Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-339
408 Az országgyűlés képviselőházának 339. indexszáma az 1944. évben 365. Bár a tárgyalás alatt álló költségvetésben az ipari jelleggel szembeni nem domborodik ki az ország agrárjellege és ez a háborúval; indokolható is. s egyes kormányzati geszti ókban nélkülözzük^ sajnos, aiz agrárérdekek fokozottabb szem előtt tartását, kétségtelenül mégis igazságtalanság volna el nem ismerni azt a tényt, hogy általános mezőgazdasági helyzetünk nemi mondható kedyezőtlennek. Méltóztassék visszaemlékezni az elmúlt súlyos vizes évekre, amelyeket .a folyó évben éppen az ellenkező 1 véglet, ai száraz év követett. Kétségtelen, ha az elmúlt gazdasága évben normális lett 'volna az, időjárás., az idei gazdasági év a mezőgazdasági termelés szempontjából minden tekintetben kielégítő lett volna. Ami pedig terményeink értékesítését illeti, igaz ugyan, hogy a háború miaiidenkor előmozdítja a termeivények jobb értékesítési lehetőségét, mégis el kell ismernünk azt. hogy a mezőgazda-sági helyzet általános javulásában igen nagy részük volt azoknak iá kormányzati initézlkedéseknek, amelyek a kedvezőtlen időjárás és a háborúval járó nehézségeik ellenére is megteremtették előfeltételeit annak, hogy gyarapodjunk, fejlődjünk. Ezen intézkedések sorában első helyen áll a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvény. Tárgyilagosa ni meg kell állapítanom, hogy nagyabb eredményekről számolhatnánk be, ha a közellátás érdekei olyan gyakran nem állanának annyira ellensége^ állásban a termelés: érdekeivel, mert számos és üdvös gondolat a termelés és ai fejlesztés: vonalán, sajnos, megbukik például az, árpolitika igen. merev miezejéui Azi élet mindinkább beigazolja azt a közgaizdasági igaizságot, hogy az ár a termelésnek szerves függvénye, a termelésnek fő ütőereje, amellyel a termelést elő lehet mozdítani, azt virágzóbbá lebet tenni, de lehet azt el is pusztítani. A közellátás érdekeinek gyakran erőszakos; védelme folytam fö'ldmíveiésügyi igazgatásunknak számos esetbein szemben kell magát találnia! egy feltűnő ellenseggel, az árral Engedelmet kérek, hogy kitértem, illetve eltértem kissé a szoros értelemben! vett tárgytól, de úgy érzem, rá kell miutatniom minden egyes alkalommal az. árpolitika fontosságára es ennek. , a ténynek felismerése már magaba.nl véve gyakran válaszul szolgálhat azoknak, akik egyes föádmívelésügyi igazgatási gesiztiókat kifogás tárgyává tesznek. Örömmel állapíthatjuk meg à tárgyadás alatt álló r költségvetési áttanulmányozásánál, hogy tárcánk előirányzatia fokozatosan emelkedik. Az 1939—40. költségvetési év óta 45 millióról 277 millióra, tehát több mint ötszörösére emelkedett az előirányzat és az egészt állami közigazgatás, költségvetés í>*63%-át teszi ki. Az 1944. évre megfelelő hitelkeretet biztosít a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1942 :XV. te. végrehajtását szolgáló tervben lefektetett célok közül azokra, amelyek a mai háborús időkben megvalósíthatók. Bár ara előző évvel szemben költségvetésünk látszólag esiak 12 millió többletet mutat, de ezenfelül 32-7 milliót tesz kii az 1943. évi költségvetésibe felvett, de itt már nem szereplő rovatoik összege, mint amilyen a földadó térítés címén 14 millió, a szántási prémium címéni feiveitt 16 millió pengő, úgyhogy ezekkel a tételekkel együtt a valóságos többlet 45 milliót tesz kiA tárcái 1944. évjJ előirányzata, összesen ;— és ez igen érdeke» — 13-488 fő fizetésére biztosít fedezetet Ebbő] 3000 gazdasági elöljáró ülése 1Ù43 november lS-án } csütörtökön. 4-5 millió pengő dotációval fejenként 1400 pengő évi fizetéssé 1 — a múlt évvel Szemben 1500 emberrel több, tehát á duplája — 2860 fő méneskari legénység. 1050 kisegítő és szerződéses munkaerő, 1223 altiszt ési végül 5313 tisztviselő. Ez az utóbbi 700-zal több az előzőévi) létszámnál.. Tisztelettel előrieibocsátom, hogy a költségvetés minden címén végigvonul a tisztviselői létszámnak, a tisztviselők fizetésének és családi pótlékainak felemeflése, továbbá áz anyagáraiknak és munkabéreknek az 1943. év óta bekövetkezett emelkedése, úgy, hogy ezekkel a jelenségeikkel, mivel éppten általános jellegűek, minden egyes címnél niem fogoki kitérni. T. Ház! A központ 1 .;' igazgatás céljára az erdélyi kirendeltséggel együtt 5 millió pengő van felvéve és ezenkívül, mint rendkívüli kiadás, a mezőgazdaság fejlesztése érdekében 340.000 pengő van beállítva propagandára és ösztöndíjaikra. Az állami erdészet fontossága erdő- és fagazdasági Szempontból' még icisak növekedett és a közvélemény érdeklődéséneki homlokterébe került. Üj tételi, mint rendkívüli kiadás a tüzifaszállítmányok utáni fuvardíjtérítés csaknem 6-5 mill'ló pengőveJ, ez vagononként 70 pengő, amely kiadási azonban bevétellel ellensúlyozott téte>I. Az alföldi és- a balíaitonkörnyéki fásítás, valamint a visszacsatolt területeken lévő kopár, devasztált erdők felújítása igen nagyjelentőségű. Még inkább fokozódik a további erdősítések fontossága,, hai arra gondolunk, ihogy a szükség kívánta rendkívüli fakitermelések milyen nagy mértékben veszik igénybe erde'inket, valamint ha arra gondolunk, hogy a faültetéseknek! aiz átmenetgazdálkodás szempontjából milyen roppant jelentőségük viaim- Az erdősítéseknek aizonban alapfeltétele, hogy kellő mennyiségű csemete álljon rendelkezésünkre és erre a célra a 4. rovatba 1.606..0O0 pengő vainJ feli véve- Itt; összesen 17 millió pengő kiadással szemben 8 millió pengő bevétel mutatkozik. T. Ház! Ma már valóságos közhely, hogv az állattenyésztés a mezőgazdasági termelésnek alapvető tényezője és mint ilyen a gazda jövedelmének nagyobb részét szolgáltatja, exporttényező és mindinkább aazá lesz, ktüönösen a tenyészállatok: terén a háború után. Az állattenyésztés előmozdítását szolgálja az e cini alatt előirányzott 14 millió pengő, mégpedig a köztenyésztésre szolgáló törvényhatósági apaállatok beszerzésére', a törzskönyveléa támogatására, jutalmak, kiállítások, íuvardíjkedvezmények biztosítására, amelyek az állattenyésztés előmozdításának mindmegannyi igen, fontos eszközei. Kamatmentes hitelek nyújtásával és államsegéllyel siet földimívelésügyi^ kormányzatunk a gazdatársadalom segítségere, hogy megfelelő apaállat-istállók, pásztor lakások és trágyatelepek létetsüljenek. Az állattenyésztésnek alapfeltétele, t Ház, az okszerű takarmányozás. Ezt a ciéit szolgálja a kormányzat akkor, amikor 1 % kisgazdák; körélben fehérjében gazdag abraktákarmányok nagymérvű használatát, ilyen abrakok kiosztását! és. általában a; takarmányok tápértékének és tápanyagának feltárását elősegítő, berendezések létesítését támogatja. Tudományos kísérleti munka, megfelelő tanfolyamok rendezése és kellő propaganda kell, hogy kísérje az állam támogató tevékenységét, ha igazán szép és komoly eredményt kíván elérni. Nem volna azonban teljes* ara állam feladatkörei az állattenyésztés előmozdítása terén, ha a silányabb
