Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-340

Az országgyűlés képviselőházának 340. ülése 1948. november 19-én, pénteken. 471 Ma valósággal úgy áll szemben a kereskedő vevőjével, mint a rossz hivatal a polgárokkal' szemben: fölényes helyzetben van. (Úgy van! Ügy van! — Egy hang a középen: KI is haszna <ja!) Igaz, hogy ez természetes, de ne adja a sors, hogy ebben az időben nevelkedjenek- új kereskedők, mert. ebben az idlőbeu nem lehet jó kereskedőiket nevelni (Helyeslés), fölényesi ikéfreskeidőkre pedig nliíncs szükség, mert a kereskedőnek tudnia kell, hogy ő sohasem lehet fölényes, mert az ő vevőjét, előrelátó gonddal éjjel-nappal ki kell szolgálnia(János Áron: A saját érdekében; is így kellene gondolkoznia'!) A zsidók: gazdasági térfoglalásának korlátozása kapcsán indult meg a keresztény kereskedelem megerősítése. Vigyáznunk kell arra, hogy ennelki gyökerei olyan erősek' legyenek. hogy amikor majd ismét helyreáll a szabad forgalom> — amelyet úgy értek, hogy nagy lesz a' verseny és a versenyben ügyesség és szakértelem kell, — akkor megállják a helyüket, de ezeknek a gyökereiknek nemosiafc ilyen tekintetben keld' mélyeknek eis érésieknek.

1 lenniök, haneim:- etikai tekintetben is. (Elénk helyeslés.) Mert egyet nem, engedhetünk el: a keresztény kereskedőktől azt kívánjuk, hogy az ő üzleti becsületük ugyanolyan legyen és ugyanolyan büszkék legyenek, rá, mint amilyen büszikéfc. a 'tisztek a tiszti becsületre. \Ménk helyeslés és t\ctps.) Ëppem; ezért a legnehezebb kérdés az utánpótlás; kérdéise, mert nehéz a megfelelő egyéneket kiválasztani. Mégis- van egy elv,' amelyet ebben a tekintetben a leghelyeiselhb lalkalmiazni: arra kell törekednünk, hogy az alkalmazottaik öhiállóslításávail biztosítsuk a kereskedők utánpótlását. Ez a legfontosabb, mert ezziel nemi konjunktúra-kereskedőket állítanánk oda, aiköik:, addig, amíg jól megy, mindenre vállalkoznak, így a kereiskedeileimire is, amikor aizionbani a helyzet megváltozik, roimibadöntak az egész kereskedelmet. (Ügy van! Ügy nan!) Fontos tehát, hogy akiket ezekre a ppiszltofcra kijelölünk, azok valóban az előbb említett kategóriáiból! kerüljenek kj és azt hiszem, a kormány z)a,t bölcsen meg is kérdezi majd az illetőkre nézve a kereskedelem- és iparkamarák véleményét és- azoknak kijelölésével fog.ia az utánpótlást biztosítani, akikre nézve ajánlást kap, akiknek bizonyos erkölcsi jótállásuk van. (Zsindely Ferenc kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: így is történik!) Nem vagyok barátja a céhneíndsze'rmek, bár hibái mellett vannak jótulajdonságai is: ahol bizonyos! oélhrehdlszer van. éb a tagofc bizonyols iogokat kaptnalk; ott ha visszaélnek ezekkel a jogokkal, a visszaélést meg lehet gátolni, mert van fegyelmi út. Fontos volna tehát, hog*y ezek a szerveik kellő előrelátással már akkor meglegyenek, amikor az átállítás majd megtörténik, a következő zavartkeltő időben, miért ma, a kényszergazdálkodásnaik ebben az időpontjában könnyebb á ddgunkv mint akkor lesz, amikor az átállítás végbemegy. Nekünk a hirtelen változásokkal szeimben kell _, orientálódnunk mert.mindig az nehéz, amikor a hirtteleh változásokhoz nem lehet az embernek őrientátódínia. Ezzel tehát nekünk már eleve erlösen foglalkoznunk kell és azt hiszem, a miniszter úr bizonyára gondol is arra, hogy a kereskedelmi é'si • iparkamarák reformját ^jóeliőre megcsinálja, hogy egy ilyen intézmény kellő 'reform után, hatáskörének teljes kiépítése mellett, {kedvező; hatást gyakorolhasson majd a kereskedieléni etikájára és fegyelmére is. (Helyeslés.) Igein t. Ház! A kereiskiedeleimügyi tárcaegyik legfointoisabb faktorai a külkereskeídbilemi, amelynek szabályozása a tárca feladata volnai, éspedig a nemzetközi árucserébe való bekapesoiliódással, hogy külkereskedelmi mérlegünk egyensúlyban legyen és hogy azok a szükséges anyagiak, amelyeket itthon nem; termelünk, külföldről beszereztesseinek. Itt azonban sokiféle út lehet, amelyen haladhatunk, Lehet a külkereskedelmet' irányi taíni egyoldalú devizapolitikávali is, ahol csupán a külkereiskedeilmi mérleg egyensúlyait akarjuk biztosítatni. Ez volnai a legnagyobb hiba, mert ez a mérlegelt! egyensúlyba tartja, die a termelést esetleg teljesen negligáltatja. Szesrintefm tehát legfoíntlosabb t% legjobb a termelési politikával összhangban álló kül'kieíreskedelmi politikai. (Élénk helyeslés.) Nagyon- fontos az is„ hogy amikor szeu> ződések alapján bizonyos kontingeniseket admak behozatalra, akikor ez a szerződés már élőire úgy ya&g legyen- szakszerűéin' vizsgálva, hogy az,, aki azt használja, valóban jól is jálrjen vele. Ha ugyainiis ezt

1 nem előzi meg szakszerű vizsgálat, akkor sokszor járhatunk úgy, ahogyan nem egyszer a múltban jártunk, amikor .gazdaoldalon erlösen küzdöttem olyan túlságosan leähalmafflkiodott behozatali ejngtadéllyek ellen, aimelyeikről' kitűnt, hogy a mi viszonyaink között arra cikkre nem is volt szükség. Aziélrt említem ezt meg, mert éppen a szakszerűség kívánja azt, hogy mielőtt egy ilyen konítáingentálásról szó van, a behozatalt megelőzőéin fogalmunk legyen arról, hogy az illető cikket hol ési milyen sikerrel lehet alkalmazni, így sikerült ellentállnom annak, hogy behozzák Magyarországra pb a lánctalpas traktorokat, amelyek íno@t Amerikában is vi-sszafejlfődőibeln vannalk. Erre Magyarországnak ínelm

(< volt sohai szüksége, nem; is ére&t'e soha senki hiányát és én mégis támadásoknak voltam kitéve azért, miért ennek útjában ált tam. Ez a példái is mutatja, mennyire foínío

!S az, hogy az ilyen, cikkeik behozatalának már előre útját álljuk, bár a behozatal lehetséiges. Megemlítek egy nagyon érdekes dollgot, mert tanulságos gyakorlati következtetést lehet belőle levonni. Nebraska államról lesz szó, amely Amerika közepén van. Dakota és Kansas között; mezőgazdasági állam, területe körülbelül kétharmada a régi magyar birodalomnak, másfélmillió lakossal- A mezőgazdaságot folytató farmerek mellett van kisipara, bőripara, termékfeldolgozó ipara. Csodálatos, hogy ez a kis állam — a síziabadkereskedelem hazájában, Amerikában — még a békeidőben csinált magának egy oiyan korlátozást, amely azt célozza; hogy a szömszédoisi ipari államok iparának betörése ellen megvédje a maga gazdaságát. Ennek a Nebraska Text-nék, amely 1919-ben látott napvilágot, felolvasóim egypár részletét, nagyon szemléltető tanulságul arra, hogy még egy ilyen államszövetségben is, mint az Amerikai Egyesült Államok, hogyan tud védekezni- egy állam a szomszédos államokkal szembeni A 8. cikkelyében azt mondja, hölgy (olvassa): »Törvénybe ütköző cselekedet minden Nebraska államban működő^ traktorrészvény társas ágra nézve hirdetési célokból kivonatukat vagy részleteket köizölhi a hivatalos vizsgálat eredményéről, anélkül, hogy a jelentést egész terjedelmében közzétennék, A fenti