Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-342
Az országgyűlés képviselőházának 342, ülése 1943. november 23-án, kedden. magyarázatra, bogy a háborús munka feerritó- " szeténél fogva, minidig, egyszersmind sürgős munka is, mert hiszen a háborúval! együtt iáró kivételes gazdasági: ©g társadalmi közállapo«t'okl, mondóim, iiaj^aap ut'án vetnek fel új h&laszthatatlan szabályozást igénylő jogviszonyokat és életviszonyokat és vetnek fei gyors és halaszthatatlan intézkedéseket igényin eseteket. Ennélfogva, t. Ház, szükségképpen háttérbe szórni miniden,, ami a normális békieprogramm keretéibe tartoEÍk és kénytelenek vagyunk, fiájó szívvel bár, félretenni sok eaép terveit', jobb, boldogabb időkre halasztani «oki üdvös elgondolást ©3 félbeszakítani sok mogkezdeitt, sőt sokszor már a befejezélshez közelálló munkát, Hai ebben a megvilágításiban anJéiLtóztatniak a, törvényelőkészítő ügyosztály .tevékenységét a törvényalkotás szempontjából tekinteni, akkor nem- lehet r azon, csodálkozni, hogv összesen három törvény javaslatot nyujtottami be a múlt költségvetési vita óta: az első' az igazságügyi szervezetre vonatkozó egye» •rendelkezésiek módosításáról, a második a nemzeti gazdálkodás rendjét zavaró egyes cselekmények szigorúbb büntetéséiről, >a harmadik a osa1iádbafogad;ásról és a tartásról való gondoskodás előmozdításáról szólt. A három javaslat közül kettő mán alkotmányos tárgyalás alatt áll, az els'őhelyen megnevezett pedig még tárgyalásra vár. Annál inkább lekötötte azonban aa igazságügy minisztériumi jo-sí'iszabái'yelőkészítiő' tevékenységét a reiidielletalkotásb'an való közreműködés, ami a mai vita során több helyről és mindéin oldalról — és mindjárt aláhúzom: nié'ltáiii — kritika tárgyát képezte. Bátor nagyok itt rámutatni múlt évi költségvetési beszédemnek ide vonatkozó részére, amelyben az mondtam, hogy a háborús kivételes jogalkotásoknak valóságos áradatai ellen minden értőnkkel küzdünk ugyan és igyekezünk azt szűkebb mederbe -szorítani, die leállítani lehetetlen, és most serm tehetünk többet, mint azt, hogy ^ minden felmerülő esetben gondosan megvizsgáljuk, vájjon az elérni kívánt célt csak új joffszabályalkotásssal lehet-e megvalósítani, avagy megvalósítható-e az a bizouiyos kormányzati sízárudék, amely s/zióban forog, egy már hatályos jogszabály keiietében is. Tehát egy nagyon szigorú és igen gondos szűrőn engedtük át a jogszabályalkotásra, irányuló kezdeményezéseket, de a szűrő ellenére is tömegesen keletkeznek rendeletek, aminek senkisem örül, de amiről senkisem tehet, mert meg vagyunk győződve arról, hogy ezekre a jogszabályokra feltétlenül szükség van. Tárgykörük szerint ezek a rendeletek túlnyomórészt a közellátással, a hadigondozással és légoltalmi kérdésekkel kapcsolatosak, részben pedig a födbirtokpolitikai törvényeki végrehajt ásáró] es egyéb szociális kérdésiek szabályozásáról szólnak. Természetesen nem is gondolok arra 1 , hogy az egy év alatt megialkoltott rendeletek tömegét itt ismertessem, csak néhány igazságügyi vonatkozású rendeletet legyen szabad megemlítenem, mellőzve a rendeletek számát, csupán a tárgy megjelölésével. Egy rendelet a háborúban meghalt személy nevének jegyesére való átruházásáról, egy másik rendelet a hndbavonultak váltói megújításának megkönnyítéséről, ismét egy másik a hadbavonult ügyvédek kamarai díjainak és nyugdíjintézeti járulékainak mikénti fizetéséről, egy újabb rendelet a, hadbavonult ügyvédek számára helyettes kijelöléséről, egy másik rendelet ®> katonai szolgálat idejének a joggyakorlati időbe való beszámításáról, ismét egy rendelet a telekkönyvvezetői képesítés megkönnyítéséről, egy másik a légitámadások következményeinek elhárításáról, két újabb rendelet a kivételes lakásügyi szabályok kiegészítéséről, egy rendelet az uzsorabíróság hatáskörének kiterjesztéséről, eigy rendelet az, öttagú külön tanácsok túlterhelésén ek megszüntetéséről, ismét egy másik az igazságügyi műszaki tanács ési igazságügyi' gazdasági tanács ügyrendjéről és végül ' egy rendelet a most említett tanácsok igényibevételéről rendelkezik. Ez csak csokor az igazságügyminisztériuuit ban kezdeményezett, rendeletek köréből, de sokszorosan meghaladjál ezt az a munka, amelyet az igazság ügyminisztérium más tárcák által kezdeményezett jogszabályok előkészítésében való köreműködésével fejt ki. A jogszabály előkészítő munkával kapcsolatosam vagyok bátor magam is megemlíteni, amit egyébként t. képviselőtársaim is szívesek voltak kiemelni, hogy az igiazságügyrniinisztériujm: kibocsátotta »Araagyar szociális jogszabályok rendszeres ismertetése« című könyvet (Éljenzés.), amelyet — mint látoni — t. képviselőtársaim pártállásra való tekintet nélkül igen szívesen fogadtak (Úgy van! Ügy van!) és elismerik azt, hogy ez hasznos kézikönyv fesz, mind' a gyakorlati jogászok számára, mind pedig a népjóléti ügyekkel' foglalkozó hatóságok és szervek szániára. E mellett az eddig jellemzett, háborús jogszabályalkotási munka mellett azonban természeteseni nem. szűnt meg, sőt ném^is szülnétek a rendszeres és szerves jogfejlesztésre irányuló programmszerű munkánk sem,, azonban kétségtelenül háttérbe szorul, amint már az imént említettem. Minthogy ezekről az előkészítés alatt álló törvényjavaslatokrél aí múltévi költségvetési beszédemben behatóan megemlékeztem és minthogy az. 1944. évi költségvetés indokol ás ábaini is foglalkoztam velük, az idő rövidségére való tekintettel is mellőzni kívánom ezeknek újból való felsorolását, annál is inkább, mert nem tudnék határ liős kötelezettséget vállalni arra, hogy ezek közül a javaslatok közül melyik mikor kerülhet benyújtásra.* Talán elég lesz azonban megnyugtatásul azt közölnöm a t. Házzal, hogy mihelyt a háborús kivételes mnnka megszűnik, vagv legalább is olyan mértékben csökken, hogy más munkákkal is foglalkozhatunk, rövid idő műlva^ a hasz-nos és szükséges törvényjavaslatok egész sora fog a törvényhozás rendelkezésére állni, mind a magán- és hiteljog. mind a büntetőjog- területén. (Heresies a jobboldalon.) A büntetőjogi javaslatok közül áz egyikről éspedig a harmadik'büntető-novelláról mégis meg akarok emlékezni. Erről már a .múlté vi költségvetési beszédemben is beszámoltam és előzetesen nagyjából ismertettem a tartalmát is. örömmel közlöm a t. Házzal, hogy megint egy nagy lenessel haladtuink előre a harmadik büntető-novella előkészítési munkálatai val, befejezni azonban az ismertetett okokból most sem sikerült. Minthogy azonban miinden vonatkozásban nagy súlyt helyezek a családvédelmi szempontokra és minthogy a tartási kötelezettségeknek büntető szankcióval való biztosítása igen jelentős családvédelmi érdek, (Ügy v-m! Ügy van!) azért kiragadtam a harmadik büntetőnovellából az idevágó rendelkezéseket és amint méltóztatnak tudni, belefoglaltam abba a javas-
