Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-340

*ö4 A* országgyűlés képviselőházának &4Ö. rabolt gördülőanyag pótlásához, máris fonto» katonai természetű, szállítások fennakadást nem tűrő ütemét kellett 'biztosítania. A köa­lekedési pályákat, felszereléseket, vontató- és gördülőanyagot fokozottan vesszük igénybe és ezért még nagyobb a jelentősége azok állandó gondos karbantartásának, fenntartásának. Eze­ket a feladóitokat a Máv. mintaszerűen telje­síti és akkor is kifogástalan munkát végez, amikor iái szükségessé vált sürgős vonalbizto­sításoíkat, bővítéseket, átépítéseket gyorsan és pontosan kell végrehatania. Sok teendő vár az áliamvasutakra a há­borút követő átmenetgazdiaság idején is. A szükséges és tervbevett nagy beruházásokkal a Máv. sokezer magyar munkáskezet tud majd foglalkoztatni « nyújt majd ^ezeknek a munká­soknak és családjaiknak rendes, biztos kenye­ret. Az akkori idők szociális békéje szempont­jából nagy a jelentősége ennek a távlatnak. A vasúti hálózait továbbfejlesztése^ új ösz­szeköttetések, második vágányok építése, r pá­lyaudvarok modernizálása, a budapesti pálya­udvarok kérdéséniefc rendezése, mozdonyok, va* gónok gyártása, vasutasházak építése, jóléti intézmények fejlesztése, mind-mind olyan fel­adatok, amelyek — bár gyakran égetően sür­gősek — teljes terjedelmükben a nyersanyag­helyzet miatt csak a háború után oldhatók meo:. Annál megnyugtatóbb, hogy a Máv. ve­zetősége ezekre a beruházásokra felkészül és terveit jóeJőre kidolgozza. T. Ház! A háború előtt már szé'p — de természetesen nem kielégítő — fejlődésnek in­dult automobilizmusunkat a hábon-úval összeg­függő intézkedések és a külföldről származó utánpótlás elmaradása, s a komoly nyers­anyag-, főleg gumi- és benzinhiány nem­csak megakasztotta iá, további* haladásban, dei erősen vissza is vetette. Korlátozó rendszabá­lyok sorozatát kellett életbelíptetni. . A.z automobilok ezreinek a, forgalomból _ kény­szer erejével való kizárása virágzó iparok, dolgozó magyar munkások keresetét vette el. Benzinkutak előtt ma altig áll tankoló autó, jórészt nincs munkájuk a javítóműhelyek­nek. karcB szériagyár aknáik, gumija vííómű­helyekneik. de' termélszetiesen szünetéi az, autó­eladás, az alkatrészek, olajak, stb. eladása is. Remijük azonban, hogy ez a helyzet igazán csak időleges, és. a háború «'zerenesés befe­jezése után nagv és kedvező lesz a ^ változás- _ A. kereskediellmi kormányztat is éberen fi­gyeli és készen várja az automobilizmus nagy fellendülését,. Terrve'i vannak a géüka­csik és gumiabroncsok gyártását, , illetőleg behozatalát megkönnyítő intézkedések ki­adíá? áról, gépkoiesiszí n ek.. j a ví tóműhely ek építéséről, a- benzintkúthálózat •_ tervszerű ki­építéséről, gépjárművezetői iskolák szapo>­irítiásáról. stb. A Mávaut — anoint ismeretes — a szet­mélyfoirgalom, a Mateoisz pedig — 'kemé­nyen leküzdve az anyaghiányokozta súlyos nehézségeket — a teherforgalom lebonyolítá­sából veszi ki a részét. Természetesen mind a kettő különleges háborús feladatokat is lel'­kiisméreitesen teliesíti T. Ház! Különös gondot kell fordítanunk a magyar hajózás fejlesztésére. Itt hármas a feladlat. Először a már meglévő víziutak szabályozása és új víziutaik nyitása, Másod­szot a belvízi és tengerjáró hajópairjk M fejlesz­tése. Harmadszor újabb szabaakikötők, téli­üiése IÔ4S. november lÚ-en, pentelceú. kikötők éfyítése, ott tárolóhelyiségek;, átra­kódé berendezések] és egyéb berendezések létesítése Legfőbb viziutirnk a Duna, Európának nagyságra második víziútja, amely Közép- és Kelet-Európa 7 álllaanát köti össze. A máso*­dik világháborúban a dunai hajózás fontas­sága még nagyobb lett, mint amekkora azelőtt volt. éls valószínűleg még jobbam emelkedni fog. Az ország külkereskedelmi forgalmának jelentős hányada bonyolódik le a Dunán. Köz­tudomású, hogy a vízen való szállítás, ömjköit­sége negyed- vagy harmadrésze a vasúti szállítás önkö^tségétneik, miáltal* kivitelünk versenykiépességétC • beíhiozatalunlk olesóbbítiá/ sát érhetjük el azzal, ha a forgalom mind magyobb rétezét tereljük a Duna felé. A nagy arámét csatornáik, a Duna—Odera, a Rajna —Mai na—Duna, továbbá ai Majna— Weser és a Duna—Elba csatorlna az ÉszákHtenigeir vi­lágkikötiőit, • Hiaanburg, Bréma, Rotterdam, Antweruen kikötőit nyitják meg a Dunán át számunkra- Minő nagy perspektíva ez a miai­gyar közgazdaság számára, ha dunai hajózá­sunk tárgyi feltételiéit minidén irányban biz­tosítjuk! T. Ház! Elsőrendű miagyar érdek az, hogy a nemzetközi áruforgalom jelentős része a Duna felé tereitessék, viszont a magyar ha­józás minői nagyobb mértékben vegye ki ré­szét ebből a forgalomból, a magyar termelői vidékiek pedig minél intenzívebben kapcsolód­janak bele a Duna nemzetközi forgalmába. A nemzetközi forgalom ideirányítását nagy sikerrel szolgálja a Magyar Királyi Netűzeti Szabadkikötő és Tengerihajózási Vál­lalat vezetése alatt álló csepeli kikötő és az újabban ennek alárendelt komáromi, párká­nyi, újvidéki és bezdáni kikötők, E kikötőik fejlődése a mai háborús viszonyok mellett is, örvendetesen halad előre, új tárolóhelyiségek létesültek bennük és úiabb átralkodó berende­zéseket helyeztek üzemhe A magyar termelő vidékeknek a Dunához vaió vízi, kö'zúti, illetőleg vasúti kapcsolatai, sajnos, nincsenek kellően kiépítve. A közleke­dési hálózat túlságosan központosított, a fő­város felé mutat a legtöbb irány. Vannak olyan vidékek, amelyek áruinak gazdaságos szállítása alig bírja el a gyakran felesleges ke* rülőutat jelentő és a vasúti forgalmat is káro­san terhelő budapesti szállítást s közele&Ő ki­kötőt szívesen keresne fel. Az árúk sízétosztása is könnyebb volna, úgy, ha több kikötő segít­ségével juthatanának rendeltetési helyükre. Mindez azt mutatja, hogy a magyar folyami hajózás jövőjében oiyan célkitűzések vannak, amelyek a magyar közgazdaság újjászületését jelenthetik. T- Ház! Fölösleges volna mindezek mellett még egyéb szempontokat is felsorakoztatnom. Nem célszerű akkora értékeket, pél­dául, mint aminőket a hajók jelentenek, télire egy-két kikötőbe összezsúfolni. Mindezek az indokok a kikötők decentralizációja mellett szólnak. Elsőrendűen fontos volna például Mo­hácson egy nagyobb rakodó és egyben téliki­kötő létesítése. Az egész Dunántúl, különösen a Dél-Dunántúl és a felszabadult Bácsika egy­részének mezőgazdasági és ipari termékei ide gravitálnak. Ezenkívül a dunai hajózásnak Mo­hács egyik legnagyobb szénrakodó állomásai. A feladatok valóban közismertek és érde­mes célkitűzés az, hogy a hajózási, közúti, vas-

Next

/
Thumbnails
Contents