Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-340

Az országgyűlés képviselőházának 340. magángazdaság feladatait; mert hal ezt' nem tette volna, aklsor a háború foiytatásia során feltétlenül! jelentkeztek volna olyan bajok; amelyek a háború -viseléseié és sikeres befejezésére zavarólag hatnának. A kereskedelem fejlesztésiéiről, a kereskedőképzésről:, a piacról is sok szó esett. Ezek a fogalmak is olyanok, amelyeiket lényegükben tisztázni kell. A kereskedelemnek, a piacnak, a kereskiedőtársiadalom nevelésének végeredményben és léíny egében alapfeltétele' az, vájjon a piacra való termelési rendszerét a világ. Európa vagy Magyarország fenn tudja-e tartani; mert ha a piacra való termelés rendjét nem tudjuk megőrizni és fenntartani — amii megint csak összefüggésben álí a magántulajdon alapján álló gazdasági renddlel —, akkor nem lehet beszélni kere*!kl?doképa?srőI. nem lehet beszélni a kereskedelem feji ekéséről, mert a pia©, a kereskedelem és

1 a kereiskedőkéxizés megint csak a szabadság fogalmává»! áll szoros összefüggés* ben. Ezek azek a proiMemák. amelyek mindenképpen tisztázásra szorulnak. , Sok szó esik a monopóliumról, az egykéziről is. Az természetes, hogy ahol nincs, kereskedelmi szabadság, — mint ahos-yan háború idejében, rendkívüli viszonyok között nem is lehet kereskedelmi szabadságot fenntartani — az állami intervenció folytán mononolisztikus helvzet áll elő. A mononólium pedig azt jelenti, Jhogy az árukat értékükön felöl kell megfizetni. Lényegében ez a monopólium. Mondhatnám tehát azt is, hoey háborús viszonyok között eey törvényileg biztosított monopólium állhat elő, melyet a háború végéig kénytelen lesz a kormányzat, kénytelen lesz az ország és az egész gazdasági élet viselni. Lényegében ezek azok a fő problémák, amelyek belevágnak abba, hoe-y a kereskedelem és a gazdasági élefr átállításában milyen álláspontot foglaljon el Magyarország, a magyar kormányzat. A kormányzat mindent meg is tesz a tekintetben, hogy zavartalanul bonvolódianak le ezek a gazdasági problémák. TTa mégsem bonyolódnak le zavartalanul, az természetesen annak tudható be, hogv az állam a rendkívüli viszonyoknál fogva sokszor kénytelen kizárni a magántevékenységet a gazdasági élet egves területeiről, éppen a nemzet, az állam érdekében. Ieren t. Képviselőház! "En azt hiszem és meg is vagvok róla gvőződve. hogy a kormánv Tiáíború utáni s-azdasági életünket feltétlenül •iól átpxmdolt, iól megfogalmazott elvek szerint kívánja megalapozni, mert nem hiszem, hoerv a mi országunk, Magyarorszáer, amelv a nagy viláptiatalmakhoz mégiscsak kis ország, kísérletezésekhez nyúlhatna, kísérletezéseket ffthrtathatna, akárcsak gazdasági életünk átállításának a területén is. Mi feltétlenül kénvszerülve leszünk arra, hogy az adott körülménypk között Európában a iövőben majdan kialakuló TÍÍ viszonyokhoz szabjuk a magunk gazdasági életének fejlődését. Beszédem további részében röviden foe-lalkozni kívánok az állam építészeti hivatalok munkakörével és az általuk létesített hatalmas alkotásokkal, amelyekkel a* ország, területén találkozunk, különösen, ha Erdélyben vagy a felvidéken ntazunk végig. Éppen az Erdéhd Párt vezérszónoka szólott elismeréssel arról, hogy az államénítészéti hivatalok, illetve' a kereskedelemügvi kormányzat ilven nagy mérmértékhen gondoskodott Erdélyben az oláhok 'által elhanyagolt közutak helyreállításáról, %[• ülése 1943. november 19-én, pénteken. . 481 építéséről. Ugyanezt látjuk más vonatkozásban is, ha megnézzük például azokat az új hídalkotásokat és egyéb hasonló építkezéseket, amelyeket az államépítészeti hivatalok mintegy öt évi nehéz munkával hoztak létre. De ezizel kapcsolatban, amikor örülünk annak, hogy Erdélyben miind az Államvasutak,, mind az; útépítészet tekintetében ilyen hatalmas fejlődést, iHyeu nagyarányú építkezéseket látunk, s amikor örülünk annak, hogy az erdélyi magyarság, a mii erdélyi magvar testvéreink ezeknek az alkotásoknak minden előnyét élvezhetik, kérnem kell a miniszter urat arra, hogy az Erdélyben és má«utt folyó út- Ás vasútépítésekkel és egyéb beruházásokkal pálrhuzamos'an méltóztassék a nagy mao-varr Alföldre is gondolni. A nagy magyar Alföld serai' maradhat k

;

, 'a vasút- és útí%ilesztés programraijétfinl. (timi vow! Üpv petpf ,jnbbfelőh) Aki például keresztül utazott Pest vármedvén a nyár folyamán, a nagy szárazsáp- követíkielz'tioben oilvan vármegyei! ntiakon kellettf vée-ígmennip, ahol a szekér elrekedt a tengelyig érő homokban. Feltétlenül szükségesnek tartom tehát, hogy az á+építésekkiefl párhuzamosan a magyar Alföld is figyelembe Vétessék. T. Kénviopílőház! Amit az ü^empkről. azl A11amvasútak-**ói és a m. k^r. nn«táró1 mondhatunk, az e

o

ak a legnagyobb eHism^rés S7«va lehet SL7 jUIaimvasiiitek vezetés« és ^minden egyes alkalmazottja iiránt s éppen ítrv a m. ki'r. posta ví^zetőséffe és alkalmazottai iránt is. Nyugodt iMkiismenetteií meiern állítani, iáiig van Enrón.nhan még egy ors^V, ahol a vasút olyan k^o.vífa'tiaflannl mirköídnélk. m'int ahoi-i gyan mnködtík nálunk M^p-yarországon méo- a mai nehéz időkiHpn #

is. Csak meter ke"

1

! néznünk a vasútassá g óriási, szinte ereién felüli teljesített munkáját. Meg kell néznünk egv széniéi y vonatot, amelyen a,z utasok

1 mindenféle tiatynlkklal és! osioimia^nlkkal utaznak- sokszor -tömegesen, a lépcsőkön szorongva. Meg kelT néznünik egy ilven szerelvényt akkor, amikor beérkezik a pályaudvarra., ot^ kiürül s azután mop" kelt néznünk ismét, akikor a szerelvény óiból szoüp-álatba áll. hoey lássuk azt a tisztafiaewt, amellyel az Államvasutak ezeket

1 a szerelvén veket megint a közönség rendelkezésére ^n^isátja. Vagy nézzük meg a járműveket. Háborús viszonyok között azok

: kaiban tartása, ÍRvitása, és fpnn tartás a »okkal nagyobb nehézségekbe ütikiözik minit békéidiőlb

en. mozdonyainkat

1 éls kecsii Maiinkat a líehptőségekhez mé^'t^u imégis rendiszereispin iavítiák. karbantart jók és) csak a legritkább esetben fordul elő. hoo-y fontos szerelvények, fontos vonatok nagvriffih késéssel érkeznek be. v > Mindez

m ait bizimnyítíia hogy az 'ÁMamva«útak iminden egyes alkalmazottja, tisztviselői é* munkásai az egész németet

1 & leernagyohh hálára kötelezik azwal a teliesítménnvel. ajmelyet ezekben

1 a rendkívüli nehéz időkben végeznek. De ugyanezt a nehéz munkát végzi a posta is és végzik derév postáspíntk i«. Az esrész or,:

:

4zágbíain mindenütt találkbzunlk! portásokkal, akik óriási munkát végeznek ia legnehezebb köirüliraények között a felszaporodott forga* 3om mellett. EJopen ezért mélv tisztelettel kérWrnJ a mxniLSzter urat. méltóztassék mindent elkövetni ?t vasótasság ési postásság érdekében:- Méltóztassék' ezeknek a kiváló te^jesíífr'mií'inyt nyújító álilami

1 raijlkalmaiziot^aknialk eztoW oiális és gazduisági téren min,dfcin'két>ï>en »e-