Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-340
Á% országgyűlés képviselőházának 340. úti és repülőkiözílekedést irányító politika összhangba hQ'zassék és esetleg bizonyos szervezési módosítások is véigrehaj itassanak. Az utóbbiakra is szükség 1 van- A technika fejlődésével forradalmi ütemben fejlődött a közlekedés is. A meggyorsult forgalom hozzásimuló, egységesebb irányítást és intézkedést is kíván. Törvényeink például, ti Ház, nem nyilváníthatnák álllaimi feladatuknak az új kikötők és rakodóberendezések létesítését, hanem azt az érdekelt községekre és hajózási yáila la tokra bízzák. Ez mindenesetre hiánya a> jogalkotásunknak. Iery arról is lehetne szó, nem kellene-e megfontolni, hogy a vízépítési üsydk, a kikötők, a hajózási, folyaimrendőri és általában a hajózással kapcsolatos eeyéb ügyek egységes rendszerben intéztessenek el. Ma ezeket három minisztérium intézi. A jövő problémái, a hajózás fejlesztése, a víziutak kiépítése, a Duna—Tisza-esatorna létesítése, mind oivan niroblémák, amelyek a napirendről nem kerülhetnek le. amelyek az átmenetgazdálkiodás legszebb feladatai közé fognak tartozni. (Űay van! a középen.) Szívesen szólnék a repülés időszerű kérdéseiről is, de le kell erről mondanom, mert a polgári remués kérdése — remélem, csak e<rye~ lő^e — kivétetett a kereskedelmi tárea ügyköréből. (Eay hona a halo dalon: Elég kér!) T. Ház!' Nemcsak a kereskedelemnek és közlekedésnek, de elsősorban a hadviselésnek is elsőrangú sesítséíre a- megbízható, gyors, kifogástalan hírszolgálat, amelynek megszervezése, vezetése és ePátása a postai feladata. A honvédelem érdekében álló hírszolgálat erősen fioi<rlaliko7:tattík a postát. Ez és a polgári élet igényei okozták azt. hoifr^ a posta levé!-- csomaiír-, távívo- és távbeszélő forgalma egvéb év alatt körülbelül 20 százalékkal emelkedett, az utolsó öt év alatt pedig csaknem háromszoroisara. , Ekkora -forgalom zavarta!! an lebonyolítása megfeleto létszámnövelést, a berendezések arányos fejlesztését, modernizálását követelné meg, a forgatom emelkedésével szemben azonhian a személvzet létszám© felével sem növekedett. A háborúoko'zta súlyos anyaírto'^ny viszont a berendezések feitosztése elé állított esjaknemi áthídailhatatlan akadályokat. A rendkívüli viszonyok hosszú beruházási Programm készítését nem teszik lehetővé, de a posta mégis mindent elkövet, ho<ery a lehetséges beruházásiokat elvégezze:. (Helyeslés a középen.) Időm sem volna felsorolni a terveiket, amelyeket a posta a közel jövőben szívesen megvalósítana de mégis szótok a postahivatalok modeirntí zárásáról, a vidéki Vosfeházak, posta-t imiesteri hivatalok építéséről, telefon- és távíróhálózattunk további kiépítéséiről. Szociális célokra komoly összeget irányoz elő a posta. Régi tradiűiókhoz marad ezz°l hü A posta egyébként a gazdasási életnek is jelentős és sok munkaalkalmat biztosít. A ked : vezőtlen viszonyok ellenére is legutóbb 48 új vidéki távbeszélő köznont létesült éis számos távbeszélő nélkül szűkölködő lakott helyet is isiifcerüüjt b'eikiapcsPlúi a távbeszéllolforgalomblaEz azért is fontosl, mert a városi távbetezélőiberendezések fejlesztése mellett a posta mindenkor főfeladatának tartotta a vidéki hálózat kiépítését. Hírszolgálatunk — a kisebb nehézségpkeit és a szükséges korlátozásokat nem említve, — hivatásának magaslatán áll. Oroszlánrésze van ebben a kiváló vezetésnek és a postlaszeméilyzet sizinte feímiberfeletti, önfelálülése 1943. november 19-én, pénteken. 465 dezó munkájának. (Ügy van! Ügy van! Tœps a jobbod dalßn és a közepén.) Emili tetteim már. hogy a legjobb idegenforgalmi propaganda a kényelmes és jó közlekedés és a megbízható hírszolgálat, de szükségesl még erre ' a célra megfelelő modern szállodák létesítése is. 'A kereskedelemügyi kormányzat jó példával járt elo a felszabadult területelken emelt számos modern szállodával. Keméilind lehet, hogy amint az építőanyagok készlete megengedi, ia magánkereskedelem is követni fogja példáját. T. Ház! Jelentésem befejezéseikor azt a hő óhajemialt fejezem ki, adja meg az Ég nekünk, hogy már az 1944. évi köHségvetésben legyepi benne annak az útnak a költsége, amiely bennünket a boldog Magyarország felé vezet, (Ügy van! Üpy van! jobbfelől és a középen.) annak a Vasútnak a költsége, amely hős honvédőinket hozza haza és annak a rádiónak a költségei, amely a diadalmas magyar béke hírét sugározza az éteren át (Felkiál ások a szélsőbalt dalon: A győzelm t!) A kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium 1944. évi költségvetésiét ezektől a gondolatoktól áthatva, ajánlom a t- Háznak szíves elfogadásra- (É'énk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen ) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül T Vámos János jegyző: Kunder Antal! (Habijuk! Hal ] juk! a szélsőbaloldd 1 on.) Elnök: Kunder Antal képviselő urat illeti a szó. Kunder Antal: T. Képviselőház! Figyelemmel végighallgattam az előadó Vir beszédét és ahogyan a tőle megszokott alapossággal vázolta a kereskedelmi kormány feladatait a jövő ifjú kereskedő-generáció nevelése tekintetéiben, általában a kereskedelemnek a belső és a külső piacokon elfoglalandó magatartása tekintetében, az egész kereskedelmi szervezet kiépítése dolgában, valahogyan s?z az érzésem volt, mintha a XIX. századbeli Franciaország royalistáina'k egyik ülésén vettem volna részt. Ezek a tiszteletreméltó urak ugyanis' még a forradalom vívmányai után továbbra is úgy ünnepelték a királyt, minUia mi sem történt volna, az udvarnál betöltöttek egyes pozíciókat, beiktatták a királyt a trónján és egyáltalában úgy viselkedtek és úgy éltek, mintha 1789 nem is szerepelt volna a történelemben. Ügy érzem, hoary itt is ilyenfélét látunk, amikor arról beszélnek itt, hogy 3 kereskedelemügyi miniszternek a kereskedelem területén mik a teendői és a tennivalói. Felteszem a kérdést: van-e kereskedelemügyi minisztere tsry általában az országnak, már tudniillik olyan értelemben, ahogy a mezőgazdaságnak van földmívelésüírvi minisztere, az iparnak van iparügyi minisztere ê\ a bankvilátrnak van pénzű avmini^ztere: vájton beszélbetünk-e ilyen értelemben kereskedelemügyi miniszté riumról? Én vázolni fogom a helyzetet. — és itt^nem a minisztor úrnak teszek szemrehányást, ő ezt Örökölte — hogy a közellátásügyi minisztérium szervezése óta hogyan ragadta magához fiw a tárca a kereskedelemnek minden funkcióját. {Zaj. — vitéz Lipcsey Márton: Az utolsó miniszter Kunder volt! — Incze Antal: Tessék iukáíbh maid szónokolni. — vitéz Lipcsey Márton: XJgy teljesítem hivatásomat, ahogy jónak látonO i Elnök: vitéz Lipcsey Márton képviselő urat kérem, ne tessék közbeszólni.
