kérem, más a papiros, más a valóság!« — Ezt a miniszter úrnak is figyelmébe ajánlom. Azt ajánlóim a jövőre való beszolgáltatásra vonat­kozólag* hogy a tiz holdon aluliakat nyilvánít­sák ÖneÜátottaknak, amennyiben legfeljebb négy családtaguk van és azokat mentesítsék teljesen a beszolgáltatás kötelezettsége- alól. (Jüresek Béla közellátási államtitkár: Akkor csak száz percenttel kellene emelni a többiek beszolgáltatását!) Kérdem a (miniszter urat^ miért ne lehetne ezt a Jüresek-tervet a gyáriparban éppenúgy bevezetni, mint a mezőgazdaságban. Ha a mező­gazdaságban ezt meg tudták tenni, tessék a gyáriparban a zsidó gyárvállalatok tulajdono­sait kötelezni arra, hogy vasat, bőrt és a többi közszükségleti cikket a mezőgazdaság részére beszolgáltatni kötelesek legyenek. Akkor nem állna elő az, hogy ma vas egyáltalán nincs, a mezőgazdaságban a lovak patkó nélkül járnak, így pedig hogyan képzeli el a miniszter úr azt, liogy a mezőgazdaság kötelezettségének eleget tegyen? Magam is például az olajosnövénye­ket alig tudtam a vasúthoz beszállítani a lovak patkolatlansága imiatt. Jártam Diósgyőrben és az ottani vasgyári munkások azt mondották nekem, hogy a gyár termésének; jó nagy százalékát még mindig zsidó nagykereskedők részére szállítják rende­lésre. Természetesen ebből azután nyilvánvaló, hogy a zsidó kiskereskedők tele vannak vassal, viszont az ő éléskamrájuk tel ,van zsírral, libá­val stb., mert egy deka vasat nem adnak zsír. vagy egyéb élelmiszer nélkül. Tehát a zsidó kereskedők, bár nem termelők, sohasem éltek olyan jól, mint ma. Kérem ennélfogva a mi­niszter urat, hogy ezeknek a gyáraknak ren­deléseit ellenőrizze és elsősorban gondoskodjék arról, bogy ha nagykereskedőknek szállítanak, azok magyar nagykereskedők legyenek. A lisztellátásra vonatkozóan csodálkozom azon, hogy amikor kitűnő búza- és gabonater­mésünk volt és teljesen szárazon került be idén a búza és a rozs a magtárakba, — nem úgy, minta múlt évben — mégis előfordul, hogy a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. kötelékében dol­gozó munkások olyan silány lisztet kapnak a bánya élelmiszer tárolójából, hogy olyan kenye­ret voltak kénytelenek abból sütni, mint ami­lyet itt leteszek a Ház asztalára. Kérem a miniszter urat, a legsürgősebben vizsgaitassa ki, miféle állapotok vannak ott az igazgatóságnál, hogy megtűrik,.hogy ilyen lisz­tet ; tar.otjanak ott a munkások részére. TudVa­KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVIII. leivö az, bogy a széntermelés ma az ország leg­fontosabb hadiipara. (Ügy van! • a szélsőbal­oldalon) Azért van ma kevesebb széntermelés, mert a munkásokat részben rosszul fizetik és részben, mert ilyen dolgok fordulnak elő, hogy ilyen kenyeret kénytelenek ezek a szegény mun­kások enni. T. Ház! Ami az almai ronton történik, az pedig egyenesen felháborító. Páindi t. képvi­selőtársani tegnapi interpellációjábani már 1 rá­mutatott arra, (hogy a Leimsieder Testvérek — természete sem zsidók — Nyíregyházán, a Licht­mannok Csengeren, a Mandel-cég Miskolcon és a Barahugü-cég Besztercén lévő raktárában egyenként több, mint száz vágón alma tárol, olyan alma, amelyet a termelőktől ecvjkét­peugős, sőt nyolcvanfilléres árakon vásároltak össze nagy mennyiségben. Etzeket most tárol­ják és azt a hírt terjesztik, hogy karácsonyra majd 10 pengő lesz az alma árai. (Vájna Gá­bor: Le kell foglalni!) Kérdem a miniszter urat, hogyan tűrheti azt, hogy az almának olyan magas ára van, hogy egy munkásnak egy teljes napot kell dolgoznia azért, hogy egy kiló almát megvehessen a családjának ós egy mázsa búiza ára egyenlő hat kilogram alma árával. Itt prédikálnak, hogy gyümölcsöt fo­gyasszunk, prédikálják atzt, hogy vitamint ad­junk a gyermekeknek, de hogyan képzelik azt, hogy &-—8 pengős almával tudj át a gyermeke­ket kielégíteni, mikor az legfeljebb a felső tíz­ezer tudja megvásárolni. (Ügy. van! Ügy van! n szésőba oldalon.) Követeljük a miniszter úrtól, hogy azonnal foglalja le aiz ország egész almakészletét, vizs­gáltassa ki azt, hogy a termelők milyen áron adták el azt az almát a kereskedőknek, (He­lyes és és taps a szélsőbaloldalon.) csapjanak erre rá 20%-ot és az almát adják a közfogyasz­tás céljaira. (Helyeslés a széfoőbavldalon*. — Maróthy Karoly: Elsősorban a gyermekeknek kell! — Pándi Antal: Olcsó almát a népnek!) T. Ház! Ezekutáu felolvasom pártunk hi­vatalos felfogását a közellátási bajok orvoslá­sára. EB a hivatalos felfogási a következő (ol­vassa): I »1. Irányított közellátást nem lehet iráinyí­tatla-n nemzetgazdálkodással elvégezni. Nem­zetgazdákodásunkiat tehát irányítottá kell tenni, meg kell szüntetni a rendszertelenséget. Ennek alapjai: a) Tudnunk kell, mi a szükség­lete nemzí&tünknelk a családok és a közösség SBiempontjából, b) Tudnunk: kell, hogy mit és milyen mennyiségben termeljünk, c) Tudnunk kell, mi a- hiány, mi a felesleg, ezeket milyen nemzetgazdasági eszközökkel lehet kiegyenlí­teni, d) Tudnunk kell, hogy minden termelés a világnézeti háború nemzetiszocialista győ­zelmét kell, hogy szolgaijai és elsősorban ennek érdekének kell azt alárendelni. 2. Meg kell állapítani aa élelem^ a ruházat, a fedél és a termelési eszközök árainak érték­összhangját. 3. Az árak rögzített összhangba alapján olyan pengőm ennyiséget kell rendelkezésre bocsátani az egyes c&aladoknak é& a közösség­nek, hogy a szükségleteket a megállapított áron tényleg be is szeireehessé. 4. Amennyiben ilyen átfogó rendelkezés da­cára még mindig dühöogene a feketepiac, akasztófát kell felállítani. (Ügy van! a szélső­ba\!oéa on.) ..'.."•• 5. Mindenki egyforma mértékkel vegye ki részét a világnézeti háborúból adódó áldozatból. 31

Next

/
Thumbnails
Contents