Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-338
Az országgyűlés képviselőházának 33à. i dekielt munkaadót minisztériumi respomzumoklkal kiszolgálni -ás hogyan nem .szabad rendeletekb&ni az egyienllő elbánás elve ellen véteni, szociális segítséget adni például még a, 28 000 pengőü élvező vezérigazgatónak is, míg azt kisebb •• alkalmazottaiktól üresi és köinyniyelmű fikciók alapján, amelyekkel egy-két bíróságot is félrevezettek, megvonni.« Elnök: Azi interpellációt kiadjuk a miniszterelnök úrniak. Következnék Szögi Géza képviselő úr inter-; pellációja, az igazságügyminiszter úrhoz, a képviselői úr azonban halasztást kért interpellációja előterjesztésére, Méltóztatmiak lehhez hozzájárulni! (Igen!) _A Hála öl halasztást megáldja. Következnék Nagy László «képviselő úr in-. terpe^lációja a kormányhoz:, ő is halasztást kér. Méltóztatnak a halasztáshoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következnék if j. Tatár Imre kép viselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. A képviselő úr törölte interpellációját. Következnék Lili János képviselő úr interpellációjai a belügy- és igazgságügyminiszter urakhoz. Halasztást kéri Méltóztatnak hozzá- '' járulni-? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következnék ifj. Tatár Imre képviselő úr interpellációja ai belügyminiszter úrhoz, Halász- : tást kér. Méltóztatnak. • a halasztást megadni?* (Igen!) A Ház a halasztást megadta. Következnék Mikó Imre képviselői úr interpelláeiója a miniszterelnök úrthozw valamint a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz. A képviselő úr azonban halasztást kér. Méltóztatnak a halasztásihoz hozzájárulni? (IOení) A Ház a halasztást meigadja. Következik gróf Teleki Béla képviselő úr ' interpellációja iái miniszterelnök úrhoz és a kül- j ügyminisizter úrhoz,. Kérem; az interpelláció szövegének felolvasáslát. . • v Vámos János jegyző (olvassa): »Gróf Teleki Béla országgyűlési képviselő interpellációja a miniszterelnök és külügyminiszter uraikhoz a, Dél-Erdélyben bezárt magyar felekezeti közép- '. iskolák ügyében. 1. Vante tudomása a miniszterelnök és a külügyminiszter uraknak arról, hogy Dél- '• Erdélyben! a román kormány három magyar hitvaiUásos iskolát' bezárt? 2. Milyen intézkedésekeit szándékozik tenni, a miniszterelnök és külügyminiszter úr az iskolák megnyitása és hasonló esetekben a jövőben való megakadályozása érdekébein?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti' a. szó. Gr- Teleki Béla: T. 'Házi A múlt hónap utolsó napjaiban: a;z egész magyar közvélemény ; megdöbbenéssel és egyben súlyos megbotránkozással értesült arról iái tényről 1 , hogy a román kormány Dél-Erdélyben három magyar feleke: zeti középiskolát, még pedig a nagyenyedi Bethleni kollégium főgimnáziumát, (Fe$hiá\:tá s mk a jobbadon: Hallatlan 1 !')/& brassói .református fiú kereskedelmi középiskolát és ugyan ott á leánykereskedelmi tanfolyamot, valamint a. brassói református leánygimnáziumot bezáratta, illetve működési engedélyét bevonta. (Félkiátások a jobboldalon: Hallattam!) Ezen^kívül egy negyedik iskolában!, még: pedig -ai nagyszebeni fe'rencrendi zárdában meghiúsult a tanítás folytonossága, amennyiben ezt viszont katonai célokrai rekvirálták el és így a növendékeket eltávolították. • Pártom nevében nyolmban az értesülés vé- ; tele után táviratban fordultam a; minisztereié 1943 november 17-én, szerdán. 403 elnök úrhoz, de megmozdult az egész erdélyi társadalom, elsősorban a kolozsvári főiskolai hallgatók, amikor déletrdélyi testvéreink ezéïii újabb zaklatásáról értesültünk. Szükségesnek tartottam ezenkívül a miniszterelnök úrhoz és arkülügyíminiszter úrhoz interpelilációt is, bejegyezni, hoigy a Ház plénumábann is .szóvá.tegyük ezt a hallatlan esetet, amely nem egyedülálló, szórványos eset, hanem egyik láncsizeme amia sorozatos intézkedéseknek* amelyekkel a. román kormány pokollá kívánja tenni •.: délerdélyi testvéreink helyzetét. (Ügy vom! Ügy van! a Ház minden oldalán. — El g y hana a középen: Disznóság! — Mayer János: Oláhok, cigányok!) T. Ház! Nem tudom, hogy hova romlott a délerdélyi magyar iskolák helyzete, de tudom azt, hoigy ai mfult évbem körülbelül 185 felekezeti elemi iskolában tanítottak magyarul DélErdélyben és körülbelül 290 tanító látta el ezt az oktatást. Néhány felekezeti középiskolája, tanítóképző je és teológiája volt még ai délerdélyi magyarságnak. Ezekem kívül más iskoilábam magyar nyelvű okit'atás niem folyt. Az állami iskolákban a korábbi magyar tagozatok is — azt hiszem! — mind megszűntek. Ha a délerdélyi magyarok szálmát közel 400.000-re tesszük és abból az általánois átlagból indulunk ki, hogy körülbelül 250 lélekre esik 60 tanköteles gyermek és ahhoz egy tanerő szükségeltetik, akkor Dél-Erdélybem 1600 magyar tanerőre lennie szükség, de a múlt évben tudtommal csak 290 volt* amint már említettem. (Zaj a Ház minden oldalán.) 1310 tanerő hiámíyzik tehát, így végeredmiénybeni a magyar lakosság gyermekeinek csak mintegy harmadrésze tanulhat egyáltalán anyanyelvén. (Felkiáltások: Szörnyű! Hol a viszonosság? Retorziót!) Ez az eredménye annak a céltudatos elnyomó román iskolapolitikának, amely Észak-Erdély 'felszabadulása óta fokozottabb mértékben zárta be magyar iskoláinkat! és üldözte ki tanítóinkat, (Ügy van! Ügy van! mert hiszen najgyon rózsás. dolga azelőtt sem! volt a maigyar iskoláknak. (Ügy van! Ügy van!) Ugyaniakkor Észak-Erdélyben, ahol körülbelül egymillió román és elrománosodott magyar él, -r hangsúlyozom ezt is, mert ezeknek a száma is körülbelül 300.000-rei tehető — a múlt évben 642 állami népiskolában volt a tanítás nyelve tisztái romám, míg 489 iskolában vegyes, tehát magyar és román, és így összesen 1131 népiskolában tanulhatott a román fiatalsáig saját anyamyelvén. 1868 tanító tanított tiszta; románi nyelven, 289 pedig vegyes oktatási nyelven, tehát, magyarul és románul, (Egy hang: Még sincsenek mégelégedve! ) Ebből összeseni mintegy, 700 román .nemzetiséig. Vannak román tannyelvű középiskolák • és megvannak ai románoknak a tanítóképzőik és teológiájuk isA felszah adulas után a magyar kormány igen bölcsen a népiskoláknál azt az állapotot, tartotta fenni, amelyet talált, tehát felekezeti iskola maradt ott, ahol a felszabaduláskor ilyen volt, állami pedig ott, ahol állami jellegű működött. A legjobb példa erre a négy görögkatolikus felekezeti, népiskola, amely à megszállás alatt mint ilyen megmaradt és ma is tovább folytatja mnnkáját, Ha a románok a megszállás éveiben az államnak adták át. felekezeti iskoláiklat és a magyar állani azokban] mint állami iskolákban, románlakta vidé-
