Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-340
£84 Az országgyűlés képviselőházának 340. minden^ a termelés szolgálataiba kellene állítani 1 , amikor azon kellene lenni, hogy minél többet termeljünk^ hogy honvédségünk: részére az utánpótlást minél tökéletesebben biztosíthassuk, itthon maradott! véreinket pedig! minden nyersanyaggal el tudjuk láftini, akkor méltán kifogásolhatjuk, hogy a napi tízórás munkaidő mellett a bányamunkás két és fél órát gyalogoljon) haza a falujába, vagy pedig, hogy reggel két és fél órát gyalogoljiom a munkahelyéire. (Iy'aiz! tJgy van! a szélmbé'oldalon. — VaJna Gabor: Csökkenlttett munkaerővel dolgozik !) Ilyen fizikailag kifáradt! (munkástól több termelést várni nem lehet. Ez a nemzet szempontjából isi káros, de kárlotsi a munkásság, a báuyamunkálsság egészsége szeimponitjáblól is. Kérem itt is a miniszteir urat, méltóztaisfeék! kivizsgálni ezt a helyzetet is, és ha másképpen nem, a vállatot kötelezze arra, hogy valamiilyen járműveket állítson! be, amelyeiken behordják! a bányászokat munkahelyeikre és ugyancsak munkahelyeikről visszaszállítják a községekbe. Arra gondoltaik, hogy gépjárműveket nem lehet igéinyíbé venni a gumihiánymiatt, akkor 1 'talán drótkötélpályára lehetne gondolni vagy akármilyen lovas kocsikat kellene beállítani, hogy ezekén a isizer en esetlen bányászokon segítsünk, A cipőellátás érdeké is ezt követeli. A falvakban! már hónapok óita nem kapnak cipőt. Ha egy bányamunkáis] két és fél órát gyalogol naoontà, esry-kettő leszakad egy pár új cipő a lábáról. (Méltóztassék! ezt megérteni, kérem! ennek orvoslását. T. Ház! A gépjárművek! problémájával foglalkozva, felhívom még a miniszitér úr figyelmét arra, hogyi gumiabronesi hiányában! le kell állítani! fontos gépjárműveket. Nemi beszélek itt a fővárosról. A fŐvároisíblan van villamos, itt mindenki mehet azoin, vagy' mehet gyalog. Beszélek azonban éppen, az előbb előadottak alapján, bizonyos vidékekről, ahol 20—25—30 kilométerre van az, egyiiki hely a másiktól. Ez« főleg Kárpátalja ési Erdély kérdése. Itt látnám szükségét tö'bb gépjármű beállításának!. Csodálkozással^ kell azonban taipasziMniotm. azt, hogy feketén annyi gumiabroncsot lehet kapni, amenSnyit akarunk. (Vafna Gábor: Sajnos!) Hogyan lehéltségeis az, miniszter úr, hogy ilyen súlyos időkben, anaikbr mindenkinek' a legnagyofch mértékben ki kell vennie a részét a háborúból és a belső áldozatokból, akkor megengedhető legyeni az. hogy három-négyezer pengőért a teherautókra gumi abroncsot lehessen feketén eladni éá vásárolni? Azonban nemcsak bírálni akarok, haneta örömet is hozok ide. Óbuda örömét hozom, az Árpád-Dunahíd építéséről beszélve. Felhívom a mánisizter úr figyelmét, hogy Óbudlqi végtelenül boldosr. hiszen 30—35 esztendős probléknáíát oldják meg az Ároád-híd felépítésével. Sajnálattal kell azonban tapasztalnom azt, hogy'most már két vagy három éve épül a hídi és kilátás van arra, hogy legalább még két esztendeig fog épülni, mert 30—40 embert foglalkoztatnak! ottl ahol legJalEfbh 500—600, esetleg' 7C0 emibert. lehetne foglalkoztatni. (Mozads a középen.) Sürgőssé válik 1 a híd! építése már abból a szempontból is, mert a 1 főváros III. kerületében van a legnagyobb lakáshiány. A híd építésének megkezdése előtt egy esztendővel: a város kisajátította mondhatnám fél Óbudát, az utcákat végig; lebontották s házak még a mai napig is alig épültek. Óbuda lakossága épp ezért ^összezsúfolódott. Vannak helyek,. ahol két-három család lakik egy lakásban. ülése 1943. november 19-én, pénteken. Akik tudtak', elmentek vidékre, de a. lakáshiány folytán már vidéken sem lehet lakást kapni és így Óbudai tömörülése napról-napra fokozódik, ami a közegészségügy szempontjából is káros és veszélyes nemzetünkre. (Úgy van! Űgy\ van! a szélsőbaloldalon.) Ezért kérem amaniszter urat, hogy az óbudlai Árpádhíd! építkezését méltóztassék megsürgetni. T. Ház! A tűzifa problémájával 1 is foglalkozni kívánok 1 , mégpedig szállítási szempontból. Sóik ígéret hangzott el m mi. kir. kormány; részéről, hogy ai főváros tüzelőanyageillátása^ biztosítva lesz. Meg kell azonban állapítanom tegnapi tapasztalatom alapján, hogy azoki a* szegény munkásasszonyok, akiket: tüzelő-utalványok átvételére felhívtak az eilöljáróíságra-, 25 kiló fára és 40 kiló szénre kapták! utalványt, amely 25 kiló fa és 40 kiló szén egyhavi tüzelőszükségletet van hivatva fedezni. Talián az őszi időszakban) szerényen he osztva elég ez a tüzelőanyag, de nem elég a téli hideg időkben egy lakás fűtésére, legalábbis egy lakás komoly »fűtésére, amely komoly fntiéfsnek! pedig feltétlenül meg kell történnie vagy meg kellene történnie, még pedig azért, mert a hidegben dolgozó t fizikai munkás alig várja, hogy lakásába érjten. hogy egésznapi munkában^ átfázott testét fel tudja melegíteni.'^ Attól at •munkástól, aki egésznapi átfázás után lakásában sem talál meleget, munkát, többtermelést követelni nem lehet Itt kell megemlítenem, hogy pletyka járna a tűzifakereskedők és az egyéb fakereskiedőfe elbeszélése alapján, hogy a Kárpátalján és Erdéllyben az állomásokon: felhalmozott tűzifakészleteket és eigyéb fakészléteket azér.t nem tudják beszállítani az ország belsejébe, mert az állomásfőnöklök szerint vagonhiányban szenvedünk. (Zsindely Ferenc kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: Ugyan kérelmi Egy szó sem igazi beilőle! — Felkiáltotok a balközépen: Nines leszállítva!) Ugyanakkor azonban éppen) ezeknek a kereskedőknek elbeszéléséből 1 tudom azt isi hogy száz pengőért — természetesen protekciós áron — lehet vagont kapni. Természetesen az ilyeni körülmények között fennálló nehézségek azl okai an : niak 5 , hogy tüzelőe-Hátásunk nemcsak hogy fővárosi visaanyllaitiban nincsen biztosítva, de nincsen ' biztosítva országos! viiszoníylátblaín sietoL A vidéket járva megállapíthatom azt, hogy ugyanazok a tünetek tapasztalhatók most a tűzifaellátás terén, mint amelyeket a műit világháború alatt láttunk, amikor a dolgozó társadalom úgy a fővárosból, mint a vidéki falvakból kénvtelen volt elmenni az idegen birtokban lévő erdőségekbe tüzelőanyagot összegyűjteni és akkor megbüntették őket. (Zsindely Ferenc kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: Persze!) Kérem a t, Házat, méltóztassék ezt tudomásul venni és a miniszter úr figyelmét felhívom ennek a kérdésnek kivizsgálására és szükség esetén az intézkedésre. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. Ház! örömmel olvastam az indokolásban, hogy a miniszter űr úi űdülőhelveket, nyaralóhelyeket és fürdőhelyeket 'kíván létesíteni. Legyen szabad itt megemlítenem azt, hogy fontos volna, ha miniszter űr a munkásosztály részére a munkások fizetéséhez mérten is gondoskodnék hizonvos üdülőhelyekről (Helyeslés a szélsőbaloldalon.), ahol a munkásság ne legyen ráutalva a Társadalombiztosító szerencsétlen alanítványára, — hogv így fejezzem ki magam — hanem a munkásság a maga ke-.
