Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-344
212 Az országgyűlés képviselőházának 344 szempontból egyesítését, illetve ezeknek a. közületeiknek a székesfőváros közellátási szervei által egységes irányítását. Az említett közületekbein ugyamis igen nagy számban, élnek olyanok, akiknek munkahelye a fővárosban van, idejük javarészét is i*t töltötték, még sem .részesülhettek 1 azokban az előnyökben!, amelyekben a székesfőváros lakossága részesült Méltányosak és jogosak voltak tehát a nagyközönség minden rétegéből elhangzott panaszok az ellen a visszás helyzet ellen, amely előállt például azáltal, hogy" egy Cinkotán lakó munkáscsalád, amelynek minden tagjia, Budapesten dolgozott, kevesebb zsírt kapott, mint az a pesti lakos, aki a köz szempontjából »okkal jelentéktelenebb munkát végezve, hozzájutott a fővárosiban biztosított magasabb fejadaghoz. Az övezet bekapcsolása révén 605.284-el több a, székesfővárosban egyforma ellátásban részesülők száma, aíkik most már egyséjges jegyrendszer és biztosított kiszolgálás mellett a közellátásügyi miniszter úr e rendelkezéseinek előnyeiben részesülnek.. (Helyeslés.) T. Ház! Bármennyire iparkodik is mind a mezőgazidasági, mind az ipari termelés abban az irányban működni, hogy a legtökéletesebben tudja kielégíteni a fogyasztó közönség Igényét és szükségleteit, mégis csak háborús termelés ez, mert sem a munkaerő, sem a nyersanyag, sem a termelés viteléhez »szükséges eszközök, sem pedig a Levegő, ,az aftirnosz• féra nem vagy kevésbbé alkalmas arra, hogy nyugodt légkört tudjunk teremteni a termelés számára. Éppen, eziért mezőgazdasági termelésünk csak abból a szempontból hadiüzem valóban, hogy emberfeletti erővel, kimondhatatlan nehézségek között, végzi a munkáját, de sajnos, a fenti okok, az adottságok, a lehetőségek hiánya miatt nem tudja munka ját olyan erővel, _ olyan lendülettel és olyan tökéletesen végezni, mint arra ma szükség volna. Nem kapja meg ugyanis a mezőgazdaság azokat a icikkieket és eszközöket, amelyek szükségesek a mezőgazdaság viteléhez. Elsősorban évek óta nincs olyan időjárás, amilyenre szükségünk lett volna, hogy minden vonalon jó termést biztosíthassunk. A folyó évben például a gabonafélék jó termést adtak, de a nyári eső hiánya' miatt az őszi kapások, a kukorica, a burgonya, a takarmány félék, a legelők, a rétek bizony gyengén sikerültek. T. Ház! A kormányzat a kenyérfejadagot az utóbbi hónapodban kétszer is tudta emelniReményünk lehat arra is, hogy a most még mutatkoizó zsírellátási nehézségek ellenére az ország egyes részein mégis a megfelelő kukoricatermés és az olajosmagvak elég jó termése mellett^ biztosítani tudja a kormány a lakosság zsírszükségletét is. Különösen kii kell itt emelnem a gazdatársaclalómniak, — különösen ti» közép- és nagybirtoknak — a beszotgáltatási kötelezettség teljesítésénél kétség- kívül elismerésireméltó jóindulatait, megértését és áldozatkészségét. Ezek igyekeznek minden tekintetben megfelelni a beszolgáltatási kötelezett- , ségnek és ezáltal lehetővé teszik a fogyasztóközönség nyugodtabb kielégítését. Kérő szóval fordul oki azonban erről a helyről is a fogyasztó réteghez, ne azonosítsa a gazdatársadalmat azokkal az egyes embereikkel, akik magukról, kötelességeikről s a nemzet érdekéiben hozandó áldozatokról megfeledkeznek és zugban igyekeznek árusítani, mert. ez egy csekély része a termelőrétegnek. (Ügy ven! Úgy van!) Ezek azj esetek legnagyobbrészt csak azért történtnek meg, mert szeget, drótot, vasat, cipő't, ülése 1943. november Ê5-ên, csütörtökön. ruhát, fát, téglát stb. csak úgy kaphatnak, ha a pénz/ mellé még árut is adnak vagy a 10— 20-szeros ipari béreket és ipari áraikat így tudják csak megfizetni. Ezeknek is véget £og vetni a tárgyalás alatti álló törvényjavaslat, amely nemcsak az eladót, hanem a vevőt is bünteti. Arra is kérem a fogyasztóréteget, vegye figyelembe, hogy a mezőgazdaság hozza a legnagyobb áldozatot ebiben a háborúban* mert férfitagjai legnagyobbrészben harcolnak a harctereken s véreznek« a frontokon. Emellett elveszik! a lovukat, szekerüket, szarvasmárhájukiat, sertésüket, szénájukat, szalmájukat (Ügy van! Ügy van!) Ezenkívül oda kell adniok termésüket maximális áron és ezért ellenértékül, ha vásárolni akarnak, vagy semmit sem kapnak vagy csak nagyon kieveset. (Úgy van! Ügy van!) Éppen ezéír tért se meg a városi lakosság a falusi lakosság helyzetét, baját és nyomorúságát, viszont arra kérem a falusi lakosságot, hogy ő is méltányolja a városi fogyasztórétegek) nehéz helyzetét. Ha ismerjük egymás bajait és kölcsönös megértessek visel; tétünk egymás helyzete, sorsa, nehézségei • iránt, akkor könnyebben tndiuk elviselni sorsunkat. Mindezt azért kellett itt elmondanom, mert kétségkívül nagy az ellentét a falusi és a. városi lakosság között. A falu azt tartja, hogy minden rosszat a városból; kap, a város pedig, hogy, a falutól nehezen: és drágán kap holmit, de egyik sem érti meg a másik helyzetét. EIZI az oka sok nehézségnek. Igyekezzünk azért közelebb jutni egymáshoz, hogy megértsük egymást. (Helyeslés..) •T. Ház! Egy másik kérdés, amelyet itt érintenem kell, a mezőgazdasági munkásság ügye. (Haliúuk! HalljuU!) A város és «n folyton fej. iődő iparosítás olyan nagy mértékben szívja el a faluból 1 , a mezőgazdaságból a munkásságot, hogy a gazdatársadalom lassankint a legna-gyobb erőfeszítéssel sem Hesz kópés eleget tenni termelési kötelességének. (Ügy van! Ügy vw\!) Állami munkáknál — útépítéseknél, csatornázásoknál, ármentesítéseknél, építéseknél, stb. — olyan béreket fizetnek a munkásságnak, hogy otthagyják a< mezőgazdaságot és ezsknél vállalnak munkát. (Ügy van!) Ne-m akar senki sem cseléd és mezőgazdasági munkás lenni, mert az iparban és az említett közmunkáknál nagvobb kereseti lehetőségeket tudnak számárai biztosítani. Tessék megnézni a Budapesttől 50—60 kilométeres körzetben járó vonatokat: tízezrével hozzák be naponként Pest környékéről az emberekét, így lassankint odajutunk, hogy nem lesz, aki a földet megmunkálja. Ennek pedig nagyon katasztrofális kihatásai lesznek a termelésre, ai közellátásra és az ország egész életére. (Ügy vam! Ügy Votn\! — Egy hang jobbfelől: Bajok lesznek!) T. Ház! Itt akarok megemlíteni néhány időszerű élelmezési kérdést is. (Haljuk! Hall 1 ju]'\') Szükségesnek tartom megemlíteni például a kubikosmunkásság egységes élelmezését, mert a munkiásság csak olyan ' helyekre hajlandó szerződni, ahoH! nagyobb élelmezési fejadagot biztosítanak az egyes vállalatok. A kubikosmunkásság egy része hadiüzemi parancsnokság alatt dolgozik. Ezeknek a munkásoknak nem igen engedik meg, hogy aratásra hazamenjenek és így a téli gabonával való elllátástól elesnek. Gondoskodni kell tehát róluk, hogy téli gabonaszükségletüket minden további nélkül megkaphassák.
