Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-342

Az országgyűlés képviselőházának 342, fia elébe álillt és aat) miomídita: Édesapám, imád­kozzál azért, hogy én ne felejtsem ed, hogy te az édesapáim! vagy, nehogy maholnap eléd áll­jak és számonkérjem tőled, miért hagytál el minket az arnyammal. Ez a főtisztviselő azlt mondta: Fiam, megteheted, mindig nálam lesa a töltött revolver* s ha te mered nekem ezjtí a kérdést] fetlacíni, fém mem fogom saj­nálni azt a golyót beliéd ereszteni; De hogyant történhetett meg eíz? Ügy, hogy megvolt a Hehieltőség arra a lépésre, amit ea a szerenlesétLen apa azért tett meir ! t talállt egy fiatalabbat, egy szemrevalóbbat és nneg­feledkezteltt arról, hogy neki, mint tisztességes, becsületes magyar .embernek kö telesséigei vïamnak la; csaiádjávail] szemben. Mélyem t. Házi! A szentségi házasság jogait követeljük vissza a magumfc részérei. Mert mi azt akairjuk, hogy a magyar erő fenn­maradjon, sőt növekedjék. Mi aizjt akarjuk, hogy a magyar élet új virágzásra induljon és a már-már hanyatló és eredében 1 niegfogyat­kozoitt magyar élet új eirőre kapjon, új hajj­tásokatti eresszen és tényleg teljesedjék annak a nagyváradi asszonynak az álma, hogy a Kárpátok medencéje tényleg a magyaroké le­gyen. Mi aizonhiani kétségbeesve áldunk, mert itt vani aiz akadály, al polgári házasságkötés intézménye, amely mindenkinek lehetővé te­ází'á válást. Mikor két évvel ezelőtt erről be- j sziéíl'tem, az igazságügyminisziteir úr azzal vá­lasztolt hogy már intézkedés történt a válá­sok jmegnelheiziítésiéír©. Éis mi történt î A leg­felsőbb bíróság .elnöke tavaly álllapítotlta. meg, hogy nemhogy kevesbednének, sőt fokozottalbb mértékben történnek a válások s ma már oftt ! tartunk, ho.gy minden tizennegyedik háziasság { felbomlik. Mindig azzal állnak etlő, mi lesz azzlal a sok szerencsétlen házassággal, • ha visszaállít­ják a szentségi háziasság jogait, ha revízió alá veszik a polgári házasságot. Kétség teilen, tényleg ^vannak szerencsétleni házasságok, ahol a házastársaknak pokol az életük, egymás menetit. Ezt mindannyian! ellismeriük. De en­nek am orvossága; nem az elválás lehetőségei. H,aí meg fogják tudni, hogy nem lehet elválni, akkor marid meszívleiik a magyar közmon­dást: »Nézd mög az anyját s vödd ©1 a 'lá­nyát.« Ma atzonban azt tudják, hogy nem kell megfontolni ezt a lépést, mert ha. a házasság nem jól sikerült, megvan! rá a üeheítőség, el fognak vállni. Ha pedig ilyen komolytalan háziasságokat kötnek, akkor nem lesz gyer­mek, de nem lesz ómagyar feltámadás sem. Éppen ezért csafflaikoziom Makray képviselő barátom kérelmiéhez, aki aizlt kérte az igen t. miniszter úrtól és a mélyen t. Háztól, hogy amíg merni, késő, hozizuk rendbe házunk tájait és amíg* mi vagyunk itlt alz urak és keresz­tény .módon besaéllnietünk és gondolkozhatunk, adüuk vissza ai szentségi háziasság régi jogait. (Éljmzés és iarts a baïkoÀêpen és a középen.) Elnök: T. Ház! A házszabályok 148. §-ána'k (2) bekezdése alapján a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván szólni, Radocsay László igazságügyminisztei*: T. Képviselőház! (Rmîjuk! H-m'íjuk!) Méltóztassa­nak megengedni, hogy mindenekelőtt hálás kö­szönetet mondjak) az előadó úrnak valóban re­mekbeszabott, kitűnő előadásáért, amely telve volt magas gondolatokkal és bővelkedett for­mai szépségekben is, szakszerű volt, kimerítő ülése 1943. november 23-án, kedden. 115 vált, mindenre kiterjedő volt és valamennyiünk figyelmét lekötötte. De hálás köszönetet mon­dok a vita összes .szónokainak is azért az ©lőt­tünk lefolyt vitáért, a.mely^ túlnyomó részében emelkedett szellemű, a mai idők komolyságához méltó' volt s amely vita soráni felszólalt t. kép­viselőtársaimnak túlnyomó része, pártállásra való tekintet nélkül, szép, komoly és tárgyila­gos kritikával méltatta az igazságügyi hatósá­goknak egyévi működését, gyakran elismerés­ben is részesít ette munkájukat, azt a zajtalan és szerény munkát, amelyet a; régi nemes tradí­cióban gyökerező egyszerűség, a zlajtalan mun­kának minden tekintetben való tökéletes teljesí­tése, a feltétlen: törvénytisztelet, az abszolút felelősségérzet, kötelességtudás és mindenek­felett a (nemzetnek megalkuvásnélktili, hűséges, odaadó szolgálata jelent- (Ügy van! a jobbolda­lom.) T. Képviselőház! Mielőtt rátérnék arra, hogy az egyes szónokoknak válasz ölnék, mél­tóztassék megengedni, hogy a szokáshoz híven rövid áttekintő képet nyújtsak az igazságügyi hatóságok és intézetek egyévi munkásságáról. Előre is ősxintén be jelenítem,, t. Ház, hogy ez, a beszámoló legalább is ai nagyobbszabású jog­alkotásokat illetőleg nem lesz valami gazdag, «ot szerényebb, mint a, tavalyi költségvetési beszédemben adott beszámolóm volt. ez azon­ban) nem jeleníti 'aiz igaságügyi hatóságok és in­tézetek munkájának, munkaszeretetének és munkakedvének csökkenését, vagy éppen mun­Kiaképességének csökkenését, hanem egyszerű következménye a háborúnak, amelyben benne va­gyunk: és amelynek követelményeihez a nem­zet életének minden, vonatkozásában, tehát az igazságügyi igazgatás vonalán is feltétlenül alkalmazkodni keik . Követem a kötségvetés szerkezeti sorrend­jét és elsőnek leszek bátor az igazságügyminisz­+érium 'központi igazgatásának, működéséről be­számolni. Méltóztassék megengedni, hogy^ ez al­kalommal is itt a t. Ház szine előtt őszinte köszöneteméit, nagyrabecsülésemet, teljes elis­merésemet és megelégedésemet nyüvánítsaiin az én kitűnő munkatársaim, az igazságügyminisz­térium tisztviselői irányában (Éljenzés és taps'.), akik a tőlük megszokott alapos felkészültség­gel, teljes odaadással, lelkiismeretességgel és felelősségtudással végezték, sokszor a kötelesség­teljesítés határain messze túlmenőéin is, a reá­juk háruló súlyos feladatokat. Az igazságügyminisztériumi munkáját a múlt évi költségvetési tárgyalás óta letelt egy esztendő alatt úgy tartalmi vonatkozásban. mint munkaütem, szempontjából is a háború determinálta. Áll ie<& elsősorban természetesen a jogalkotási, helyesebben a jogszabály előké­szítő 'tevékenységre, de vonatkozik ez a meg­állapítás az igazságügyminisztérium egyéb működési területére is. mert hiszen nyilván­való, hogy nemcsak) a jogalkotással kell alkal­mazkodnunk a háború követelményeihez, nem­csak jogalkotási tevékenységünkéit kell — értve az igazsiálgügymánisztéTium^ tev '-eny se­gél — a nemzet háborús erőfeszítéséi c s-zöl­gálaltába állítani, hanieim napról-napro viet # fel az élet problémáikat: az igzságügyniiin /stéirium egyéb tevékenységi körében is, hog: egyebet ne említsek, mindjárt az adminisztrí LÓ terü­letén, de még a véleményadási működési te­rületen is. Azt! hiszem,, © z a tétel nem, szorul bővebb fej tegezekre. De az sem szorul további 15*

Next

/
Thumbnails
Contents