Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-338

Àz országgyűlés képviselőházának 338. ü gálatá magasztosítják és a családokból erő», örökéletű nemzetet alkotnak. (Élénk, helyeslés és ltops a jobboldalon és a középen.) Ezeknek aiz értékeknek megőrzéséb en/ fej­lesztésében és terjesztésében a megnagymbbo­tlott ország 12.000 népiskolájára és 36.000 taní­tójára... a templomok és lelkészek mellett a leg­szebb feladat hárul- E feladatúik eredménye» megoldásának azonban egymástól elválasztha­tatlan anyagi és szellemi feltételei ^varinak. Szellemi feltételei az anyagi gondoktól mentes, jól felkészüli, apostoli lelkületű taní­tói kar, (Meskó Zolán: Jól legyen fizetve!) mondottam kérem, anyagi gondoktól mentes, jól felkészült, apostoli lelkületű tanítói kar, a­kor kiövetelményeiniek megfelelő tanítói, ifjú­sági könyvtárak és tankönyvek, a tanítókat ne­héz és felelősségteljes munkájukban jóakarat­tal támogató iskolafelügyelet. Az anyagi feltételek tekintetében még min­dig sok hiánnyal állunk szemben. Erre őszin­tén f rá kell mutatnom. Többezer tanterem es tanítói lakás építésére lenne szükség. A ta­vasszal elrendelt adatfelvételi munkálat során megállapítottam; hogy népiskolai hálózatunk kiépítéséire 327 millió pengőre lenne szükség. Azóta ez az összeg magától értetői eg még csak megnagyobbodott. Ennelk fedezetét egyszerre ellőterremteni normális időikben i s jóformán megoldhatatlan feladatnak látszanék és hogy erre ma nem is gondolhatunk, azt külön indo­kolnom, «ezt ibiszem, feleslege«. Ezenkívül ez­rekre megy azoknak a meglévő tantermeknek , és tanítói lakásoknak száma is, amelyek ki-, sebb-nagyobb tatarozásra szorulnak. (Egy hang a szélsöbal<A&alon: Inkább nagyobbra!) Kéthly Annaj képviselőtársain, aki már régi tagja a Háznak, jól tudhatjai és jól emlékezhe­tik arra a programmira, amelyet még megbol­dogult Kleb elsb erg miniszter úr hajtott végre az 5000 népiskolai, objektum megépítésekor. Tehát ő is tudja és 'bizonyíthatja aizt, ihogy e téren a jobb időkben) megtettünk tőlünk telhetőleg min­dent a csonka hazában és. ha ima nem tudunk olyan, tempóban — a visszatért területekre gondolván italán elsősorban, — tovább menni, mint azt, úgy hiszem, ebben a Házban ési talán ebben: az országban valamennyien óhajtanánk — azt ellsőisorbani a háborúnak kell betudni. (ügy van!) És itt olyan nagymértékű mtulasz­táisi — aiziti íhisaeim — ez idő szerinti a magyar ki­rályi! kormányzatot nem terheli. (Ügy van! jobbfdlőa) — Hóman Báliint: A háború állította le azt a 3000 iskolát, amelyet! építtettem.) Meg kell tehát elégednünk azzal, ha a költségvetés ai léjglbáinitóbb hiányok megsizüntetésére nyújt csak iné doit. Itt térek ki Zsámiboki (képviselő úr felszó­lalására, aki fiizóváteitte Pestszeniterzsébet 6zo­morú iskolaügyi helyzetét. Én először hallom ezt. Nagyoim sajnálom, ihogy a képviselő úr, vagy az illetékesi hatóságok err© eddig figyel­memet nem hívták feli. Azt a küldöttséget, amelynek fogadását a (képviselő úr kérte, a legnaigyolblb készséggel vagyok hajlandó ai jövő héten fogadni. Köszönöm különbeni Vámos Já­nos képviselő úrnak, vitéz Makray Lajosi- kép­viselő úrnak ési Demkó Mihály képviselő úrnak is értékest felszólalásait ezzel a kérdéssel kap­csolatban. Látom, hogy ők isi, amikor egyrészt sürgetik az iskolahálózat kérdéséneik megol­dását!, méltányolják a háboíní okozta mai nehéz pénzügyi helyzetet. 1943 november 17-én, szerdán. 393 A sízellemi feltételek maradéktalan megva­lósítására sem gondolhatunk most, aimjikor lét­fenntaritásunkátrt vállait példátlan küzdelem minden eddiginél nagyobb áldozatokat követel 'tőlünk. Azért erről a helyről is felhívom nem­csak az érdemes tanítói kart» hanemi a nemizet­nevelés minden hivatásost munkását is, őrizzék meg ezekben a válságos .időkben lelkük nyugal­mát és erejét. Ezzel amnakr a hitét és reményét is erősítik nenucsiaki önmagukban, Ihanem a nemzetbem és annak felelősi vezetőiben) is, hogy elérkezik az az idő, amikor a nenuzetnevelok problémáit magasztos hivatásukhoz méltóan oldhatjuk'imiajd meg. {Tap» jobbfe\ä.) T. Képviselőház! Vámos képviselőtársam, Kortsmárois képviselő úr,- Kéthly Anna kép­viselőtársami ési méigi többen •. foglalkoztak a tani tóhi árny kérdésével. Tanitóihiány — fájdar lom — van.. Ennek a jelenségnek az okát a rendkívüli viszonyokban kell keresnünk. Azt a több ezres tanítói felesleg, amellyel a trianoni orsizág küzködött, az elszakított területek egy­irésaéneik örvendetes visszatérésével rövidesen kevésnek bizonyult. Fokozza a tanítóhiányt még az is, hogy az időiközben tanítói oklevelet szerzettek, egv része nem a tanítói pályát választotta élethivatásul, továbbá a honvédelmi kötelezettséggel járó rendkívüli katonai szolgálat. A tanítóhiány alaposabb vizsgálata arról győzött meg. hogy elsősoriban a falusi egy-és kéttanítós kis iskolák maradtak tanító nélkül. Városbelyeken és nagyobb községekben nem­csak hogy meni mutatkozott hiány a tanítókban, hanem a tanítók rendkívüli áramlása ezekre a helyekre azt eredményezte, hogy a városi és nagyobb községi iskolák tanulóiról sokkal ked­vezőbben történt gondoskodás, mint ahogyan azt a mostani .rendkívüli idők kivánatossá tették volna. Demkó képviselő úr azt óhajtja, hogy egy tanítóra csak 30—40 tanuló jussom Megnyugta­tom a képvisellő 1 urat, én is ezt kívánom, mert tudom, hogy ez lenne az ideális állapot. (Egy hona a\ .jobboldalon.: Hazabeszéin A rendkívüli viszonyok azonban ezt nem engedik meg és aizt követelik, hogy tanítóink a többtanítós^ isko­lákban ennél nagyobbszámú tanuló nevelését és oktatását vállalják jó lélekkel. A vázolt tani tó hiány megszüntetése céljából ez év februárjában rendelettel gondoskodtam arról, hogy a tanítóknak a nevelési munka szemszögéből nem helyeselhető áramlását a vá­rosok és nagyobb községek felé megakadályoz­zam és úgy rendelkeztem, hogy az átmeneti neu hézséigek leküzdésére a tanulók létszámát és a tantermek befogadóképességét is mérlegelve, 70—75 tanuló esislék elgy-egy tanítóra. Ez év február havában pedig tanítóképző­intézeteink utolsóéves növendékei közül alzi ön­ként vállalkozókat, már tanítói 'szolgálatra osz­tottam be és ezáltal többszázzal csökkentettem a tanító^ nélkül maradt iskolák számát. Az idei őszi tanítói áthelyezések) alkalmával pedig uta­sítottam az áthelyezésekkel foglalkozó tanke­rületi főigazgatóikat, hogy iafl kedvező viszo­nyok között levő városok és községek felé való áramlást igyekezzenek fékezni és ilyen helyekire csak a legfontosabb családvédelmi esetekben helyezzék át a tanítókat. (Helyeslés és taps) Mindezek utam joggal reméleim. hogy az idei iskolai év folyamán a szünetelő iskolák tekin­télyes részében is biztosítani tudom a népiskor laii tanítást és nevelést. Emellett azonban vál­lalnom kell, hogy állami kisegítő tanítót küld­56*

Next

/
Thumbnails
Contents