Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-338
403 Az országgyűlés képviselőházának 338. mint mellékkerefset fogalma; minden gramma titkai és logikai értelem, igaziság és észszerűség: ellenére, a törzsfizetésiként keresett;, jutalékja vadalmiazáet is jelentené, a 8. §-ban, írt szabályozásra, amely nemcsak jutalékról, hanem jut a lék javadalmazásról beszél- egyáltalában szükség sem lett volna. Mindez, a helytelen értelmezés pedig történt lázon az alapon- hogy például a százalékos jutalék javadalmazást élvezőkre egy érdekképviseleti titkár ráfogta, hogy azoknak kereslete a közvetített áruk árának emelkedésével úgyis automatikusan emelkedik, tehát pótlélkolásra nines szükségük, ho' lőtt ezzel • szemben a mindennapi; élet ténye, hogy az, áruciikikeik forgalma folyton keveslbbe-' di'k, s így, ha az árak emelkedése', feltéve, hogy a maximálás ezt lehetővé tetszi, emelné is a százalékos jövedelmet- a cikkek forgalmának csökkenése visizomt, • amelyet • egyes mimkor adlak az ellenük indított perekben panaszolnak is, legalább ugyanannyival csökkenti. Emellett ott'van-.a-rändelet 4. §_-a-, amely bölcsem rendeli, hogy ha az ' alikaim ázott fizetését a munkaadó közben emeli-, például az árucikkek árának: felemelésével,, akkotr ezt a-többletet mindenlképpein beszámíthatja a bérpótlékba. A keresfkedelmi minisztérium, illetékes osztálya is 1943 január 12-én oly leiratot intézett 3576/194*?:. I. sz. alatt a székesfőváros XIII. kerületi elöljáróságálhoz egyik munkaadó cég ellen, hogy amennyibein- ennek a cégnek alkalmazottai, habár ccak százalékos javadalmazást élveznek is. ez is'fizetés: és a 8. § világos rendel kezese aj apján kiszámított fizetésük után meg kell nekik a fizetési pótlékolt fizetni., V;j. Ezután pedig az történt, hogy egyik érdekelt cég felszaladt az illető miniszteri osztályba és ott kieszközölt 1943 február 17-éig egy új leiratot, amely most már 22595/1943. I. sz. alatt iára ellenkezőt mondta ki, tudniillik, hogy a jutatlékjavadalmiazás után nem íkell '• bérpótlékot fizetni, mert »jutalék« után pótlék nem jár.. Ezt azután követtel más fórumok hasonló jogmagyarázata) s amint 12 kis keresztény család tragédiájából közvet le nnil tapasztaltam, néhány száz kisexisztenciai súlyos megkárosításai. Egy lélékiiérküli szókiszakítás. jóvoltából. De még itt sem. volt vége, mert amikor ai károsuüítak panaszolták, hogy á 3576/1943. I. sz, leirat a 36 nap múlva kelt 22595/1943. I. sz. leiratban ellenkező értelmükre változott, jutalmuk az lett, hogy az 1943 június 30-áín kelt 3640/1943. M. E. sz. új rendeletben most már — mindem igazság és jjSzain értelem ellenére — kifejezetten kizárták az alapfizetések közül és a pótlékolási kedvezményéből a százsaié-kos jutalékja vada] mázast. . Ezeik alapján, kérdezem: 1. Helyeisnelk tartja-e a mihiszterelnöik úr a maigyar nyelv világos értelmének meigóvása érdekéből is, hogy a 9070/1941, M. E. sz. rendelet 6. §-ából az ott eslaik járulékos illetmény fogalmát .jelentő »jutalék« szót értelmi összefüggéséből kiszakították és egyesi fórumok; — pusztán azon a mechanikus alapom, hogy ez a szó e saákkaszba!n i előfordul, nem, nézve fai rendeletnek sem elejét, sem végét, rendelkezéseinek értelmi összefüggését, de azt «lem, hogy a 8. § szóhasználata a »jutalékjavadalmlazás« és nem nézve a 6. §-nak Önimagában vett értelmét sem — a főkeresetet, illetve törzsfizetést jelentői jutalékjaivadalmazást is a 6. § hatálya alá vonták,, annak »fizetésjellegét és pótlékra jogosult 1 voltát megtagadták? ülése 1943 november 17-én, szerdán. 2. Lehet-e igazságosnak, észszerűnek, az életviszonyokkal s a kormányzat szociálpolitikai törekvésével is egyezőnek tartani oly önmagában is elihibázoltit jogmaigyarázatot, majd pedig ainnaik igazolására szinte retorzióképpen hozott új rendeleti intézkedést, amiely ia- segítésre egyképpen rászoruló alkalmazotti kategóriák közül egyet kirag-ad és erőltetett, az élet .tényeivel is eleve megcáfolt álokoskodássali a szociális védelem alól, kivesz, holott a 9070/1941. M. E. sz„. rendelet 26.400 pengő. % újabb 3640/1943. M. E. sz. rendelet pedig 28.400 pengő évi. fizetésig, védelemibe m akarja részesíteni még nagyvállalatok vezérigazgatóit is> tehát nemcsak az olyan páriáikat, mint «a üzletszerző utazók 1 ? : 3. Vagy lehet-e komolyan állítani, hogy valakinek, ha törzsfizetését az általa elért bizonytalan forgalom i&zázalékábam 'kapja, neki már ezért olcsóbban adniaik mindent a vásárcsarnokban, boltoikban, ipari műhelyekben és egyéb helyeiken- emellett pedig nem kell-e vajjón az ilyen alkalmazottnak i s alkalmazotti (kereseti adót vagy társadalombiztosítási járulékokat fizetnie? 4. Mi külön'bségíet tesz, hogy viszont, ha, valaki a forgalom darabszáma vagy mennyisége útján kapja fizetését, az ilylen alkalmazott jutalék javadalma már az újabb rendelet szerint is törzs-, illetve alapfizetésnek számít és pótlékolásul alapul szolgál? 5. Lehet-e femnltartani olyain kimesterkélt szofizmát, amelyből élni és ruházkodni nem, lehet, hogy a sziázalékosi alkalmazott fizetése az árak emelkedésével okvetlenül a 9070/1941. M. E. számú rendelet 2. $-a szeirint va^y egyébként rögzített, illetve rögzítendő fizetés fölé emelkedik, hollóit, ha esetleg az árak emelkednek is, a köztudomású áruhiány vagy behozatalesöfkkeinés miatt, ami miatt a munkaadók a pereikben is folytoin panaszkodnak, annyira csökkein' a forgalom, hogy az áraik esetleges emelkedésével járó esetlegeiéi jutalék javadalomtöbblét ä forgalomkiesést! ki nem egyenlíti? 6. De ha szó lehetne is a. százaléktól járó emelkedésről, nem eléggé meigvédte-e a munkaiadét a 9070/1941- 'M. E. számú rendelet 4. $;a az abban engedett beszámítási útjáni attól, hoígy túlfizessen, ha az alkalmaizott százalékos részesedése amnakfolytán emelkedett, boigy a munkaadó cikkeinek árát és ezzel az alkalmazott fizetését emelte? 7. Miért kellett ennek a korrektívumnalk az új rendeletből kimaradnia csak azért, hogy aiz emtlített 22.595/1943. I. számú kereskedelmi minisztériumi leiratban foglalt helytelen! joigimagyarázat utólag, illetve a jövőre igazoltassák? „8, Hajlandó-e teljesíteni! a miniszterelnök úr azt ai kérésemet, hölgy a. fentiekben, panaszolt proseriptiót megszüntesse, iái sérelmeket a multrai nézve' is — helyes jogmagyarázat kijelentésével — jóvátegye, a jövőre nézve pedig a, 3640/1943. M. E- számú rendelet módosításával az egyenlő elbámlást minden egyenlő nehéz soirs alá eső alkaHmazotti kategóriára,^ így. a különösem bizonytalan esélyektől függő ; ^ziáza r lékos javadalmazása' alkalmazottak javára, is, akik messze esnek a ' 28.400 pengős gondoskodási határ alá, biztosítsa? Megértést kérek, hogy interpellációm ilyen tlerjedelm.es , de elvi ok is vezetett, mert a feltárt sérelem kapcsáml mondottakat okulásul .is szánom arra, hogyan nem szabad .egy-egy ér•
