Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-340

Az országgyűlés képviselőházának 340. meglátjuk!) Jövőig biztosan, én aíztomibain azt hiszem, hogy sokkal hosszabb ideig. Én csak a magam hitéről beszélekl Ezzel kapcsolatban itt egy szóváitás történt Ilovszky és Rapcsányi t. képviselőtársaim között, úgyhogy azt hiszem, szükséges ennek «i dolognak előzményeiről beszélnem, pedig erről igen sokszor beszél tan. Nem szívesen teszem, de iparkodoim rövidre összefogni. A Baross-Szövetség a magyar társadalominak a keresztényi gazdasági élet létesítése és az érdeklődés felkeltése terén határozottan nagy érdemeket szerzettL Ez, letagadhatatlan. (Ügy van! a jobboldalon.) Letagadhatatlan az, hogy a Baross-Szövetség előkészítő munkájával eljutottunk oda, hogy keresztény kereskedelmi érdekeltségek felállítása ró] beszélhetünk. Ez am előkészítés megtörtént és akkor az az alternatíva állott hivatali elődöm előtt, akinek felfogásiáit ebben a tekintetben teljes mértékben magamévá teszem, hogy vagy a BarossSzövetségből csinál egyi érdekképviseletet és ebben az esetben életre kell hívnia etgv szervet amely azt a munkát, amelyet; a BarossSzövetséír addig társadalmi téren végzete s amely munkára a jövőben is szükség- lesz. ezután is folytatja, szóval két úi dolgot csinál, voo'v pcdisr * Bnroiss-Szövfit«égeu' rr^^hatsryjat afeban a munkakörben!, amelyben eddig dolgozott és amelyben ezentúl ÍR dolgoznia kell a iövőben és csinál! egy érdekképviseletlet. A Baroiss-Szövetsée-et így, ahogyainl van» érdekképviseletté azért sem lehetett: már megtenni, mert körülbelül 15.000 kereskedő és 17.000 iparos tagja volt, a női tábor 14.000 tagból állt és 11.000 egyéb tag volt- Már most, kivéve a kereskedőiket, az összeg, többit, vagyis a 17.000 iparost, aj 14.000 cot és a 11.000 egyebet ki kellett! volna zárni abból a valamiből — szövetségből vagy akármiből, amivé átalakult volína, — ami iái kereskedők érdekképviselete lett volna, mert lehetetlenség, hogy egy kereskedelmi érdekképviseletben más -mint kereskedő helyet foglaljoei. (Meskó Zoltán: Egyebeik nem lelhetnek ott!) Sokkal helyesebbnek

1 látszott tehát, hogy maradjalak együtt,' végezzék azt a munkát, amelyet eddig is sikerrel végezitek; és külÖn-tkülön csináljuk meg atzi érdekképviseletiét a nagykereskedőknél és a kiskereskedőknéH, ami meg is történt, és optimista vágyóik; albban,' a tekintetben, hogy, meg isi fog maradni« Ugya'nesiak Hoimicskó Vladimir képviselőtársam: tette szóvá a kárpátaljai {kétnyelvű cégtáblák ügyét és kifogásolta erre vonatkozó rendeletemet. Én csak azt mondhatom, hogy az összes hivatalos feliratok — utcanevek és általában minden hivatalos felirat — kétnyelvűek Kárpátaljáni. 0g$t van! Ügy van!) Kérdem, miért éppen a kereskedők cégtíáblááán kivetendő az, aimi máshol mindenütt kívánatost Ezt nem tudom belátni annál kevésbbé, mert ez 'mein tisztán; ai kereskedők dolga- Képviselőt ár sain azt mondotta, hogy a kereskedő úgyis ki fogja írni, ha az

: ő érdeke megkívánja. Be fogyasztó is van! A fogyasztónak is tiudniiai kell, hogy milyen boltiba megy be és még sem lehet talán rossz néven venná, ha goinidtoskiodumk arról, hogy oljyian magyar áliampoigárok, akiik véletlenül nem ismerik a ruszin nyelvet és a ruszin írást, mégis kiismerjék miagukat Semmi miás tendenciája: nem volt ennek a rendeletnek. Ami a külkereskedelmet illeti: kétségtelen, ülése 1943. november 19-én, pénteken. 613 hogy a mai külkereskedelem a mindenkori devízahelyzet befolyása alá került. Nem kellemes ugyan ez az állapot, de letagadhatatlan, hogy a régi kereskedelmi szerződések ideje, legalább is átmenetileg, lejárt. Most a régi primitív kereskedelem formái vannak megfelelő változtatással érvényben és egy mai kereskedelmi szerződés nem más, mint egy nagy árukompenzáció, ahol a tételek és ellentótelek Öszsziegszerinti kiegyenlítődése az állandó gond és állandó feladat A gyakorlat, sajnos, azt mutatja- hogy még a rövid időtartamra kötött megállapodásoik betartása: is rendkívül nagy nehézségekbe ütközik, utrvhocry a kereskedelmi kormányzatnak ennek állandó fis-yelemmel ki sérése.az állandó tárgyalások, a dolgoknak toldotagatásai-foldozeratása megtehetőeen sok munkát ad- Kivitelünket igyeikszem kerepkedelemnolitikánk követelményeinek megfelelően alakítani és a devízaszerzés fontos érd elkelnek szolgálatába állítani, de: ugyanekkor igyefc-zom a közellátás szempontjaira is tekintettel lenni. Szabó Gusztáv igen t. képviselőtársam fel hívta figyelmemet arra, hogy ne pusztán a devízabfdyzet, hanem elsősorban a termelésti r>olitika legypn irányadó kereskedelmi szerződéseinknél és **rre irányul ion egész kereskedelmi noütikánlc. Télies mértékben osztozom ebben n felfoia-ásában és ezt természetesen érvényesíteni is igvelkszetm. Kunder t. képviselő lír felhozta a belföld' és külföldi árszint közötti különbözetet és az ebből származó visszásságokat. Teljesen egyet értek vele abban a diagnózisban, amelyet ezen a téren tett, valamit abban is, hogy a két árszint közötti különbözetből eredő túlságos hasznokat nem lehet, szabadjára hagyni. Nem lehe* szabadjára hagyni azért sem mert — amint ő nagyon helyesen állapította meg — ennek szükségszerűen a belső árszínvonal em elkéri;'* sere kell veaeftnde és azonfelül egy jogtalannal'* mondható devízapluszt biztosíthat egyeseknek, amelynek meghagyása semmi esetre sem lehelérdek, annál kevésbbé- mert ezeket a pluszokat, amelyeknek a. lefölözése mellett is megtalálja még a maga kalkulációját, az illető kereskedelmi ágazat ési a pénzügy mi ni szteir úr nagyon jól tudja használni egyéb keresíkedelempoliti kai célok megoldására. (Megay Károly: Árkiegyenlítő alapot kell létesíteni!) Ugyanez* a kérdést érintette Megay képviselő úr is és ugyanebben az irányban az árkülönbözeti alap megteremtését sürgette. Hogy ez alapból töténik-e vagy nem alapból, az sokat nem változtat a dolgon, a lényeg az, hogy ha akár eíre, akár amarra bizonyos plusz íelentikezik, azt le kell fölözni. Sőtl éni azt hiszem, hogy joflbb a nem alapszerű kezelés, mert itt mindentől eltekintve, bizoniyos politisse is szükséges ezeknek a kérdéseknek az államközi elintézésénél, tudniillik egyik állam sem szereti azt» hogy a mtásik az ő rovásárai iparkodik valamit lefölözni. (Megay Károly: Minden államban megvan!) Itt tehát állandóan vigyázni kell, hogy a kölcsönös megértés megértés (megmaradjon a szerződést kötő két állam között. Ezen a téren a Külkereskedelmi Hivatal, amelynek talán a megteremtése is, de a lendületbe hozatala mindenesetre Kunider t. képviselő úr működéséhez fűződik (Űgy van! Ugy van! a jobboldalon-) a maga értékes munkája-