Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-343
Âz országgyűlés képviselőházának 348. ülése 1948. november 24-én, szerdán, 187 '» 1. Van-e.'tudomása a honvédelmi minisizter úrnak arról, hogy a zsidó munkaszotlgálatosok munkájia és magaviselete ellen; állandóan panaszok merülnek fel? 2. Van-e tudomása arról, hogy amelyik városban megjelenik egy vagy több alakulat, élelmiszert tartalirnlaizé csomagok tömegével terhelik a postát és a kapott élelem miatt a kincstári ellátás egy része moslékba kerül 1 ?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. gr. Serényi Miklós: T. Képviselőház! Sokat járom az országot, sokat fordulok meg különböző magyar városokban és falvakban* és ezekben azt tapasztalom^, hogy ha bármelyikben) rmaffíjeCienik egy zsidó munkásszázad vagy műnk ás alakulat, annak tagjai viselkedésükkel, munkájukkal és erkölcstelenségükkel az egész lakosság ellenszenvét magukra vontják. Már Halmai igen t. képviselőtársaim; is rámutatott arra, hogy a fajgyálázás terén is mennyire erkölcsbe vágó dolgokat művelnek azok a zsidó munkaszolgálatosok, úgyhogy már az a helyzet, hogy tisztességes apa vagy anya nem; is mieri a lányát a városba kiengedni akkor, ha ilyen zsidó munkaszolgálatos század van valahol. Arról, hogy a munkáink milyen keveset ér, kár is beszélni. Legfeljebb azt lehet mondani, hogy e>^y magyar munkás munkájának 10%-át éri el egy ilyen zsidó munkaszolgálatos munkája, hiszen utlcaseprésen kívüli alig végeznek valamit (Baky László: Azt is rosszul!) és ha valahol utazom, sohasem fordul elő, hogy a vonalak mentén dolgozó zsidókkal találkoznék, ezek állandóan lógnak, (vitéz Jaross Andor: Bár lógnának! Nem. is volna rossz! — Derültség a szélsobaloldalon.) FiP-ész munkajuk annyit sem ér, mint napi ellátásuk. ' ' ! " ' ' ^^ Ha valahol! egv városban megjelenik egy, zsidó munkásszázad. másnap a postára a csomagok százai érkeznek a zsidó munkászáza.d ta*?jai részére. A posta sokszor alig íryőzi ezeknek 8. csomagoknak kiszállítását. (Válna Gábor: Igaz!) Vácott oéldáol augusztusban, szeptíemlberbon körülbelül 500 zsidó volt, viszont ezi az 50O -zsidó több ivitimfcwror kapott naponta, mint a 23.000 lakosú Vác ( Felkiáltások a széfafíba>loldolon- Hallatlan! — Baky László: Jól megy nekik!) Ezek ai csomagok: tartalmaztak! kein veret, zsírt, hú«t tésztáit és mindenféle etoiyéb élelmet. (Felkiáltásod:: LHba\máJo+! ) Ennek kevetkezuaénvé a/, volt. holtrv ia. zsidók a kincstári kosztot a moslékba dobták, úgvhogy nagymennyisép-u kleimyér és tarhortva, stb. kerüM p dtswniók részére a: moslékba. ÍBfiikv László: Jobb helyen vam mint ai zsidóknál H Kérdezem' a miniszter urat. hogv^rn tűrheti azt. hoev mikor egv magyar honvéd csak egyszer hónepoinkint 1 kaphatt csomagot, ugyanakkor e/eV a zsidók nap-nlap mellet*- kaphassanak él etlmii szer csomagokat!, ami a közellátás szpimroonifcjából azért is veszedelme«, mert ez kétszeres ellátást jelent. (Baky Lászl«: A disznók sokszor kapnak! —Horváth Sándor: A téliszalámit honnan veszik?) A volnátok mindem nan zsúfoltak a szabadságois zsidó munkaszolgálatosokkal (Donath Györp»y; Hálókocsin utaznak!) Le<ni+óbb Nyíregyházán 50 mapvar kénytelen yoilt lemaradni, mertl a zsidók elfoglalták a? ő helyeiket. (Baky Láspló: Le kell szállítani őket!) Szóyá kell még tennem az úgynevezett zsidó hoinivédeJ'u}'! özvegyeket. A Magyar Zsidók La nia ezekből hasábos cikkeikben szokott megemlékezni,. Így az 1943, évi augusztus 25-i szám öklömnyi betűkkel írja: »Honvédelmi Özveggyé nyilvánítom...« és utána következik; ez a szöveg (olvassa): »Özvegy Schwarz Béláné, született Breitbart Erzsébet rozsnyói lakost, akinek ura munkaszolgálatának teljesítése közbtem vesztette el életét, honvédelmi özveggyé nyilvánító mi- A miniszter rendeletéből Rétsági ezredes s. k. Kiutalandó 1942 szeptember hó 1-től havi 10 pengő, gyermekenként havi 4—4 pengő. 1943 január 1-től havi 60, pengő, gyermekenként egyenkénti 20—20 pengő ár va járadék.« T. Ház! Igen különösi az, hogy egy izsidó munkaszolgálatos 1 özvegye és> árvája ugyanannyi járadékot kapjon, mint az, a hadiözvegy, akinek a férje a fronton halt meg hősies' küzdelem után. Másoidszor pedig a magyarországi zsidóságnak aránylag ötször annyi jövedelme van, mint a magyarságnak, tehát ezt a támogatást nyugodtan rábizihaitták volna a Chevra Kádi sara, vagy az Omzsá.-ra. (Zaj a sfsélsőbaloldUlon. — Horváth Sándori Szamáron és batyuval jöttek be! — Vájna GábW: Ne keresztény hitfelekezeteken k&resfztii] gyűjtsenek!) mert ezek ebbe nem. fognak tönkre menni, hiszen aiz ilyien árvákat és özvegyeket az ujjainkon mieg lehet számolni. A legfelháborít óbb azonban az, hogy magyar arákat bíznak meg izsidó árvák nevelésével (Ügy vow'! Ügy van! — Horváth Sándor: Most nevessenek!), amikor jól tudják azt, hogy a legnagyobb erőfeszítési dacára seui lehet zsidókba keresztény magyar mentalitást, erkölcsöt és felfogást belenevelni. (Egy hang jobbte őh Az biztos!) Felolvasom az Orszáeros Hadi gondozó Szövetség egyik megbízólevelét, amely így szól (olvassa): »Az Orszáeros Hadigondtozó Szövetség &\ Budainelsitew 1932. évi novpiraber hó 19. naoian néhai Soitrz Káíroly és Kardos Klára szülők házasságaiból született izr. vallású. Budanest, VII., Osányi-u. 5. szám alatt lakó Spitz- Zsuzsannái honvédelmi á : rya, gyámi a, özv. SoUis Károlyné, született Kardos Klára — lakik: Budapest. VTL. Csáinvi-utca 5. — fellett a uártfoe'ó amai tisztségre Koruncrcv Sándor üzemvezető, budapesti lakost megbízom. Országos elnök ; . .« (Zaj a szélsőbb oldalon.) Ezt a rmegbízóleve 1 e+ a miniszter úrnak fogom átengedni (Gr. Festetics Domonkos: Helyes) és kíváncsi vagyok, hogy mi ai véleménv«' arról, hogv awt egy m í,c,, «&ranerú magy«-«* hölgy írta alá. (Gr. Festetics Domonkos: Kicsoda? — Horváth Sándor: Tessék megnézni!) Az elmondottakat összefoglalva a miniszrter urat a következők el rendiel é«óre kérem. (Felkiáltások jobbfelöl: Ki írta alá?) . Először: a. zsidló munkálsszázqdok 1 falvaktól, városoktól távnlfekvŐ munkatáborokban belyei7jtf"is.senek l el (Eov ha/na a széfáéhaW'dalon: Drótsövénw möaé!) és innen vezényeltesisenek azok tagjai munkára. Fnnek az lesz az előnye, hogy a telefoulbiaisttnálat és a különböző vásárlások nem történhetnek majd mieg. Ha ugvanis egy városban megjelenik egy zsidó munTriálsszázad. iákkor magyar ember már egyáltalán B pi m telefonálhat. (Gr. Festetics Do^ monkos: FJV. így vanO. Mert hiai telefontüalomi van; isi, akkor ls ; eilmienni Q k e?ek az emberek 1 a hitsorsosokhoz és onnan sürsrős és igen sürgős teljefon'Mvásisial. ötsizöröm dü mellett (lan?! tíny van! a, jobb- és a szé^sobalo'dalon.) híviák fel a különböző Rebekákat (Derültség.) és ígv azután a magyar ember nem tud telefonálni.
