Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-340

*ö4 A* országgyűlés képviselőházának &4Ö. rabolt gördülőanyag pótlásához, máris fonto» katonai természetű, szállítások fennakadást nem tűrő ütemét kellett 'biztosítania. A köalekedési pályákat, felszereléseket, vontató- és gördülőanyagot fokozottan vesszük igénybe és ezért még nagyobb a jelentősége azok állandó gondos karbantartásának, fenntartásának. Ezeket a feladóitokat a Máv. mintaszerűen teljesíti és akkor is kifogástalan munkát végez, amikor iái szükségessé vált sürgős vonalbiztosításoíkat, bővítéseket, átépítéseket gyorsan és pontosan kell végrehatania. Sok teendő vár az áliamvasutakra a háborút követő átmenetgazdiaság idején is. A szükséges és tervbevett nagy beruházásokkal a Máv. sokezer magyar munkáskezet tud majd foglalkoztatni « nyújt majd ^ezeknek a munkásoknak és családjaiknak rendes, biztos kenyeret. Az akkori idők szociális békéje szempontjából nagy a jelentősége ennek a távlatnak. A vasúti hálózait továbbfejlesztése^ új öszszeköttetések, második vágányok építése, r pályaudvarok modernizálása, a budapesti pályaudvarok kérdéséniefc rendezése, mozdonyok, va* gónok gyártása, vasutasházak építése, jóléti intézmények fejlesztése, mind-mind olyan feladatok, amelyek — bár gyakran égetően sürgősek — teljes terjedelmükben a nyersanyaghelyzet miatt csak a háború után oldhatók meo:. Annál megnyugtatóbb, hogy a Máv. vezetősége ezekre a beruházásokra felkészül és terveit jóeJőre kidolgozza. T. Ház! A háború előtt már szé'p — de természetesen nem kielégítő — fejlődésnek indult automobilizmusunkat a hábon-úval összegfüggő intézkedések és a külföldről származó utánpótlás elmaradása, s a komoly nyersanyag-, főleg gumi- és benzinhiány nemcsak megakasztotta iá, további* haladásban, dei erősen vissza is vetette. Korlátozó rendszabályok sorozatát kellett életbelíptetni. . A.z automobilok ezreinek a, forgalomból _ kényszer erejével való kizárása virágzó iparok, dolgozó magyar munkások keresetét vette el. Benzinkutak előtt ma altig áll tankoló autó, jórészt nincs munkájuk a javítóműhelyeknek. karcB szériagyár aknáik, gumija vííóműhelyekneik. de' termélszetiesen szünetéi az, autóeladás, az alkatrészek, olajak, stb. eladása is. Remijük azonban, hogy ez a helyzet igazán csak időleges, és. a háború «'zerenesés befejezése után nagv és kedvező lesz a ^ változás- _ A. kereskediellmi kormányztat is éberen figyeli és készen várja az automobilizmus nagy fellendülését,. Terrve'i vannak a géükacsik és gumiabroncsok gyártását, , illetőleg behozatalát megkönnyítő intézkedések kiadíá? áról, gépkoiesiszí n ek.. j a ví tóműhely ek építéséről, a- benzintkúthálózat •_ tervszerű kiépítéséről, gépjárművezetői iskolák szapo>irítiásáról. stb. A Mávaut — anoint ismeretes — a szetmélyfoirgalom, a Mateoisz pedig — 'keményen leküzdve az anyaghiányokozta súlyos nehézségeket — a teherforgalom lebonyolításából veszi ki a részét. Természetesen mind a kettő különleges háborús feladatokat is lel'kiisméreitesen teliesíti T. Ház! Különös gondot kell fordítanunk a magyar hajózás fejlesztésére. Itt hármas a feladlat. Először a már meglévő víziutak szabályozása és új víziutaik nyitása, Másodszot a belvízi és tengerjáró hajópairjk

M fejlesztése. Harmadszor újabb szabaakikötők, téliüiése IÔ4S. november lÚ-en, pentelceú. kikötők éfyítése, ott tárolóhelyiségek;, átrakódé berendezések] és egyéb berendezések létesítése Legfőbb viziutirnk a Duna, Európának nagyságra második víziútja, amely Közép- és Kelet-Európa 7 álllaanát köti össze. A máso*dik világháborúban a dunai hajózás fontassága még nagyobb lett, mint amekkora azelőtt volt. éls valószínűleg még jobbam emelkedni fog. Az ország külkereskedelmi forgalmának jelentős hányada bonyolódik le a Dunán. Köztudomású, hogy a vízen való szállítás, ömjköitsége negyed- vagy harmadrésze a vasúti szállítás önkö^tségétneik, miáltal* kivitelünk versenykiépességétC • beíhiozatalunlk olesóbbítiá/ sát érhetjük el azzal, ha a forgalom mind magyobb rétezét tereljük a Duna felé. A nagy arámét csatornáik, a Duna—Odera, a Rajna —Mai na—Duna, továbbá ai Majna—

Weser és a Duna—Elba csatorlna az ÉszákHtenigeir világkikötiőit, • Hiaanburg, Bréma, Rotterdam, Antweruen kikötőit nyitják meg a Dunán át számunkra- Minő nagy perspektíva ez a miaigyar közgazdaság számára, ha dunai hajózásunk tárgyi feltételiéit minidén irányban biztosítjuk! T. Ház! Elsőrendű miagyar érdek az, hogy a nemzetközi áruforgalom jelentős része a Duna felé tereitessék, viszont a magyar hajózás minői nagyobb mértékben vegye ki részét ebből a forgalomból, a magyar termelői vidékiek pedig minél intenzívebben kapcsolódjanak bele a Duna nemzetközi forgalmába. A nemzetközi forgalom ideirányítását nagy sikerrel szolgálja a Magyar Királyi Netűzeti Szabadkikötő és Tengerihajózási Vállalat vezetése alatt álló csepeli kikötő és az újabban ennek alárendelt komáromi, párkányi, újvidéki és bezdáni kikötők, E kikötőik fejlődése a mai háborús viszonyok mellett is, örvendetesen halad előre, új tárolóhelyiségek létesültek bennük és úiabb átralkodó berendezéseket helyeztek üzemhe A magyar termelő vidékeknek a Dunához vaió vízi, kö'zúti, illetőleg vasúti kapcsolatai, sajnos, nincsenek kellően kiépítve. A közlekedési hálózat túlságosan központosított, a főváros felé mutat a legtöbb irány. Vannak olyan vidékek, amelyek áruinak gazdaságos szállítása alig bírja el a gyakran felesleges ke* rülőutat jelentő és a vasúti forgalmat is károsan terhelő budapesti szállítást s közele&Ő kikötőt szívesen keresne fel. Az árúk sízétosztása is könnyebb volna, úgy, ha több kikötő segítségével juthatanának rendeltetési helyükre. Mindez azt mutatja, hogy a magyar folyami hajózás jövőjében oiyan célkitűzések vannak, amelyek a magyar közgazdaság újjászületését jelenthetik. T- Ház! Fölösleges volna mindezek mellett még egyéb szempontokat is felsorakoztatnom. Nem célszerű akkora értékeket, például, mint aminőket a hajók jelentenek, télire egy-két kikötőbe összezsúfolni. Mindezek az indokok a kikötők decentralizációja mellett szólnak. Elsőrendűen fontos volna például Mohácson egy nagyobb rakodó és egyben télikikötő létesítése. Az egész Dunántúl, különösen a Dél-Dunántúl és a felszabadult Bácsika egyrészének mezőgazdasági és ipari termékei ide gravitálnak. Ezenkívül a dunai hajózásnak Mohács egyik legnagyobb szénrakodó állomásai. A feladatok valóban közismertek és érdemes célkitűzés az, hogy a hajózási, közúti, vas-