Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-338
384 Az országgyűlés képviselőházának 338. együttműködést. Ennek érdekében országos tanács és tájegységemként kerületi tanácsok szervezésére lenne szükség. Tudjuk, t. Ház, hogy a népművelési szolgálat keretében jelenleg 60 mumkiairányító titkár dolgozik az országban. Van közöttük középiskolaii tanár, tanító, gyógyítva neveliő pedagógus. Legyen szabad rámutatnom arra, hogy ha már a népművelési törvényünk f megalkotása a háború utánra marad, legalább a népművelési titkárok státusát méltóztassék a miniszter úrnak megcsinálni. Ennek: pénzügyi akiadálya nem iisi lehet.: mindössze 60 emberről va : ni szó, lakik mindnyájan azonos munkakört töltenek be,. Meg kell emlékeznem a polgári iskolákról is. amely iskolákról már többször hangzott el megállapítás, hogy ez az iskolánk egyike a legjobb magyar iskolatipusoknak. A költségvetésből örömmel látom, hosry a. miniszter úr megérdemelt ajándékot nyújt át a polgári iskola 75 éves jubileuma alkalmából a polgári iskolák tanári testületének, mert az igazgatók a jövő. év januárjától kezdve külön státusba kerülnek. A miniszter úr megalkotta az igazgatói státust a polgári iskolában és ugyanakkor a VI. fizetési osztályban tíz új igazgatói állást szervezett. Az is sokat jelent, hogv az osztályfőnöki díjak a polgári iskolai tanárok részére is felvétetnek a költségvetésbe. De nagyobb lenne ez az ajándék, ha a nagyobb megbecsülést érdemlő polgári iskolai tanárok, illetve igazgatók részére a miniszter úr megnyitná az V. fizetési osztályt. Eziek a tanárok is ugyanolyan végzettséggel rendelkeznek, mint a középiskolai tanárok. Felvetődik itt még egy kérdés, és ez az, hosry mi lesz azokkal a megbízott igazgatókkal, akik a felszabadulás után egy-két évvel a viszszatért területen léptek szolgálatba és kaptak igazgatói megbízást. Ezeknél a törvényes három év természetesen nem telik le január 1-én. ^•zért méltányoismak tartanám ezeknek a megbízott igazgatóknak január 1-ével való véglegesítését. T. Ház! A kultusztárca _ mnltévi költségvetésének vitája során: egy biztató Ígéret hangzott el Nagyvárad felé a kultuszminiszter úr részéről és ez a következő: »Tervbevettük, hogy >Vírvváradon az ott megszüntetett 150 éves jogakadémia helyett egy kétfakultásos műszaki főiskolát létesítünk. A műszaki képesítésű szakemtberekiben ugyanis nagy hiány van« AZÍ Erdélyi Párt és mi nagyváradiak, a miniszter úrnak ezt a kijelentését, igen hálásan és köszönettel vettük tudomásul. Annál lehango1 óbban érint most bennünket az. hogy errp a főiskolára előirányozva semmit sem találunk a költségvetésben. Nagyvárad városa nagy múltjához, h agyonlányaihoz és történelmi szerepéhez mérten igen tiszteletreméltó áldozatot hoz akkor amikor ingyen telket és korszerű épületet ajánlott fel a műszaki főiskola céljaira, sőt továbbmenve, egyes dologi kiadásioík fedezését is vállalta. Tudjuk, hogy most nem lehet építeni, de^ Nagyváradnak további felkészülésére ösztönzést adna, ha ennek a műszaki főiskolának tervezésű előkészítési belső munkálataira a kormány részéről is szerepelne legalább egy jelképes^ összeg a költségvetésben. Mély tisztelettel kérem a kultuszminiszter és a pénzügyminiszter urakat, méltóztassanak ezt a jelképes összeget, ha csak egy mód van rá. a költségvetésbe beiktatni. T. Ház! Minden problémával, amely kulturális vonaiíko'zásbaln jelentkezik, egészen természetes, (hogy a tárgyalásra szánt idő rövidülése 1943 november 17-én, szerdán. sége miatt foglalkozni lehetetlen, mégis iméltóztasséiki megengedni, hogy még egy dologra felhívhassam a figyelmet, Nyirő József igen t. képviselőtársam — úgy emlékszem — a tánca bizottsági tárgyalása során megemlékezett a magyar népművészet kincseiről és fontosnak tartja azok összegyűjtését 1 . Én a magyar táncokat is ideveszem. idesorolotaL Ennek Erdélyben és a. Székely földön atzért van igen nagy fontossága, mert ezzel is bizonyítani líndjuk atzt, hogy a magyarságnak! még a. táncai is különböznek ősi formájukká] és eredetiségükkel a román vagy más népek táncaitól és ez a magyar tánc népünk ezeréves hagyományai közé tartozik. (Ügy van! Ügy vain!) össze kell tehát gyűjteni a magyar táncokat isi Talán a Teleki Pál Kutaító-intézettel karöltve a kultuszminisztérium valamelyik osztálya végeztethetné el ezt a munkát olyanvalakivel, aki a mozgást, a táncokat, azok ritmusát le is tudja írni és maradandóvá tudja tenni. T. Ház! Az idegen uralom Erdélyhen az elvétel elvét alkalmazta, — állapította meg a megszállás alatt egy neves erdélyi ppHíikus. A magyar kormány ezzel szemben a juttatás. a lelki és anyagi támogatás elvét alkalmazza, amiről minden: alkalommal, így ,most a kultusztárcánál is meggyőződhettünk. E'zzel kapcsolatban — mielőtt felszólalásomat^ befejezném — utalni szeretnék a miniszter úrnak egy nyilatkozatára, amelyet hivatalbalépé&e alkalmával minisztériuma tisztviselői kara' előtt miondott. A miniszter úr igen meleg szavak; kai emlékezett meg akkor a tanítói és^tajnári rendirő] és a nevelőmunkát vállallió lelkészkedő papokról, mondván, hogy a nemzet hálája és megbecsülése kisérge őket hivatásuk teljesítésének nehéz útjain és arra kérte minisztériumiának tisztviselői karát, hogy a visszatért^ területek ügyeinek megértő ési gyors elintézi» legyenek, hogy visszatért testvéreink érezzék a sok megpróbáltatás és szenvedés után — mondotta, a miniszter úr — szeiretdtíünket és örömünket, nemcsak szavakban, hanem tettekben is. A miniszter úrra azóta is csak foriró^ hálával gondolhat az ország minden tanítója és tanára,^ de mi mindannyian! is- és legyen róla meggyőződve a miniszter úr, hogy a, magyar kultúra munkásaiban soha csalódni nemi fog, ezeknek háláját a hazafias és teljesen odaadó munkában fogja mindig Látni és érezni, amely az ország kulturális nívóját a miniszter úr által elgondolt magas fokra emeli. (Éljenzés jobbfelől.) Engedje még kijelentenem, hogy a kultuszminisztérium valóban a miniszter úr intenciói szerint igyekszik elintézni, gyorsam és jól. a visszatért területek 1 ügyeit. Hiányosnak érezném felszlólalásomat, ha ezért leghálásabb köszönetemét ki nem fejezném 1 a miniszter úrnak. (Éljenzés.) T. Ház! A történelem sokszor felvetette a m agy ariság előtt létének vagy nemlétének sorsdöntő kérdését. Erre a nemzet mindig olyan választ adott, amellyel igazolta az élethez való jogát. Tisztában vagyunk! vele, hogy most is erről van' szó, de azzal is tisztában «vagyunk, bogy a most folyó gigászi Iktizdelemben a fegyverek mellett döntő szerephez jut a nemzet bátorsága, lelki ereje, józansága és kitartása. Nekünk meginganunk a végső küzdelem siklerénelk hitében egy pillanatra »em lehet, mi nemi ugorhatunk be siuttíogásokmak, ijesztgetéseknek, mert ezzel máris az ellenfél oldalár a állnánk. (Ügy van! Ügy van!) Elutasítunk
