Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-339

413 Az országgyűlés képviselőházának 339. tára gondolni, mind személyi, m.in'd anyagi vo­natkozás ban. A katonai behívások, avas-, bőr-, takarmány-, szerszámhiány, a rendkívül hiá­nyos ruházati ellátás, a munkásviszonyok^ le­romlása, a munkakészség süllyedése és a számos. közellátási nehézség, amely falvaiiikban gyakran éppúgy érezhető, mint a városokban, ha időköz­ben zavarólag is hatott es runt ma is a terme­lésre, mégis bátran elmondhatjuk, hogy a ter­melésben ' tartós zökkenő nem, volt. minden talpalatnyi főid művelés alá került, elölt állít­hatjuk, hogy a talajuiűyelésben és aa okszerű gazdálkodásban a legutóbbi gazdasási év ha­tározott fejlődést tudott felmutatni. '(Ügy van! jobbf.-lől.) Idáig csak imiegvoltunk valahogy, de saj­nos, a helyzet mind nehezebbé válik. Mint elő­zetesen említettem, a, mezőgazdaságii termelés érdiekéi sotesizioir; szembetalálkoznak a honvé­delem és a, közellátás 'érdekeivel. Jó honvé­delmi és mezőgazdasági politikát igen, nehéz egyidjeijűleg fotytjatnL Fontos a fegyver, de i fontos, az élelmezés és' mindannak előállításai is, amit a mezőgazdaság a, hadiipar részére klell, hogy biztosítson. Biztosítani kell tehát a termeié» folytonosságát és a. termelést zavarió. momtmtumoik közül ki kell emelnünk 1 legalább azokat, amelyeiket módunkban áll kiküszöbölni. Itt elsősorb elli i£L termelést akadályozó ne­hézségek három csoportjára és pedig az ár­politikára, a' mezőgazdaságban nélkülözhet ét­iéin iparcikkekkel való ellátásra, és a munka ­morálra gondolok (Helyeslés 1 a jobboldalon). A helyes ési harmiómikus árpolitikáról azt hiszem, felesleges itt beszélnem. Ami a mezőgazdaság­nalk iparoikkeiklkel való jobb ellátását illett, nem túlzott az a kívánságunk, hogy a mező­gazdaság kapát, ráfvasat, patkóvá »ait és szer­számlbőrt kapjon, munkásaink pedig ruhát és lábbelit kapjanak (Helyeslés.). Tiszteiétteil kér­dezem, hogy ha lehetséges' volt a mezőgazda­ságban' egy' Jurcsek-féle tervet, csinálni, akkor miért není lehet egy ugyanilyen tervet az iparban is végrehajtani? (Ménk helyewés és taps. — Papp József: Sürgősen!) Miért nem lehet; egyes iparcikkekből bizonyos mennyiség kötelező beszolgáltatását, elrendelni és ezzel a. mezőgazdaiság ellátását biztosítani 1 ? (He y es­tés.) Az. iparnak módjában áll nyersanyagának egy részét drága luxusáruk előállítására fel­használni, nekünk nem szabad 100 pengős bú­zát előállítanunk. A nélkül hogy ipariellenesek volnánk, sajnos, azt kell látnunk, hogy itt két­féle mértékkel mérnek (Ügy van! Ügy van!). A mezőgaz dia s ági munkásság kérdése ma már igen súlyos problémává nőtte ki magát. Hosszú volna, ezzel a kérdéssel részletesen és behatóan foglalkozni; képviselőtársaink közül bizonyára többen ki fognak, erre térni. Éppen csak távirati stílusban érintem ezt a témakört: a munkáshiány, a. mezőgazdasági munkásság munkabérkérdése és a, munkásságnak ruházati cikkekkel való ellátása sürgősen megoldandó feladat. Kétségtelen továbbá, hogy ipari mun­kásaink sok» olyan előnyt élveznek;, amely a m<e.zőgazdasági munkásság részére nines biz­tosítva. Talán részben ezzel is magyarázható az a sajnálatos jelenség, hogy a mezőgazdaság­ban a munkamorál jelentékenyen visszaesett­Ügy gondolom azonban, hogy a. felsorolt; ne­hézségeken, de legalább m azok egy részén le­het és kell is mielőbb segíteni. Kormányza­tunk bölcsesége bizonyára meg fogja találni a módját annak, hogy a termelés folytonosságát zavaró felsorolt nehézségek csökkentessenek es mindent el fog követni annak érdekében, hogy ülése 1943 november 18-án, csütörtökön. a termelési máaiden körülmények között bizto­síttassék. Előadói beszédemet egy köszönettel feje­zem be. Köszönöm a miaisztelr úrnak és egész tisztviselői karának: (Éljenzés és Kim.) azt a fáradhatatlan és lelkes munkásságukat, amelyet a magyar föld szolgálatában végeztek. Kérem, vigyék át a föld és népe iránt érzett szeretetü­ket a következői évekre is. A miniszter úr iránt bizalommal viselte­tem, és .ezért kérem ai t. Házat, inéltózitasséík a ioldmivelésügyi tárcia 1944. évi költségvetését elfogadni. (Eijemzés és if^ps a jobboldalodat és a középen.) Elnök: Tudomására hozom a t. Háznak, hogy a földmívelésügyi miniszter úr tárcája költségvetése tárgyalásának ideijére Viczenik Ferenc miniszteri osztályfőnöki urat és Pataky Ernő miniszteri osztálytanácsos, urait miniszteri megbizottakul jelentette be. A Ház, a bejelentést tudomásul veszi. Következnek a vezérszónokok. A vezérszó­noikok közül szólásra következik? Thuránszky Pál jegyző: Piukovich József! Elnök: Piukovich József képviselő urat il­leti a sízó. Piukovich József: T. Ház! Az 1944.. évi ál­lami költségvetés XVII. fejezete foglalkozik a föidmivelésügyi tárcával. Éni nem követhetem az előadó urat abban ai módszerben, hogy bizo­nyos indexeket hozzak ide, mert éppen a # gya­korlati mezőgazdaság mutatta és mutatja be lépten-nyomon azt, hogy ezek aiz elméleti szá­mítások sokszor nagyon rosszul sülnek el ép­pen aiz agrárérdelkek szempontjából. Abban sem kívánom követni az előadó' urat, hogy a földmí­velésügyi tárca minden egyes címével foglal­kozzam, mert hiszen a házszabályok szerint bi­zonyos lehetőség mutatkozott erre számunkra 2i r bizottságban és az ott rendelkezésre álló kor­látok között ezzel a jogunkkal éltünk is. Ügy érzem, hogy inkább általános elvi kér­déseiket kell nekünk: tisztáznunk, mielőtt azon­ban ezt tenném, a magam részéről is a legna­gyobb örömmel csatlakozom az előadó úrnak auhoz ai megállapításához, amely az 1944, évi költségvetéssel kapcsolatban: a földmívelésügyi minisztérium munkájára vonatkozik. Itt a par­lamentben sem tudják talán sokan, hogy egy •költségvetés hogyan^ születik meg.. Amikor ezt a 180 oldalas költségvetést kezünkbe vesszük, talán nem is gondolunk arra. micsoda óriási erőfeszítéseik, mennyi ambíciónak, célnak elő­térbe érkezése, és hány törekvésnek és vágy­nak elhervadása jelentkezik tulajdoniképpen ezekben a számokban. Éppen azért, mert volt idő, amikor magam is részt vehettem ilyen költ­ségvetések: elkészítésébe ni, ezek alapmunkálatiaíi­ban, nagyon jól tudom, hogy éppen a mai idők­ben súlyos hiba volna, ha nil ennek a fontos létérdekű tárcának bírálatainál nem vennők fi­gyelembe aizt a nagy munkát, amely már egye­dül abban is mutatkozik, hogy ez. a költségve­tés ebben a formában ai Ház elé került. Legyen szabad azonban megemlítenem, hogy amikor a földmívelésügyi tárcánál 277 millió pengős 1 kiadással és 37 milliós bevétellel találkozunk, akikor valahogyan az az érzésem, hogy ezt a végösszeget talán siókkal nagyolhb részletességgel lett volna célszerű a Ház elé utalni. Nevezetesen ai pénzügyminiiszltíer úr expozéjában! rámutatott arra., hogy 90 millió pengőt bocsátott rendelkezésre a. mezőgazdaság fejlesztéséről szóió törvény alátámasztására. Ebből az következik, hogy itt egy 187 milliós

Next

/
Thumbnails
Contents