Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-340
Az országgyűlés képviselőházának 340. ü resetéből szabadom is elmehessen níya^alni és üdülni oda, abova a pénze megengedi. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Maróthy Károly: A Baillatoni mellé!) Amiikbr á zsidóság részére az ország különböző részein látok és találok üdülőhelyeket, — bár nem jaz ő részükre építették, de a zsidósás: kisajátítja ezeket — akkor megkövetelhetjük azt, hogy a magyar dolgozók részére is» akik mindenkor -á legtöbbet áldozzák a hazáért, akár liáború van, akár béke, biztosíttassanak olyan üdülőtelepek, ahol igazán kipihenhessék magukat. (Helyeslés "és taps a szélsőbalod daion.) A Társadalombiztosító által létesített munkás üdülőtelepek nem felelnek meg a várakozásnak. Először is üdülőhelyre, a Társadalombiztosító kereteiben lévő üdülőtelepekre a munkásság közül csak az mehet, akinek protekciója van (Vájna Gábor: Sajnos, így van!) vagy pedig akinek az egyik lába már a k'oporsóban Vainl (tîsïy van! a szélsŐbaloldalon.) Éppen ezért lehetővé kell tenni a munkáscsaládok számára is a magánüdülést, mint , ahogyan más államokban ez már régen megvan. Természetesen arra gondolok, hogy ezeket a munkásüdülőteleoeket zsidómentéssé kell tenni, tehát ki kell tiltani onnan a zsidókat', ha másképpen nem, rendelettel. (Helyeslés a szélsőbalóldalon,) Végre is^ azt a népréteget, amely ma még a legtisztább és legbecsületesebb ebben az országban, amely mindenkor a legtöbb áldozatot hozza 1 , meg kéli mentenünk attól az idegen fajtól, amely, sajnos, már eléggé megfertőzte nemzetünket. (Ügy van! Tjgy van! a szélsőbalóldalon.) T. Ház! Most a Beszkárt, Hullám vasút jávai kívánok foglalkozni. A Margithíd átépítésénél ugyanis a Beszkárt vágányait is át kellett építeni és a hídfeljáróknál, a banánszigetek mellett ott van az a bizonyos »s« alakú vonal. (Maróthy Károly: Ez lal hulláimwasút?) "Ügy van; eia a hullámvasút. Azért neveztem el hullámvasútnak, mert ezen a szerencsétlen vonalrészen, vagyis a Margithíd egész hosszában már számtalan baleset törtónt azért, mert a kocsik ide-odacsapkodják, rázzák az utasokat. Nekem magamnak is betört már a fejem ezen a helyen a Beszkárt.-vasúton.,• Felhívom tehát a kereskkedelem- és közlekedésügyi miniszter úr figyelmét, hogy jő volna gondolni Budapest főpolgármesterének ezen vonalrész átépítésére. T. Ház! Moist a Dunagőzhajózási "Társaság hajós aükalmazottailnak problémáival kíviábofei foglalkozni. A Duna gőzhajózási Társaság nélmet vállalat. AmiíkW az Anschluss bekövetkezett, utálna al német birodalmi kormány elrendelte a Dunagőzhaljózási Társaság kereteibetn alíkalmaizottalr fizetéséinek rendezését. A. néimét alkalmazottaik résziére a! fizetésrendeízés meg is törtéint, 50—60 százalékkal emelték a fizetésüket, ugyaniakkor ai magyar alkalmazottaik fizetését is felemelték!, de nem ilyem ariányhain. még pedig artfaí Való hivatkozással, hogy Magyarelrszágon magyar* törvények! vannak éfa ia magyar alkallm&zottak: számára a magyar, kormláfay, a magyar törvények hjivatottak a munkabéreket' megszabni. Ezáltal a magyar alkalmazotttaik; terméS'Zieitesetn y neinctelak fizetésben szeinvedinekl karokoldlábt, hanem nyugdíjuk szempontjából is hátrányos a' tizßt tések; ilyen: mce-állápitása. A német birodalmi koirmány, illetőikig a vállalat fnémet igazgatósága, almikor megkércteztüjk tőle. hogy miéirt _ víamnak ilyein kivételek, azt feleltei, ^ho^T /ő ' egyidőlbem hioizzáfogot't a Dunagoizihajózásí r társaság alkalmazottain aíki fizetésreindeízéséhcz, KÉPVISELŐHÁZI KAPLő XVII. lése 1943. november 19-én, pénteken. 485 de ugya'nJaikkoiri magyar részről diplomáciai úton levél ment, amelyben fígyeiltmeztetíék ; a Dunsaígozhajózási Társaság igazgatóságát, hogy ha pedig folytatja a fizette'isemeléseket, akkor a imlagyair kormány ebtoe&u feltétlenül politikát fog látni. (Zaj a szélsőbalóldalon.) Miagyair vonatkozásban viszont lazít válaszolták, hölgy eninél a fizetéterendbzésnéli neïn tiehetwelk) kivételt hajós- ési hiajóis alkalmazottak között, mert hiszein a Duna tengerhajózási Társaság magyar alkalmazottainak ils megvan ugyan as a ^ fizetősük, ami egyébkent a Mesternél vam. Én magam is megvizsgáltam ezt! a helyzetet és) igenis megállaipítottaim, hogy a Dunag^zlhajózásii Tárteaságnál ailka>rnazott magyar munkásoknak! ési alkalmazottaiknak tényleg megválni a« a fizetésük, ami a Mefternél van, die* ezzel nelm -oldódott meg a kén: dés, mert mindaddig probléma marad, amis? csak a n'émet^ és a magyar aTkoIímazottak fizetését egy nívóra nem hozzáki Éppen itt van a propaganda. ÍEIgyforma munlklát végeznek, tehát tielsisék, őket egyformán fize tini. Felhívom tehát a kereskedteliemüffvi miniszter úr figyelmét, hogy ezt az ügyet is méltóztassék kivizsgálni és szükség esetéin 1 mléiltóztassék ezt a bait is orvosolni. T. Ház! Rátérve a tárca kiereslkletíelmi ré. széte, tudom, hogy a háborúokoztai nehézségeik minden votnatkoizásban akadlályokat gÖrdíteneík mind a forgalom, mind a kereskedelem elé. Ttodbm, hogy a viasú't és eigyéb járőmüyekl elsősorban is a honvédblieini ügyét szolgálják, ami teírmészetés is. Tudjuk!, hbgy éppen az eÜobb említett fontos nemzeti proliiémák • miatt zavarok vannak mind szállítási, mind személyforgalmi téren, de zavarokat idéznek elől ezek a 'nehézségek' a kereskedelem terén is. Azt is tudjuk, hosv a jelenlegi háborúban csak 1 magyar véreink vannak minden szempontból «igénybe véve — ai behívásokra .gondolok: — mindlelni honvédlelini szolgálatban, ahol yék'áldo'zatról vaui szó. csak magyarok* véreznek- Jogosan kérdezhetem tehát, hogy miiért neím veszik igénybe a zsidóságot azoknak* a magyaroknak pótlásaira, akik katonai szolgálaton telltiesíteneSk? A zsidóság be van ugyan fogva bizonyos munkákra, de ezeket a munkáikat inklább nyaralásinak lehet nevtezni. : (Egy hang a szélsőbalóldalon: Az iffaz!) Még az is megállapítást nyeirt, hogy a zsidóság szegényebb rétegét hívták csak! be munkiiszolcälatra, míg a gazdagabb zsidókat továbbra Ut itthon 1 hagyták és ezek zavarják a kereskedelmet. (Vabia Gábor: Szombat-vasárnap nem lőhet a Máv-on helyet kapni ai zsidók miatt!) A zsidóság miéig mindig nagyobb százalékarányban vaui képviselve és foglalkoztatva ai kereskeidlelemben; mint ahogyan ezt a két zsidótörvény megszabta. Ennek következtében természetes!, hogy a keresztény kiskereskedők! hátrányt szenvednek. Általánost pamia/íz a magyar kereskedők részérőli hogy a zisiid'ó' nagykeraskedőíkl szabotáln-ak. olyképpen, hogy nem jelentik 1 b ! e textiláru készleteiket^ A textilárukra kitérve, t. Képviselőház., a dolgozó társadalom mai abíbani al heillyzetben van. hogy csiak 1 műrostos textilanyaghoz tud hO'Zzáférni annak eiletnére. hogy a zsidó nagyiceresíkédők tele vannak békebeli! finom gyaipjúszövetiekkel, amelyeket, azionban az üzleten keresztül nem hajlandók' eladlni, hanem az üzletem kíviil álló ügvnökieiken 1 keresztül feketén, árusítják az ( cgcsz ország területén. 69
