Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-342
Az országgyűlés képviselőházának 342. ihogy egyes személyekét támadljak, hameim az, hogy olyan közszellem legyen a bírói karban, aimiely előtt — ismétlem — meghajtom' a tiszte let zástzlaját, mert hiszen a törvények végrehajtója és alkalmaizója a bíró, a törvényekbe a lelket, a szellemet a bíró adja bele. T. Házi! A bírói, életnek éja működésnek egyik alappillére a 'bírói függetlenség. Ez a bírói függetlenség azonban nemesak felfelé van, nemcsak oldalt és lefelé, haneimi ez ai bírói függetlenség befelé is meg kell, hogy legyen. (Magy László: Ez így van!) Ha a bíró nierai nemzeti szellemű, akkor nem tudja végrehajtatni aizokat a törvényeket, amelyekéit egy nemzeti sze-lemiû törvényhozás alkot. (Ügy vanJ a sze?sőbalolaWan.) A bíró — nagyon helyesen.— mindenféle politikától mentes, éppen úgy, ahogy a hadsereg tagjai, a tisztika|r, az egyház saolgál. (Szöllősi Jenő: Ezt nemi mondhatnám!) így kellene, hogy legyen. (Szöllősi Jenő: Eiz igen!) Mégis van minden íeimbernek egy belső élete és a bírót sem lehet tökéletesen kulönvá > lasztani és elkülöníteni az, embertől és elzárni egy légüres szekrényben. Ezért tehát a bírói kar belső lelki életére m nagy gondot kell fordítanunk. Ha a magyar hadsereg közös tiszti karának tagjai 1918-ban magyar nemzeti sßelleanűek lettek volna,, nem kellett volna nekik politizálniuk, csak száz százalékig magyarnak kellett volna lenniök és akkor sok minden másként történt volna. (Ügy van! a szélsőWoldalon.) A magyar bírónak sem szabadi poíiti zálria, nem szabad a gyakorlati élet és ennek következtében a po'itika hullámaiba belemerülnie, de szála százalékig magyarnak, nacionalistának kell lennie. (Úgy van! Úgy van! Taps a szélsőbalo&daMm.) A magyar nacionalizmusnak isi egyik rákfenéje és örö'k mefisztója a zsidóság. (Ügy v^n! a szélsőbailolda an.) Hogy lehet az^hogy zsidó származású, Ibár a zsidótörvény hatálya alá nem tartozó bíró emmek a szellemnek «legyen a megtestesítője? (Szökősi Jenő: Sehogy!) A miaigyair bíróságokat és a magyar bíró személyét nem szabadi bírálat tárgyává tenni, de a törvényhozónak, ha kellemetlen is és keserves kötelessége is, meg kell tennie, hogy miindazokait a. jelenségeket, amelyek arra engednek következitetni, hogy a legkisebb vagy legnanagyobb bíróban —- teljesem mindegy — ,a zsidóságniak ez a támadó szelleme beleférkőzik, ezt onnan eltávolítsa,. En tisztelettel kérdezem a z igazságügyminiszter, urat, — ninos jelem, d© el fogja 0-1 vásni — (Szöllősi Jenő: Itt vam az államtitkár úr!) hogy a ni lehetséges az, hogy a Ilegmagasiahb magyar: bíróság eilnöke igen sűrűn é,s igen gyakran látható egy zisádóasszony társaságaiban? Éa tisztelettel kérdem!: a bírói tekintély megóvása érdekében hogyan; leheitséges, hogy a magyar bíróságon, a budapesti törvényszéken ugyanennek é zsidó asszonynak leánya,' Deutsch Liviai, férjezett Szigeti Gyutlánél nevű zsidó asszony szolgálatot teljesít. (Pelkiáiáwfc é szélsfibëfaVâalwv;. H <yt\)aw!) Nem közömbös az, ' hogy a legfőbb magyar bíróság elnöke kivel érintkezik és kivel „tart fenn kapcsolatot (Rajniss Ferenc: Es az urát mennyire ítélték el? — Szöllősi Jenő: Nem is hinne az ember, hogy ez igy lehet!) Sajnos, meg kell állapítani,, hogy einniek következtében nagyon különös érzés támad azokban a nacionalistái magyar okiban, akik, hai felülkerülnek ügyükkel éi legfelsőbb bíróság elé, azt kelli hogy érez* zék, hogy az alsó bíróságok ítéleteivel szemben ülése 1943. november 23-án, kedden. 99%-ban, írtóan súlyos büntetést: kapnak a legfelsőbb bíróságnál (Ügy vwJ Ügy vam! a szelsőba.űudalon.), annál a legfelsőbb bíróságnál, amelynek elnöki tanácsosa, Zalán Kornél, ,zsidió származású (Szöllősi Jenő: Szörnyű! Szégyen! — Ügy van! Ügy van! d szétsőba!o,dalon.) s elnöke pedig azzal a zsidó nőveil látható. (Mozgás a szétlsőbailoldxdwn, — E'Mö'k c&eng&t — Rajniss Ferenc: De miértl hoztak törvényt és miért szavazták azt meg? A másik zsidót kilökték a helyéről !) Méltóztassék megengedni, hogy csak úgy kikapjak egy a* eseteket és- kérdéseket. (Rajniss i erenc közbeszól ) Csia Sándor képviselőtársunkat ti toki megszegésének vétsége miatt vád alá helyezték, a Ház kiadita, mondván, hogy ez úgyis kisebb dolog, álljon csak a bíróság elé. Annakidején! történt ez, amikor képviselőtársunk elmondottal azoknak az őrszemek 1nek a kérdését. A budapesti kir. törvényszék alapos megfontolás után 200 pengő pémzibünte-• testre ítélte, a budapesti kir. ítélőtábla a kir. ügyészség fellebbezése folytán feleméi te büntetését 400 pengőre. Felkerült aÉ ügy a kir. Kúriához, é® mi történt? Felemelteti a büntetést 3000 pengőre. (Feufúáltúsok ti szé sőbaodalow: E\z' tcvztán!) Nem bírálok egyetlen ítéleteit sem, de különös, hogy a magyar nacionalistáknak és mindlaizoknak a magyaroknak esetéhen, akik! esetleg, nacionalista felbuzdulásból, esetleg túlzásból elkövettek valami cselekményt, ha a legfelsőbb bírósághoz kerülnek, akkor ott a büniíetési tételt a 'legtöbb esetben csak felemelik. - . Elnök: A képviselő úr azt mondotta, hogy nem bírálja a bírói ítéleteket, ezzel szemben a: képviselő úr bírálatot gyakorolt bírói ítéletek aipoisztrofálásánál, ezért a képviselő urat rendreutasítom és figyelmeztetem, hogy ha eizt a, tér mát így méltóztatik folytatni, kiénytelien leszek! a szót megvonni. Budinszky László: T. Ház! A bírói függetlenségnek egy miásik záloga... (Zsámboki Lász <ó közbeszól.) Elnök: Csendet kérek, képviselő úr! Ne méltóztassék az elnöki kijelentések után megjegyzéseket tenni Budinszky László: ... a teljes anyagi függetlenség. Ezért kérem, hogy — amiint előttem szólott képviselőtársaim is már megemlítették — nie méltóztassék a bírói kartól semmiféle hozzájárulást, anyagi segélyt és támogatást megtagadni vagy költségvetési szempontból elvonni mert az ország egyik alappillérét a magyar igazságszolgáltatás alkotja. Ha az igazságsziolgáltatásbai vetett hit megrendülj akkor az ország hite is megrendül- Nem véletlen. hogy olyan nagyon sokan emlegetik annak a Potsdam mögötti Sanssouci malomnak'a históriáját, amikor Nagy Frigyessel szemben, aki megunta a kelepelő malmot és be akarta tiltani üzemét... (Rajniss Ferenc; Régen volt!) De az sem volt igaz. (Rajniss Ferenc: Még az is?) Ez is csak egy monda, csak; egy legenda,. Mondom, amikor Nagy Frigyes be akarta tiltani a malom üzemét, a molnár arra hivatkozott, hogy: kérem, ott van ai független bíróság. Sajnos, a, rákmialom históriája az igaz. A nemzeti éls ai nacionalista szellemnek nemcsak a bírói kar az egyik letéteményese és biztosítéka, hanem a segédcsapatok is; az ügyvédi kar is. Az ügyvéli kar — én ezt már sokszögelmondottam, azért nem szeretek ismételni —. még mindig a, zsidótörvény kivételei alá tartozik, mert nem 6 százallék, nem 12 százalék, ha-
