Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-340

Az országgyűlés képviselőházának 340. magángazdaság feladatait; mert hal ezt' nem tette volna, aklsor a háború foiytatásia során feltétlenül! jelentkeztek volna olyan bajok; amelyek a háború -viseléseié és sikeres befeje­zésére zavarólag hatnának. A kereskedelem fejlesztésiéiről, a kereskedő­képzésről:, a piacról is sok szó esett. Ezek a fo­galmak is olyanok, amelyeiket lényegükben tisztázni kell. A kereskedelemnek, a piacnak, a kereskiedőtársiadalom nevelésének végeredmény­ben és léíny egében alapfeltétele' az, vájjon a piacra való termelési rendszerét a világ. Európa vagy Magyarország fenn tudja-e tartani; mert ha a piacra való termelés rendjét nem tudjuk megőrizni és fenntartani — amii megint csak összefüggésben álí a magántulajdon alapján álló gazdasági renddlel —, akkor nem lehet be­szélni kere*!kl?doképa?srőI. nem lehet beszélni a kereskedelem feji ekéséről, mert a pia©, a ke­reskedelem és 1 a kereiskedőkéxizés megint csak a szabadság fogalmává»! áll szoros összefüggés* ben. Ezek azek a proiMemák. amelyek minden­képpen tisztázásra szorulnak. , Sok szó esik a monopóliumról, az egykézi­ről is. Az természetes, hogy ahol nincs, keres­kedelmi szabadság, — mint ahos-yan háború idejében, rendkívüli viszonyok között nem is lehet kereskedelmi szabadságot fenntartani — az állami intervenció folytán mononolisztikus helvzet áll elő. A mononólium pedig azt je­lenti, Jhogy az árukat értékükön felöl kell meg­fizetni. Lényegében ez a monopólium. Mond­hatnám tehát azt is, hoey háborús viszonyok között eey törvényileg biztosított monopólium állhat elő, melyet a háború végéig kénytelen lesz a kormányzat, kénytelen lesz az ország és az egész gazdasági élet viselni. Lényegében ezek azok a fő problémák, amelyek belevágnak abba, hoe-y a kereskede­lem és a gazdasági élefr átállításában milyen álláspontot foglaljon el Magyarország, a ma­gyar kormányzat. A kormányzat mindent meg is tesz a tekintetben, hogy zavartalanul bonvo­lódianak le ezek a gazdasági problémák. TTa mégsem bonyolódnak le zavartalanul, az ter­mészetesen annak tudható be, hogv az állam a rendkívüli viszonyoknál fogva sokszor kény­telen kizárni a magántevékenységet a gazda­sági élet egves területeiről, éppen a nemzet, az állam érdekében. Ieren t. Képviselőház! "En azt hiszem és meg is vagvok róla gvőződve. hogy a kormánv Tiáíború utáni s-azdasági életünket feltétlenül •iól átpxmdolt, iól megfogalmazott elvek szerint kívánja megalapozni, mert nem hiszem, hoerv a mi országunk, Magyarorszáer, amelv a nagy viláptiatalmakhoz mégiscsak kis ország, kísér­letezésekhez nyúlhatna, kísérletezéseket ffthr­tathatna, akárcsak gazdasági életünk átállítá­sának a területén is. Mi feltétlenül kénvsze­rülve leszünk arra, hogy az adott körülménypk között Európában a iövőben majdan kialakuló TÍÍ viszonyokhoz szabjuk a magunk gazdasági életének fejlődését. Beszédem további részében röviden foe-lal­kozni kívánok az állam építészeti hivatalok munkakörével és az általuk létesített hatalmas alkotásokkal, amelyekkel a* ország, területén találkozunk, különösen, ha Erdélyben vagy a felvidéken ntazunk végig. Éppen az Erdéhd Párt vezérszónoka szólott elismeréssel arról, hogy az államénítészéti hivatalok, illetve' a kereskedelemügvi kormányzat ilven nagy mér­mértékhen gondoskodott Erdélyben az oláhok 'által elhanyagolt közutak helyreállításáról, %[• ülése 1943. november 19-én, pénteken. . 481 építéséről. Ugyanezt látjuk más vonatkozásban is, ha megnézzük például azokat az új hídalko­tásokat és egyéb hasonló építkezéseket, ame­lyeket az államépítészeti hivatalok mintegy öt évi nehéz munkával hoztak létre. De ezizel kapcsolatban, amikor örülünk an­nak, hogy Erdélyben miind az Államvasutak,, mind az; útépítészet tekintetében ilyen hatal­mas fejlődést, iHyeu nagyarányú építkezéseket látunk, s amikor örülünk annak, hogy az er­délyi magyarság, a mii erdélyi magvar testvé­reink ezeknek az alkotásoknak minden előnyét élvezhetik, kérnem kell a miniszter urat arra, hogy az Erdélyben és má«utt folyó út- Ás vasútépítésekkel és egyéb beruházásokkal pálrhuzamos'an méltóztassék a nagy mao-varr Alföldre is gondolni. A nagy magyar Alföld serai' maradhat k ; , 'a vasút- és útí%ilesztés programraijétfinl. (timi vow! Üpv petpf ,jnbbfe­lőh) Aki például keresztül utazott Pest vár­medvén a nyár folyamán, a nagy szárazsáp- kö­vetíkielz'tioben oilvan vármegyei! ntiakon kellettf vée-ígmennip, ahol a szekér elrekedt a ten­gelyig érő homokban. Feltétlenül szükségesnek tartom tehát, hogy az á+építésekkiefl párhuza­mosan a magyar Alföld is figyelembe Vé­tessék. T. Kénviopílőház! Amit az ü^empkről. azl A11amvasútak-**ói és a m. k^r. nn«táró1 mond­hatunk, az e o ak a legnagyobb eHism^rés S7«va lehet SL7 jUIaimvasiiitek vezetés« és ^minden egyes alkalmazottja iiránt s éppen ítrv a m. ki'r. posta ví^zetőséffe és alkalmazottai iránt is. Nyugodt iMkiismenetteií meiern állítani, iáiig van Enrón.nhan még egy ors^V, ahol a vasút olyan k^o.vífa'tiaflannl mirköídnélk. m'int ahoi-i gyan mnködtík nálunk M^p-yarországon méo- a mai nehéz időkiHpn # is. Csak meter ke" 1 ! néznünk a vasútassá g óriási, szinte ereién felüli telje­sített munkáját. Meg kell néznünk egv szé­niéi y vonatot, amelyen a,z utasok 1 mindenféle tiatynlkklal és! osioimia^nlkkal utaznak- sokszor -tömegesen, a lépcsőkön szorongva. Meg kelT néznünik egy ilven szerelvényt akkor, amikor beérkezik a pályaudvarra., ot^ kiürül s azután mop" kelt néznünk ismét, akikor a szerelvény óiból szoüp-álatba áll. hoey lássuk azt a tiszta­fiaewt, amellyel az Államvasutak ezeket 1 a sze­relvén veket megint a közönség rendelkezésére ^n^isátja. Vagy nézzük meg a járműveket. Háborús viszonyok között azok : kaiban tartása, ÍRvitása, és fpnn tartás a »okkal nagyobb ne­hézségekbe ütikiözik minit békéidiőlb en. mozdo­nyainkat 1 éls kecsii Maiinkat a líehptőségekhez mé^'t^u imégis rendiszereispin iavítiák. karban­tart jók és) csak a legritkább esetben fordul elő. hoo-y fontos szerelvények, fontos vonatok nagvriffih késéssel érkeznek be. v > Mindez m ait bizimnyítíia hogy az 'ÁMam­va«útak iminden egyes alkalmazottja, tisztvi­selői é* munkásai az egész németet 1 & leerna­gyohh hálára kötelezik azwal a teliesítménnvel. ajmelyet ezekben 1 a rendkívüli nehéz időkben végeznek. De ugyanezt a nehéz munkát végzi a posta is és végzik derév postáspíntk i«. Az esrész or­,: : 4zágbíain mindenütt találkbzunlk! portásokkal, akik óriási munkát végeznek ia legnehezebb köirüliraények között a felszaporodott forga* 3om mellett. EJopen ezért mélv tisztelettel ké­rWrnJ a mxniLSzter urat. méltóztassék mindent elkövetni ?t vasótasság ési postásság érdeké­ben:- Méltóztassék' ezeknek a kiváló te^jesíífr­'mií'inyt nyújító álilami 1 raijlkalmaiziot^aknialk eztoW oiális és gazduisági téren min,dfcin'két>ï>en »e-

Next

/
Thumbnails
Contents