Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-328
50 Az országgyűlés képviselőházának 328. tak, ök voltak nekem is legderekabb és legkiválóbb munkatársa im. Itt a Haz színe előtt mondok nekik köszönetet azért a támogatásért, amelyet ebben a kérdésben minden vonatkozásban nyújtottak. (Helyeslés jobbfelOL) Ha megnézzük, hogy milyen a külterület, megállapíthatjuk, hogy például Kiskunhalason a lakosság 52 4%-a lakik külterületen, Kecskeméten 56'2%ia>. A népességnek e ! z,t megközelítő százaléka lakik Debrecenben, Szarvason, Kiskunfélegyházán és Makón» kevesebb százaléka a tiszántúli nagy városokban. Az országban három olyan járás van, ahol a lakosság 50%-a tanyán lakik, a csongrádi, a mindszenti és a kiskunfélegyházi ós egy megye van ilyen: Csongrád vármegye, ahol a tanyai lakosság száma több mint 50%. Ma már egészen másképpen fest a tanyavilág, mint az, 1920-as vagy még az 1930-as népszámlálás alapján is. Ma mar az a nagymennyiségű analfabéta eltűnt a tanyavilágiból, mert ezrével vannak iskolák és ahol nincs iskola, van vándor elemi iskola, és a gyermekeket ott is meg tudják tanítani a betuve'tésre. Azok a problémák, amelyek a tanyákat ermtik, 5ÍU-ban közigazgatási vonatkozásúak. A. belügyi igazgatás alá tartozik elsősorban a szorosan vett közigazgatási ügyek' intézése, azután más, de a közigazgatással kapcsolatos kérdések, mint például az egészségügy, a rendészet, általában a közegészségügynek minden irányú megoldása, az orvos, a patika, a zöldkereszt, a mentőszolgálat, stb. Mindez azonban hiábavaló: út, posta, telefon, stb. nélkül. Azt eiern^ szabad elfelejtenünk, hogy a tanyán érezhető a városnak bizonyos vonzóüreje, Á városba bemenni a tanyai lakosnak olyan, mint az ország más részéből felmenni Budapestre. Be szeret menni, látni akar a városban, ezért is jó a belügyminiszter úr elgondolása, amely nem vonja el egymástól a külterületet és belterületiét, hiszen jmint Teimesváry képviselőtársam miondotta, már nagyon értékes munkát végeznek azokba kirendeltségek, amelyeik Szegeden, Kecskeméten, Kiskundotfozsmáni, Hódmezővá-. sárhelyen, Kisújszálláson stb. az ország különböző részeiben vannak. Közigazgatási vonatkozásban feladatuk lehetne a tanácsadás különböző ügyes-bajos dolgokban-, a járlatírás, az adóbeszedés, halálesetkor a le-ltározás, cselédbíróság elsőfokon, anyakönyvvezetés, lakásbejielentés, ; cseléd-, aratási és egyéb szerződések láttaniozása, cselédba'lesetbiztosítás, OMBI ügyek elintézése, hatósági, illetőségi, piacrendészeti, szegénységi bizonyítványok kiállítása, stb. Az előttem szólott t. képviselőtársam említette a tanyavilág hitéletének javítását. Sajnos, itt nagyon kevés történik és történt az elmúlt húsz esztendőben. Ezen a téren kétségkívül Kecskemét városa jár elől, amely 1923-ban 7 római katolikus és 3 református templom számára adott egyenként 30—30 hold földet a tanyán kint lakó lelkészek javadaimi illetményére. (Szakáts Pál: Követendő példa! — Czermann Antal: Éljen Kecskemét S ) Tudjuk, hogy miért fontos a közigazgatás. Gondoljunk a mindennapi életre, például a mai jegyrendszerne, a cukor-, petróleum-, cipőjegyekre, stb. Mindenért be kell mennie annak a szegény tanyai magyarnak a községbe, a városba, 25—30—40 kilométerről. Legalább azt biztosítsuk' számára minden vonatkozásban, hogy ahol nem lesz közigazgatási kirendeltség, ott elsősorban az öt kiloiméternél nagyobb távo-1ülése 1943 április 30-án, pénteken. ságból jövő lakosság ügyeit intézzék el a városházán, mert a helybeli lakos másnap is el tud menni oda, dia a tanyai lakosnak még egy út be, nagyon sokat jedent. (Szakáts Pái: Legyen jó útja!) Még egyet ajánlok: apró dolgokban a vá; rosok, meg a községek ne hívják be a tanyai lakosságot, hiszen, borzasztó, mondja egy vásárhelyi tanyai magyar,. hogy 2 órakor kell éjszaka elindulnia és este 10 órakor ér vissza a tanyára és micsoda óriás^ kellemetlensége lett volna, ha nem tudta volna esetleg elintézni az, ügyet. Csák kitérésképpen, említem meg például, hogy a tanyai lakosságnak a tej beszolgátlatása mit jelent a várossal szemben. Mondjuk 10 kilométerről 10 liter tejet kell bevinnie annak a tanyai lakosnak. Egy kocsis, egy kocsi, két vagy egy ló kell hozzá. Kopik a szekere, időt tölt a kocsisa. Ezzel széniben a belterületnek minden rendelkezésére ál-I. Aki ezeket a körülményeket, ismeri, méltányolni tudja az ebben a javaslatban lévő értékeket. Mert hitet és bizalmat is ad a tanyai lakosnak az, hogy tudja és látja, hogy őróla sem feledkeznek meg. T. Ház! A tanyai lakosság legnagyobb része mezőgazdasággal foglalkozik. Gyümölcsöt, szőlői és baromfit termelnek és ezek a tanyai lakosok azok, akik) kialakították az Alföldön, főleg a Duna-Tisza közén azt a gyönyörű szőlő- és gyümölcskultúrát, amely f egészen új életformát adott a tanyavilág népének. Ott vergődik és dolgozik az a tanyai lakos kint a külterületen, a tanyavilágban és most feléje nyúl a jóságos kéz és igyekszik legalább egy" vonatkozásban megfogni a kezét és előre, a fejlődés felé vezetni. Itt vannak a magyarok, kiváló, derék fajtánk, a jászok, a kunok. Ezeknek ivadékai laknak itt az Alföldön, ide gyökereztette be a magyar Gondviselés az Alföldre őket, akiket szétszórt a másfélszázados török uralom és újra benépesítették ezt a területet, ha nem is községekkel, de tanyákkal. Ezek a tanyai magyarok képviselik a magyar igénytelenséget az erőt, a munkát, kitartást, józanságot, adják a meg-megújuló élet alapjait a nemzet életében. T. Ház! Mint az előbb mondottam, körülbelül 8 millió katasztrális Iholdon él ez a tanyai lakosság. Egyik helyen a sivár homok, másutt a szik ad nekik sovány kenyeret, de itt-ott a kemény agyagos búzaföld tulajdona, másutt nádasok* vadvizes víziszárnyasok birodalma fogja körül, egyes helyeken pedig, mint már említettem, gyönyörű kies ligetek az ő tulajdonai. Ezért kell nekünk ezzel a tanyavilággal, anniaik népével, tmint a nemzet egyik legfontosabb kérdésével foglalkoznunk. Nagyon érdekes volna, ha a tanyákion esetleg mégis alakulnának önként, magukban községek, nagyobbszabású közigazgatási kirendeltségek és ezeket a kirendeltségeket azokról a falvakról neveznénk el, amelyek a török világ alatt tönkrementek, elpusztultak és íg> legalább felelevenítenénk e községek nevét, amelyek annakidején valóban megvoltak és valóban értéket képviseltek. T. Ház! Én sem tudom megállni, hogy ne beszéljek a tanya legnagyobb _ kérdéséről, az útról. Nem tartozik ugyan a javaslathoz, de úgy érzein, hogy a javaslat is csak akkor lesz tökéletes az életben, ha vele kapcsolatban a tanyai utak is kiépíttetnek!. Ut nélkül nem, lehet gazdálkodni, egészségügyi szolgálatot teljesíteni, nem lehet értékesíteni, nem lehet ter-
