Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-342
98 Az országgyűlés képviselőházának 342. is — hogy erre azért volna szükség-, hogy ne csak a nagyközönség, hanem a jogásztársadalom is el tudjon benne igazodni és még véletlenül se essék bűvkörébe a ma általában dívó eszmeáramlatoknak. Kijelentem, hogy a napi politikán felülemelkedve' beszélek, semmiféléi eszmeáramlatra; nem célzok- csak leszögezem azt, hogy ma az. eszmeáramlatok divatját éljük, öt-nyolc-tizenötféle eszmeáramlat is van. Ezektől az eszmeáramlatoktól egyáltalában egy ilyen rendszerező művel és az abban foglalt vezérelveknek felépítésével valahogyan tényleg mentesíteni kell a magyar jogászközönséget, nielrt ha nem mentesítjük és ez tovább is így' mehet, alkar pro, akár kontra» akkor ki tudja, hogy Magyarországon és más országokban is nem maga a bírói függetlenség esik-e ennejk áldozatául. Ismétlem tehát, erre vonatkozik az én kérelmem minden napi politikán felül- pusztán, a bírói függetlenség meszszemenő féltése érdekébon. : De ha már á bírói függetlenségről beszélek,, akkor legyen szabad neikem is, mint a törvényhozás nagyon szerény tagjának, levennem törvényhozói fövegeméit az előtt a magyár bírói és ügyészi kar előtt, amely minden időkben, de különösen ezekben a nehéz háborús időkben, mondhatom, ember feleit ti munkát végez. (Hetyeg és.) Legyen szabad nsikem is, ^ éppenúay, mint előttem felszólal* ö^ázes képviselőtársaimnak figyelmébe ajánliauioim a miniszter, úrnak, hogy amennyire d-ak módija éb lehetősége vian rá, ezt a. bírói és ügyészi kart mentesítse minden anyagi gondtól. (Helyeslés.) Az igazságütgyminiszter úrban többször láttuk az iránti nagy kész- > séget, hogy ez meg is történjék. Igaz, sokat olvastunk, sokat hallottunk arról, hogy a bíró kopott ruhában jár, képes 'ínegtalpalni a cipőjét. Hála Istennek, ma nemi egészen így van, de valamikor így volt. Ez lehet, erkölcsi és lelki szempontból valami (gyönyörű és ideális, de nagyoa helyesem jegyezte meg egyszeri egy magasraiisű bíránk, hogy helyite! en, ha az államférfiak a, cipőt talpaló bírót idealizálják, mert a bírónak nem a cipó'tatpalás a feü adata, hanem fiz ítélethozatal. Még csiafk közel sem szabad őt ahhoz a -gondolathcz engedni, hogy cipőt talpaljon, vagy nagyon elkopott vruhában járjon, amiért őt megsajnálják, mert, ezzel megbántják. A magyar bíró szemérmetes ÁS büszke, akit nem szabadi sajnálni és megbántani. (Úgy van! Űgu van!) Most végül reflektálni szeretnék Szögi Géza igen t, képviselőtársamnak az én. nagyon igénytelen személyemet érintő megjegyzéseire, azokra., amelyekben az ügyvédi numerus nullusról beszélt és hivatkozott múlt évi költségvetési b észé demur© Én erről a témáról egyáltalában nem akartam most beszélni, mert, ismerem, a lehetőségeket ési tudom, hogy az igazságügy miniszter úr előkészítette a javaslatotAzt is tudom, hogy .milyen; időket élünk és ha. ma hozza ezt a javaslatot, akkor sokkal nehezebb dolga lesz vele, mint más, alkalmasabb időiben,, Szeretném azt válaszolni Szögi Géza igen t. képviselőtársamnak 1 , — ami a faj védelmi és nemzetvédelmi vonalat illeti — legyen meggyőződve árról,, hogy a mi pártunk, amely a szegedi gonidböattal • indult el és azzal áll, vagy bukik, soha sem az egyiket, sem a másikat nem fogja cserben hagyni. Ami pedig engem illet, amiben éh' egyszer leszögeztem ülése 1943. november 23-án, kedden. magamat, tekintet nélkül arra, hog*- milyen idők vannak, ivagy lehetnek, (Nagy László: Ez helyes!) amellett én annál jobban kitartok, minél nehezebb idők lesznek és minél több lesz ;a fajvédelem ellensége éhben az országban vágy ezen az országon Mvü.1. (Élénk he'jvesMs és taps.) Ezekutáni a magáim részéről a legt el je sebb bizalommal az igazságügyiminiszter úr személye iránt, valamint az Ő illusztris munkatársainak imfüikiödése és személye iránt, a költségvetést örömmel elfogadóim). (Éljenzés, helyeslés és twos a dobboldml&n. — A szêvwkM üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Boezomádi Szabó Imre jegyző: Csoór Lajos! Elnök: Csoór Laios kép vis ellő urat illeti ai szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy at jogászszakértők: és kiválóságok mellett az egyszerű közpolgár nevében, szóljak hozzá az igazságügyi költségvetéshez. Éra talán nem, fogok tudni olyan szakkérdésekkel előjönni, mint igent t. képviselőtársaim, de talán neimi lesz érdektelen a mélyen t. Képviselőház és a miniszter úr előtt, hogy bennünket közpolgárokat milyen, kérdéseik foglalkoztatnak ezzel ;az igazságügyi költségvetéssel kapcsolatban!. Bár ellenzéki oldalról szólalok fel, mindenek előtt elismerésemet nyilvánítom az igazságügyminiszter úr irányában a legutóbb 'megjelenít rendelettel kapcsolatban, amelyben! a • bírósági végrehajtások során ai családi szempontokat is bizonyos mértékben figyelembe kívánta venom. Bár többet tudott volnia, nyújtani, az jobb lett volnia, de ezt is köszönet tel és elismeréssel kell fogadnunk. - Legyen sziabad belekapcsolódnom) előttem szólott Budinszky t. képviselőtársaimnak elsősorban abba a megjegyzésébe,, amelyben a kar telekről beszélt és azt mondotta., hogy szükséges volna a karteltörvélnynek a közérdek szempontjából való megfelelő átalakítása. Ebben a tekintetben nekünk, fogyasztóközönségnek és neanj jogászoknak, hanem polgároknak az voílnai af/ álláspontunk és azt kérjük ennek a karteltörvénynek eljövendő okvetleníül szüjcséges aniódbisításával kapcsolatban, hogy az engedélyezési rendszert méltóztassék. bevezetni ai jelenlegi nyilvántartási rendszer helyett. Elismerjük, hogy a, kartelekre bizonyos esetekben, bizonyos körülményiek között " és bizonyos mértékig szükség vara, de aiz államhatalom meg tudja: állapítani, hogy melyik kairtelekre milyen keretek között van szükség a; termelési, értékesítési és egyéb szempontokait figyelembe véve. Feltétlenül csak az engedélyezési rendszer lehet tehát az, amely ebben a kérdésben kielégítheti a közérdeket. Ugyancsak Budinszky képviselőtársam beszélt arról, hogy az. értékhatárokat fel kell emelni, hogy ezáltal a törvényszékek! munkatöbbletei csökkenjék. Az értékhatárok^ felemelése a mi szempontunkból, a falusi nép és a joígkeréső közönség szempontjából azért, volna fontos, mert tényleg szükség volna arra-, hogy kisebb értékű ügyeinket minél rövidebb úton és. főleg lakóhelyükhöz minél közelebb eső helyen tudjuk elintézni. \ r Ezzel volna kapcsolatos az, amit eu mar többízben voltaim bátoir kérni s amire tavára i
