Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-343
Az országgyűlés képviselőházának 343. ülése 1943. november 24-én, szerdán. kezett számtalan .rendeleti intézkedés — nem beszélve az 1939 : II. te.-ről — szabadkezet ad a miniszter úrnak arra-, hogy ha kaid. krudélis módon^ méltóztassék/ belenyúlni ebbe a kérdésbe. Két példád löszeik bátor felemlíteni, amely a szolgálat érdekeit egyenesen, veszélyezteti. AZJ egyik az, ha például egy fiatal nő«* és kétgyermekes tisztet egyik ga,rnizoiníból áthelyeznek» ia: másikba. Szerencsés eset az ha az áltála az állomásparanosnokság rendelkezésére bocsátott lakás helyébe az új garnizonban: ugyanilyen lakást kap egy onnan történt hasonló áthelyezés kapcsán, azonban ilyen, esereátheílyezés nem mindig van., különösen nem akkor, amikor a helyőrség létszáma egy esetleges felriasztás vagy mozgósítás miatt felduzzad. Ott nines' áthelyezés, ott bevonulás van, kiegészítése és feltöltése a hiányos tiszti-' karnak. Megérkezik tehát az új tiszt, • jelentkezik az új szolgálati helyén, néha háromszáznál is • töbib kilométerre hagyva ott a feleségét és két gyermekét. A különélés tehát ablb •3LX1 Eli pillanatban magindul, amikor ő az új állomáshelyén, új szolgálati beosztásában jelentkezik. Lakás pedig nincs. A legjobb eset az, amikor a saját irodájában egy kincstári ágyon töprenghet azon, vájjon a felesége és gyermekei onnan 300 kilométer ne milyen körülmények között élnek. (Meskó Zoltán: És akiinek nincs saját irodája?) Az az anomália és az. a félszeg helyzet is adódhatik, még ha a tisztnek »Toldi Miklós« szervezete van is, hogy 3—4 napos betegségen esik át. Nem tud lefeküdni, mert saját irodahelyiségének szolgálati komolysága ezt nem engedi meg, tehát kénytelen, 3—4 napra bevonulni a helyőrségi kórházba. Arról neim üs ' hieszéleki, hogy l&kásría legyáitallában nincs, is kilátásai a mai körülményein között, bár lakáshivatal van vagy húszféle, lakást azonban nem adnak. így aztán fennáll a különélésnek) erkölcsi vonatkozása is, amiről nem is aklarok beszélni, hiszen hátrányos helyzeti az, hogy egy családfő szolgálati bieioszitúsánál fogva hónapokig, esetleg évekig kénytelen) sok-sok kilométerre távol élni a 1 családjától. A másik eset, amely tudomásomira jutott. egy konkrét eset. Egy jóravaló tiszthelyettest egy távoli vidéki garnizonból Budapestre helyeztek át. Amikor az. áthelyezés érte, négy gyermeke volt, az ötödik gyermek pedig úton volt. Megérkezett új szolgálati helyére Budapestire ezelőtt egy és háromniegyed évvel. Azóta nincs lakása, köriben pedig megszületent az ötödik gyermeke is. (Egy hum g a szélsőbaloldalon: Nem is ódnak Budapesten ötgyermekes családnak fckűst!) Az egyik gyermekei közbeni megbetegedett és. az anyagi elégtelen; ség folytán, sajnos, meg is halt, lakosa a mai napig nincs, egy és háromnegyed év alatt , négyszer láitta családját, miniszter 1 úr! El lehet képzelni azt a szolgálatot,, amelyet ez n az egyénként derék, becsületes, kiválóan minősített tiszthelyettes a. nemzetnek nyújt. (Baky László: Csak kíméljük a zsidók kényelmét, az a fonlto»? — Szöllősi Jenő: Tízsaobás lakások vanniak Pesten! — Meskó Zoltán: Kettős lakások! — Szöllősi Jenő: Az óbudai főrabbi utalja ki! — Maróthy Károly: Belügyi aggályok)! — Zaj. — E nök csenget ) T. Ház! Szóvá kell tennem még a bürokráciát, amely sajnos, egész, állami gépezetünk életében lanniyira otthonossá vált, hogy el sémi képzelhető nélküle. Ezt a bürokráciát egyszer mén végre el kell vetnünk, főként és elsősorban sürgősein a honvédségnél. (Szöllősi Jenő: Ezer fejű sárkány!) Kérem, miniszter úr, általános panasz az. ami mondjuk, békés időkben, békeévekben talán nem annyira katasztrofális az egyedek; szempontjából, de ma. Mimikor olyan ugrásszerűen szöknek az árak felfelé, katasztrofális dolog, hoigy az a vállalkozó, aki egy becsületes munkát befejezett a kincstárnak, hónapokig, néhai félévig kell, hogy várjon, aimág' a megkeresett összegbez hozzájut ; így tulajdonképpen nincs megfizetve munkája, amelyet 1 a honvédkinestárnak végzett, (Horváth Géza: Kamatveszteség!) mert mire hozizá.jnt, akkorra tulajdonképpen károsodott. Ne is várjuk, hoigv valaki szívesen vállalkozzék a: kincstárnak doilaroKni, (Meskó Zoltán: Ki kell azonnali fizetni!) Ez semmi más minister úr. mint bürokrácia, nehézkesség. Az eljárást közvetlenné kell teinmi. Tudom, hosy a. miniszter úr már sok mindent megvalósított, 'mióta- a honvédelmi minisztérium: élén áll és ezért vagyok bátor felhívni becses fig veimét ezekre a dolgokra is, mert itt is sürgősen kell Valamit csinálni. T- Ház.! Örömimiel vettük a miniszter úrnak azt a kijelentését, hogy végre egyszer a kiválóan mihn ősi tett derék, jó magyar tiszthelyetteseik alkálimat nyernek a tiszti rendfokozat elnyerésére. (Éljftnœés és tarps a sselsőbaIolda r oM.) Hálásan köszönjük a derék altiszti kar neveben, azonban már most felhívom m miniszter űr figye^ímét arra., hogy méltóztassék nagyom óvatosan és nagyon elővigyázatosan figyelni enu niek a>z átmenetnek főként az első period rí sát, nehogy a bomiegenitás hátrányára történjék a tisztes'ítés, hanem: a tisztikar ezt a derék réteget a. legnagyolbb szereite+tpl. a legmagynbh közvetienségp-el fogadja. (Helyeslés a: szél o%alő!~ dalon. — Bálry László: Fogadja is!) ne idegenkedéssel fogadja- mint ahogyan anno dazumal znnás jelszóval illettek egyebeket; mondom, kívánatos lenne, hogy a tisztikar szeretettel foowdia ezeket a derék embereket, hogy m eltalál ""álk pl vesztett helyük bel vett \p. ti-zff ; lk»'"<'btani a bp Vüket, mint eg-y családban), hogy lelkileg, családiasam tartozzanak ahhoiz a tisztikarból, vtfn e( Krnek rendfokozatát 1 elnyelték- (Batky Lás^ó: A. tisztikar szeretettel várja, őket!) Egyúttal bátor vagyok a miniszter úr figyelmét felhívni ai tartalékos tisztikar mostoha helyzetér©. Talán csak szórványosan, ritkán fordul elő, hogy nemi fogadják: testvériesen és .melegen ai tényleges tiszt urak a tárta!okosokat, (Palló Imre: Sajnos, előfordult!) mondom, ez csak egésizen szórványosain fordul elő, általánosságban testvériesen, bánnak velük, azonban vannak olyan momentumok, amelyek mégis magukon viselik a miostohasáigot. Ilven példának 1 okáért asz. előléptetés. A tartalékos tiszt előléptetése egésizeu kálváriás valami. Ott vannak azok a régi tartalékos hadnagyok, főhadnagyok, akik' a rési világháborúban ázér zad- nemritkán zászlóaljoarancsnoki minőség ben küzdöttek (ŰQy van! tjgii van! a széMsőba 'oldalion,) é\$> egésizi sereg kitüntetéssel jöttek haza. Ezek most kiestek a: katonaéletből, m'fört volt egy húsz-huszionötévesi periódus, amely alatt az állam, sajnos, a szomorú Trianon következtében is. nem reflektálhatott időleges behíváis formáján an, a szolgálataikra, ezi«k most, mint tartalékos hadnagyok a legiobb esptben alantas, tisiztek e^y\ századnál. (Horváth . Réza: Jaross főhadnagy!— Meskó Znltán: Elég fiatal ho^zzá. — DwüUség.) Ha ezeknek a tartalékos tiszteknek ,ai kiképzése terén:
