Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-344

Az országgyűlés képviselőházának 344. ülése 1943

c november 25-én, csütörtökön. 213 A bánya- és kohóipari munkásság élelmezését. Minden ötven alkalmazottat foglalkoz-ta tó- üzemet kötelezni 'kelleme az üzem ellátására. Fontos a bányai- és kohóipari telepek tejellátásának 'biztosítása is. A föld alatt gázok levegőjében dolgozó munkásnak fokozottabb mértéikiben van: szükségei a tejellátásra. Vannak bányatelepek, ahol a munkásság gyermekei egyáltalában nemi jutnak' tejhez, bár ez a rétes: Legszaporább rétege nemzetünknek. Remélni lehet azonban, hogy az erő takarmány, nagyobb mértékű rendelkezésre bocsátásával ez a kérdés is javulni fog. T. Ház! Az elmúlt évben két kérdésiről emlékez tiein meg, aimely ajkkor szervezés alatt állit. Az egyik a beszolgáltlaftási terv keresztülvitele, ai másik pedig a közellátás admlsztrációjának megszervezése, annak decentralizálása. Azóta miaud al kettő megvalósult. Az elsővel kapcsolatban már eredményekről is; lebet beszámolni. Hiszen még félév sem teilt el és máris vannak gazdaságok, amelyek összeg pontjaikait beszolgáltatták, vagy alig valiaSmi hiányzik a besaaolgáltaitási kötelezettségükből; nem olyan veszélyééi tehát ez a rendszer, mint ahogyan egyeiseik beállítani igyekeznek. Azóta a miniszter úr többizben kijelentette, hogy bár az egykét holdasokat nem engedheti ki a beszolgáltatási köteílezeittség alól, det olyan megoldást készített elő számukra, amely mellett el kell ugyato őlkiet számoltatni és ha valamiben hiányt szemveidneki, akkor a kormányzat juttat részükre egyes cikkeket, nem áll tehát az. hogy elvenné tőlük azt, ami nekik és családjuknak szükséges. A közellátás

1 decentralizáció jiai téliesen megfelel a várakiozásnak. A közeliátási bizottságok, legyenek akár vármegyeiek, akár városiaik vagy községiek, nagyszerűen végzik feladatukat. Az egész azon a gondolaton épül fel, hogy az érdekélt közönség öntevékenységé^ is bevonták ebbe a munkába!, és itt senkinefk sincs az az érzése, hogy rólunk» nélküliünk határoznak. Az egyesi közellátási felügyelőségek a helyzeti magaslatán állanak és olyan tökéletesen látják el feladatukat, hogy az teljesen kielégíti a gazdák igényét. T. Ház! A termelésben olyan összhangot kell teremteni, hogy az egyéni és társadalmi körön felül a nemzeti termelés gondolata legyen úrrá mindenki felett, hogy mindenki bele tudjon illeszkedni a nemzeti gondolatba s ennek a célnalk érdekében végezze munkáját. Fel kfell tárni, hogy az egyes cikkeik milyen területen termelhetiők a legeredményesebben s azokat a területekeit, amelyek elsősorban allkalmiateak ilyerai cikkek termelésére* be kiell vionmi a termelésbe. Fokozni kell a gazdák katelességtudáisát és kötelességérzetét ito s a gazdatársialdaüjoim áldozatkészségét úgy kell kidomboirítani, bogy érezze az a gazda, hogy ő ténylesr _ részese a nemzeti termelésnek m hogy munkájiai, amelyet végez, a nemzet elsődleges szolgálata. Minél erősiebbem és intenzivebben bie 'kell vonni a munkába a mezőgazdasági kamaráikiait is, amelyek minidlenképpen alk aim ássak airra. hogy ebben a kérdésben segítségünkre legyenek, {Úgy van! Ügy vem!) A mezőgazdasági termények és termékek! túlnyomó részei, és ezek között is azok. amelyek a köz szelniponfciából <nélkülöizhetetHeme!k. a szántóföldi terraielésből származnák. A szántóterilletet kel! tehát âlïwpul venni m közszükségleti cikkek megteremtésénél. Itt kell megemlítenem aast la) sokszor hangoztatott elgondolást, atmelyet gyakran hallunk a gazdatársadalom körében, hogy tudniillik;, a mezőgazdaság mindenit odar aid, amit termel, ezért tehát kapjon meg mindent az ipartól úgy, atmint erre neki szüksége van. (Egy hang )a jobboldalon: Nagyon h.iyes!) Kétségtelenül] ez volna az igazság és erre is kell törekedni. De eggyel tisztában kell lennünk, ez pedig az, hogy a mezőgazdasági cikkeket mi termeljük, éspedig a legtöbb cikkben elegendő mennyiségben. Azok tehát rendelkezésre állar nak, szétosztásuk nem ütközik nehézségbe, míg az iparcikkek nagy része csak behozatail folytán biztosítható. Miután azonbani behozatalunk jelenleg nincs, az itthoni mennyiség pedig nagyon csekély, ezt az elveit keresztülvinni nem lehet. így van a, bőiméi, vasnál, szappannál, ruhánál, lábbelinél, kenderárunál, stb. Nagyon érdekes vitéz G-yulay Tibornak, a budapesti kereskedeilmi és iparkamara miniszteri biztosának a Kévében legutóbb megjelent cikke, amelyben megállapítja, hogy az úgynevezett akciószerű megoldásoknál, így ai lábbeli és ruházati cikkeknél, a gazdák, fogyasztási cikkeklkel ellátása terén önként adódik, az a gondolat, hogy a mezőgazdasági lakosságnak textil, lábbeli és egyéb iparcikkekkel ellátását a mezőgazdasági többtermelés mérvével célszerű volna Összefüggésbe hozni. A gazdalközönségniek iparciikketkhez juttatása — mondja Gyulay Tibor — kétségkívül nagyjelentőségű feladat megoldását jelenti. Ez a feladat a. maga gazdasági jellegén kívül mélyreható szociális vonatkozásokat is magában foglal. Gazdáinkat jelentős feladatok terhelik, amikor az ország mezőgazdasági termékeikkel leendő ellátását a kormány a gazdák beszolgáltatási kötelezettségére állapította. Éppen ezért mindenki megnyugvással látná, ha a mezőgazdasági termeléshez szükséges iparcikkek szervezetit módon jutnának a gazdákhoz, a fogyasztási cikkek pedig, amelyekre kétségtelenül mindenki egyformán jogosult, elsősorban mégis a nehéz testi munkát végző mezőgazdasági népesség részére biztosíttassanak. Hangsúlyozzál továbbá, hogy a mezőgazdaság termelési képességének fokozása: érdiekében' a mezőgazdaság csalk akkor tud megfelelni a termeléssel szembeni támasztott követeléseknek, ha a tsumelési eszközök, továbbá a termelléshez szükséges iparcikkek rendelkezésre állanalk. T. Ház! Itt különösen meg kívánok emlékezni két niyan cikkről, amelynek a termelése ruhaellátásunk szempontjából felette nagyfontosságú. Az egyik a gyapjú, amelynek kérdésévél nemi alkarok foglalkozni, csak megemlíteni, hogy juhtenyésztésünk óriási mértékben viszszaesett. Ezi 'az oka tehát annak, hogy ma nintes elegendő gyapjú. Nagyon félő, hogy ugyanez lesz esetleg a tendernél is. A kender termelésének érdekében mita dent el kell követni: valósággal csalogatni kell az embereket arra, hogy kendert termeljenek és mindig biztosítani kell, hogy a termelő gazda, visszakapjon a kenderből bizonyos mennyiséget azért, ho^y abbó] az anyagból családját, cselédségét el tudja látni (Helyes>~é&) és» ne kelljen ennek kiutalására hónapokig- várni. A beszolgáltatott mennyiségnek körülbelül 4—5 százalékai elegenidő voLnai minden gazdaság szükségletének ellátására, T. Ház! A háborúban álló nemzetek életében soirsdöntő jelentőségű a közellátás helyes megszervezése. Midőn a veszély közelről fenyeget, kell, hogy a. közös érdek összefogja a nemzet erejét. Egyforma erőfeszítéssel kell dolgoznia a katonának, a gazdának, a tisBitviselőneik, a munkásnak. Ennek az erőkifejtésnek legfonto-