Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-338
Az országgyűlés képviselőházának 338. tehát magunktól, minden gyáva dlefetizmust. (Heiyeslé.) Nekünk bíznunk kell a nemzet rendeltetésében éfc abban a történelmi szerepünkben, amelyet kiosztott nekünk az Úristen és amelynek ezer éven 1 át mindig meg is feléltünk. (Éljenzés* jobbfé.ől.) Hogy a Gondviselés nem hagyott el bennünket, azt abban a bök® intézkedésében érezzük ás látjuk, hogy rendelt nekünk ezekben- a nemzetre ránehezedő időkben isi egy vezért, egy férfiút, a Kormányzó Urat (Élénk éljenzés és taps.), akit nekünk erős szívvel, a magyar lélek minden hitével kell, hogy kövessünk. (Ügy van! Ügy vom!) Mi minidig csak arra me^ .hetünk, amerre Kormányzó Urunk mutatja az. irányt. (Úgy van! Ügy va.nO T. Ház! Miután aa ifjúság keresztény szellemű művelő dés ének feladatait, valamint ennek as ifjúságnak hazafias és valláserkölcsi irányítását a legjobb kezekben látom, de miért egyébként is egyetértek a kormány országépítő, egyenes éte magyar politikájával, a kultusztárca költségvetését örömmel szavazom meg és tisztelettel elfogadom. (Étérú 1 .. éjjensés êa taps,— A s zóna vot számosam üdvözlik. Üd vödi a minister is.) Elnök: Szólásra, következdk 1 ? Vámos János jegyző: Rapcsá'nyi László! Ellnöki: Eapcsányi Latsaié képviselő urat illeti a szó. Rarpcsányi László: T. Képviselőiház;! A magyar parlamentben a kultusztárca tárgyalásával kapcsolatban, azi évek hosszú során' át annyiszor elhangzott dolgokat hallottunk aa előttem szólott igen t. képviselőtársamtól, A nemzet nevelőinek mindig csak dicsérettel adózunk, de a látható, effektiv eredmények^ terén —joggal állíthatom — annál szűkmarkúbbak vagyunk. Tárgyilagos bírálat alapján' megállapíthatjuk, hogy a magyar; nemzetnievelői rendi munkássága legalább olyan fontos, mint amilyen fontos ebiben, az országban bármelyik rendnek, a társadalomi- bármelyik rétegének a munkássága. Ugyanakkor azonban, amikor a nagy elismeréseken 1 ,éísi à ; dicsérő szólamokon kívül egy " kicsit a. költségvetés számoszlopai mögé nézünk, még mindig néon látjuk ennek a hatalmas munkáinak anyagi ellenszolgáltatását és nem látjuk a nemizietnevelői rend erkölcsi tekintély éhlek olyan fokú alátámasztását, ameilyet joggal elvárhat elsősorban ez a sokat dolgozó rend. Pedis" érdeke ez magának a magyarságnak 1 is jövőjének megfelelő felépítettsége és fiatalságának valóban a nemzet érdekeli özeT rint való' nevelése* szempontjából. Az előadó úr a költségvetéssiel kapcsolatban számokat sorolt feli- amelyeik közül megragadta figyelmemet az, amit a minisztérium .és különösen a miniszter úr személyével kapcsolatos. nagyhatású intézkedésnek mou,_. dott, hogy egyrészt megrövidítette a nemzetnieivelőknél a helyettesi időt. másrészt pedig ezejk közül igen sokat a rendes tanítói, illetőleg tanári státusba' emelt (Ügy van!) Ez tény., de ha megnézzük ,azt, hogy mit jelent anyagilag* a, rendes tanári vagy rendes tanítói státusba, bekerülni, akkor egészen tárgyilagosan! megállapíthatjuk, hogy ez, jóformán &ecmmit stem jelent, különösen ma, jamilkov — hiszen ezt valiamennyien tudjuk — mindennek olyan szörnyű ára van és nem lehet mindent legális, útoin beszerezni- hanem a szükségleti cikkek .legnagyobb részét — valljuk be tárgvilágosan —. feketén kell.beszerezni, tehát semmi körülmények között sincsen arányban (Mozgás. ülése 1943 november 17-én, szerdán, 385 — Elnök csenge 1 .) az il'ietménynövekedée; az árnövekedéssel. ; f T;-Képviselőház! De ha megnézzük ezt a kérdést a nemzet népesedése szempontjából. akko>r m megdöbbentő eredményre jutunk. Mert kérdem én a t. Házat, vájjon- az a rendes státusba kerülő, tehát rendes állami illetményt élvező tanító hogyan tud arra a XT. fizetési osztálybeli fizetésre megnősülni- hogyan tud családot alapítani 1 ? Egyáltalában miit jelent öz neki ilyen szempontból, amikor azt látja, hogy. «ízzel nemcsak súlyos kötelezettségek és óriási terhek járnak, hanem ugyanakkor ebeken kívü] még számtalan olyan munkát is kell díjtalanul elvégeznie, aimely munka és az, ezzel eltöltött idő neki külön^ anyagi ellenszolgáltatás nélküli megterhelést jeleint. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartom kérni a miniszteir urat arra-, hogy ha komoiyau fogja fel azt, hogy ebiben aiz országban a népi kultúra színvonalát emelni kell és ha ennek kimunkálásával komolyan óhajt foglalkozni, akkor foglalkozzék a következő kérdéssel is. A nemzetne velői rend joggal elvárhatja, hogy olyan anyagi alapra helyezzük, amely nem kényszeríti arra; hogy <a, z , iskolán kívül ra&g más olyan foglallkoizásokat is vállaljon, amelyek anyagi megélhetéséhez bizonyos mértékű szerény pótlékot biztosítanak. Ez nemcsak n már állásban lévők, tehát nemcsak à mának kérdései, hanem a jövő kérdése is, mert hiszen a t. Háznak valószínűleg van tudomása arrólhogy ez mit jelent például az utánpótlás szempontjából. Tudjuk azt, hogy,ezer népiskola áll szakképzett 'nevelő nélkül, de ugyaniakkor lát' juk ai főiskolai statisztikákból, hogy évenként legftüjebh 200—250 középiskolai tanár kerülhet ki és-ez a szám lehetetlen-, hogy fedezze azt àz Utánpótlást, amelyre részben- az alsóbb, részben a középfokú nevelésnek szüksége vanHogy ez milyen. következményekkel járhat, azt a jövő fogja megmutatni- de viszont mi leszünk arfelelősek érte és ennek a kptrmány* zatndk keli vállalnia a felelősségei azért, ha idejében nem intézkedik és nem állít az ország legmesszebbfekvő pontjairia is olyan kulturális őrtállókat, akik képesek ezt a munkát tudás./ lelkesedés és menizeti öntudat bltokábain tökéletesen elvégezni. Azonkívül kénytelen vagyok idehozni egy pár, a nyáron felelős helyről is elhangzott kijelentést. Nem akarom őket reprodukálni, hoszszadalmas volna, de a dolognak lényege, hogy igeim felelős helyekről is megvádolták a magyar tanítóságot azzal, hogy nem végzi a maga munkáját olyan áldozatkészséggel, mint amilyet tőle a nemzet joggal elvárhatna. T. Képviselőház! Valamennyien tudjuk, látju, mily cin nehéz a nevelői munka. Valamennyien átérezzük azt a súlvos helyzetet, amelyben a magyar nemzetnevelői rend van. Ha anyagilag nem is tudjuk őket úgy támogatni, ahogyan kellene, legalább — akarva vagy akaratlanul — ne bántsuk meg őket olyaiw 1 bántó kritikával, am.lven kritika, ezen a nyáron ezt az' igazán sokat dolgozó és áldozatkész rendet érte. Ennyit kívántam általában a nemzetnevelői rend mostoha sorsával kapcsolatban felemlíteni. Van azonban néhány olyan kérdés, amely ma még nem került a t. Ház élé, és ezeknek 55*
