Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-344

'* I Az országgyűlés képviselőházának 344. miüít például Németországban,, mert lényegileg odatartozik. A vágóhidak ma a közellátásnak fontos tényezői, különösen akkotc, hiai azokat moderál alapra lehetne fektetni, illetőleg hai a rossz vágóhidakat lassanként át lehetne alakítani, modernizálni lehetne, ami tulajdonképpen nagyobb költségeikiét nem .jelent, hiszen tízesztendő alatt minden költség megtérül a vágóhídi díjaikból. De micsoda érték megy ma veszendőbe abból, hogy a leölt állatok melléktermékeit nem lehet megfelelően megmenteni, feldolgozni; mi érték tmegy veszendőbe azáltal, hogy nem megfelelően tudjuk feldolgozni 01 leölt állatokat, nem megfelelőeen kezeljük a melléksz-erveket*? A mezőgazdaságfejlesztő törvénybe, vagy 'akármilyen másik törvénybe beilleszthető volna a vágóhidak átszervezése, modernizálása,, hogy a mai nehéz időkben isi meg tudjamak felelni féladatuknak, de legalább el kellene kezdeni a tervek készítését, hogy a háború után legyen mini elindítani eat a munkát. Egy pár szóval a, takairmánylkérdésről is meg kell még emlékeznem. Itt elsősorban az erőtalkarmányokról van szó. A gazdatársiadar iomnak kívánsága, hogy azoktra helyekre, ahol jelentős mennyiségű takarmány termelés, vagy szénatermelés van, kevesebb korpa, illetőleg erőtakarmány menjen^ mint az; Alföldre? ahol valósággal katasztiroifális vélt a folyó esztendő e tekintetben. A búza, is ilyen, helyeikre liszt alakjában menjen, itt őröltessék fel és maradjon itt a korpa,, hogy itt a tejgazdálkodás, sertéstenyésztés és hizlalás, nagyobb lendületet vehessen,. Az olaijosmagvak termelésével kapcsolatban remélni lehe>t, hoigy az olajpogácsa tekintetében javulás áll he. Meg kell emiliitemem azt is, hogy kívánatos volna, ha maga a gazdatársadalom igyekeznék, -például a kukorica jobb művelésével arra, hogy nagyobb erőtakarmány termést tudjon biztosítani magának. Az olajosmagviafc termelésével lehet biztosítani az erőtakarmányt, a silózásisal át lehet vészelni az Alföld nlehéz, ta>k ármány viszony ait. A kormányzat óriási áldozatot hozt a silóépítés érdekében, rengeteg cementet ad erre a célra és hála Istennek, százával, hogy ne mondjaim ezrével épülnek silóik ebben az országban^, amelyek megmentői leszr nék az Alföld állattenyésztéséinek. T. Ház! Ha a közellátási tárca költségvetését nézzük, megállapíthatju'k azt, hogy )a

i multeszlendei 19,167,000 pengővel széniben ebb en aa esztendőben a kiaidásioík 32,447.000 pengőt tesznek ki. Ebből a kiadási rovatban szerepelnék a személyi járandóságok a központinál és ai közellátási hivatalnál; szerepeinek dologi kiadások; továbbá kiküldetési költségek, a kormánybiztosok átalányai és a beszolgáltatiási rendszer ellenőrzésével kapesolatoisi kiiaidásojk. A bevétel majdnem ugyanannyi ez évben is, mint tavaly volt. örömmel lehet meg állapítani, hogy aj közellátási tárcanélküli minisztérium személyzieti kérdése is rövidesen egyenesbe jön. Rendszeres státusza van 680 egyénnél. Ezi öt részből tevődik össze: 1. a fogalmazási szak 102 emberrel; 2. a közellátási szak 289 emberrel; 3. ai számvevőségi szak 110 emberrel; 4. a kezelési aziak 135 emberrel; 6. az altisztek és szolgák 44 emberrel, ami összesen 680 fő. Ez á személyzieit látja ^J azt a hatalmas munkát, amelyet a közellátási miniszter a> külsői és befeŐ adminlisztráeióbani végez. A miniszter úgy indokolja mesr ezt a stáülése 1943. november 25-én, csütörtökön. > 215 tusaielállítást, hogy (olvassa): »a rendszeres közellátás biztosítása érdekében a múltban követett igénybevételi eljárás helyett új rendszert kellett bevezetni, amelynek, lényege, hogy a mezőgazdasági termelőket meghatározott mértékű termény és termék beszolgáltatására kötelezi. Ezzel kapesolatbiam a közellátási közigazgatást át kellett szervezni olyképpen, hogy alkalmas legyen a beszolgáltatási kötelesség egyénenkénti megállapítására, nyilvántairtására, a teljesített beszolgáltatások rendszerei» feljegyzésére és ellenőrzésére«. Természetesen ez a rendszer sohasetm lehet lezárt, amelyhez hozzányúlni nem lehet. Az élet állandóan újaibb és újabb kérdéseiket vet fel, aimely kérdések szabály oziása feltétlenül kívánatos. Ezért ez a tervezet állandó bővítésre, állandó javításra, kiegészítésre szorul. Üj szempontokat kell elővenni, amelyek könnyebbé, egyszerűbbé teszik a mai rendszert vagy egyes hibákat kiküszöbölnek). T. Ház! A háborút kenyér nélkül sem a külső, sem ai belső fronton nem lehet folytatni. A kenyér olyan fontos, mint az ágyú vagy a repülőgép. Ezit a kenyeret a mezőgazdaság termeli- A mezőgazdaság nem igényes, de ahhoz, hogy a közellátás céljaira termelni tudjon, bizonyos megértésre, támogatásra,, megfelelő légkörre van szüksége,, vagyis ai galzdálkoidás viteléhez szükséges cikkekre. Ahhoz, hogy a gazda termelni tudjon, szükség van arra is, hogy a város és a falu ellentéte megszűnjék, megértsék egymást, egymásra találjanak, hogy hidak épüljenek a, főváros és a vidék, a nagyvárosok és a falu és a tanya népe között. Megépüljön a híd ai szántóvető, a műhelyben és boltban dolgozó vidéki ember és hivatalok emberei között. Ki kell nyitni a f óvárosban és más vidéki hatóságok központjában dolgozók ablakait, hogy behatoljon azokba a föld.szaga,, a virágillat és madárdal, hogy érezze, tudja, lássa mindenki, aki a, miaga őrhelyén dolgozik, hogy mem magáért, hanem, a nemzetért fee 11 loîgeznia. (Mozgás és zaj a szélsiőba'.idildaion: — Egy hang a szélsőbahldcíon.\ Minis&feri megbízásban beszél ilyen sokáig?) Érezze át miridenki, hogy egymásra vágytunk utalva, hogy szeretnünk kell egymást, hogy dolgoznunk kell egymásért, hogy a falu és tanyavilág népe ne csak pusztán megélni, hanem élni, fejlődni és boldogulni tudjon és a magyarság előremenjen, iái nemzeti élet erősödjék és a nemzet kiterebélyesedjék at jövendő feladatok elvégzésére. Éppen ezért, t. Ház, aggódó lélekkel ^figyelem a mezőgazdaság, a falu és tanya népének . jövőjét, küzdelmeit és eredményeit. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Már mi is szeretnénk figyélnil) Bár ismerem ezt a nehéz sorsot, de tudóim,, azt is, hogy ezt az erőfeszítést, amelyben minden: idégszlálunk, eszünk, szívünk és karunk végső kifejtésére és megfeszítésénél szükségünk van, tovább kell folytatnunk a rögöktől a csillagokig, a barázdáktól a műhelyekig, a hivatali szobáktól a szántás-vetésig, mert jövőnket csak így tudjuk megalapozni. Fejleszteni kell termelésünket, x

(Egy hang a szélsőbal oldalon: Ha még sokai a folytatja, nem, zavazziA* rneo a költségí>etést!) amennyire ezt a mái* nehéz háborús időkben lehet. Minden munkánkat buzgó lélekkel, felelősséggel és- teljes átérzéssel kel

II végezni. Már most kell készülnünk az új Európa úi gazdasági politikájára. (Ügy imriï a szélsőbaloldalow.) Esryik kezünkkel a mai termelést kell folytatnunk, a másik kezünkkel a jövőt keílT megalapoznunk. *