Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-328

54 Ax országgyűlés képviselőházának 328. fajra esik tekintetem, akkor bölcsőnek látom ezt az Alföldet, amelyben ring sok magyar vágy, sok magyar reménység és a magyar jövendő.« T. Ház! A javaslatot!, mint f a magyar faj megerősítésének és előbbre vitelének fontos tényezőjét a belügyminiszter úr iránti különös tiszteletem kifejezése mellett, örömmel elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot sokan üdvözlik.) Elnök: T. Házi! A napirend tárgyalására megállapított idő letelt, ezért a vitát félbe-' szakítom. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket jövő héten, kedden délelőtt 10 órakor tartsuk és annak; napirendjére tűzzük ki ai ma^ tárgyalt törvényjavaslat vitájának folytatását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni? (Jaross Andor: Szót kérek! Napirendi kiegészítő indítványom van!) Jarossi képviselő úr

1 a napirendhez kért siót (Jaross Andor benyújtja m)fipirendi kiegészítő^ indítványát.) Kérem iái jegyző urat, szíveskedjék a napirendi kiegészítő indítványt felolvasni. Haala Róbert jegyző (olvassa): »Napirendi kiegészítő indítvány. A házszabályok 132. §-ának (4) bekezdése értelmében tisztelettel javaslom, hogy a képviselőház legközelebbi ülésére tűzessék napirendre a tanyai közigazgatásról szóló javaslat letárgyalása után Kállay Miklós miniszterelnök úr, a Magyar Mérnökés

1 Építészegyletben folyó évi április 16-án mondott beszédének következő kitétele: »Ha ai nemzeti élet egész területén a mérnöki szellemi nyilvánulna meg, talán nem lenne annyi pletyka, annyi szószátyárkodás, annyi koholt, légbőlkapott, hamis; hír, rosszindulatú kitalálás, mint amennyivel mai az országban, elsősorban itt a fővárosban], találkozunk.« »Nemi lehet szava ebben az országban annak, aki nem a hivatást teljesítők kezében akarja látni az ország sorsát, aki nem. az ő munkáikból, hanem ötletekből, fantazmagóriákból, elképzelésekből eltévelyedésekből akarja felépíteni az országot.« A miniszterelnök úr fenti kijelentései lényegében érintik a kormány Programm ját és éppen ezért ezekkel kapcsolatosan ai bizalmi kérdés felvetését! javaslom. Budapest, 1943 április 30 Vitéz, Jaross Andor országgyűlési képviselő s. k.« Elnök: Jarosis képviselő urat illeti a szó. vitéz Jaiross Andor: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon..) Távol áll tőlem, hogy ennek a rendkívül fontos és sürgős javaslatnak a tárgyalására kiszabott időt másra használjam fel és esetleg már annak letárgyalása? előtt egy másik tárgyra hívjam fel a képviselőház igen t. tagjainak figyelmléít, meggyőződésem azonban, hogy az országgyűlés képviselőháza a mai politikai világban, nem járhat csukott szemmel. (Üg\y van! Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon*) Nagyon jól tudom, hogy a világháborúban és annak sorscsapásai között is változatlanul haladnia kell a magyar hajónak és meg kell vitatnunk a magyar aprócseprő kis sorsproblémákat is, db a hullámok taraját állandóan figyelnünk kell

: és a hajósinak sohasemi szabad szemét a hullámok járásáról más irányba elterelnie, amikor ez ennek a nemzetnek a legfontosabb problémája s amikor tisztában kell lennünk azzal, hogy bármit csináljunk is itthon a magunk körében, lényegében ez a világháború, ennek eseményei iéis eniilése 1943 április 30-án, pénteken. nek sorsdöntő problémái fogják a nemzetnek a jövőjét meghatározni. (Úgy van! Ügy van! a szélsőjobboldalon.) E nemzet jövője tehát a magunk belső munkáján kívül a távoli frontok katonai eseményeinek nyomán fog eldőlni. De a katonai események mellett ebben az országban a belső frontnak, a belső munkának a harmóniája, az erélyes vezetés és irányítás azok a kérdéseik, amelyek egyedül képesek megvalósítani ési biztosítani a fegyelmet és a katonás szellemet. Azokat a szavakat, amelyeket a miniszterelnök úr húsvét előtt a Magyar Mérnök- és Építészegyletben mondott, spontán mondta. Mi egy évvel ezelőtt meghallgattuk a miniszterelnök úr programmját. Ez a Programm, bár ennek szociális irányú célkitűzései tekintetében s világnézeti jellegű megállapításaival nem tudtunk teljes mértékben egyetérteni, mégis nacionalista magyar Programm volt. Azóta kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy valami furcsa behatásoknak nyomán a kormány Programm ja, ez a nacionalista jobboldali programm lassan, de biztosan elszürkülőben van és. egymásután bukkannak fel a magyar közéletben, a magyar társadalmi életben jelenségek, amelyek a mi részünkről a felelősségteljes magyarok részéről említés nélkül nem maradhatnak. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Módot kell adnunk a parlamentnek arra. hogy a, maga álláspontját a jobboldali magyarságnak és a koreszmékhez^ hű magyarságnak álláspontját a világháború kellős közepén, ismerje meg az egész ország és ismerje meigi aiz egész világ. (Taps a szélsőbaloldalon.) Annak a mondatnak, amelyet a miniszter* elnök úr mondott, amikor a pletykálkodásokkal és szószátyárkodókkal szemben szögezte^ le a maga állápontját, a célkitűzéseit 'helyeseljük, ellenben kérdetm,, miért van szükség erre a mondatra. Erre a mondatra éppen azért van szükség, mert, amint az előbb is mondottam, igenis elkanyarodott bizonyo® mértékben a kormány rúdja az erélyes és kemény gömbösgyulai vezetéstől és az utána következő kormányok vezetésétől kiinduló an. Valahogyan úgy érezzük, hogy balfelé kezd tolódni az ország szekérrudja. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Ellenmondás jobbfelőlj A! zsidóságnak, amely az országban a pletykálkodásban és szószátyárkodásban vezetőszerepet játszik, megnyíltak valahogyan a reményei é|s rózsás arccal járnak a Körúton a zsidók éls ülnek a kávéházakban a sugdosok, rémhírterjesztők. (Zaj a szélsőbaloldalon) Ezekkel szemben kell igenis a kormánynak erélyes intézkedéseket hoznia és a suttogó propagandával szembeni a zsidókérdés megoldásával,, az angol rádió hallgatásának lehetetlenné tételével kell valahogyan megoldania a dolgot. (Egy hang a széhőbatoldalon: Internálni I. Jceß dWt!) Amiikor továbbmegyek a miniszterelnök úr egy második mondatára, meg kell állapítanom, hogy az a mondat a maga megfogalmazásában rendkívül homályos és sokféle irányban értelmezhető. Tisztában kell lenni azzal, hogy a hivatásrendeken belül építőmunkát végző magyaroknak szerep kell, hogy jusson és elsősorban kell, hogy szerepe jusson a nemzet építésében, de programmi, eszmék nélkül épületet létrehozni ebben az országban nem lehet, éppen lígy, mint ahogyan az épületet alkotó tervezőmérnök nélkül nem lehet maradandót