Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-338
Az országgyűlés képviselőházának 338. ezekből nevelni, hanem ötszázat és ötezret egészséges magyar parasztlányokból, akik az orvosok melieu tényleg el tudják látni azt a munkát (ügy van! Ügy van! Taps a szélsööatotdalon.) és ami legfontosabb, ei tudják mélyíteni leiedé, nem egy felső, kivirágzott kultúrában, hanem tényleg az alapokon nyugvóan. Legyen ott azon a falun minden eredmény az ország egész fiatalságának pszichotechnikai vizsgálatáról és minden magyarországi munkafolyamatról, hogy lássuk a magyar népi képességek és a munkaalkalmak legjobb Összeszervezésének lehetőségét, aminek felkutatását még meg sem kezdettük. Legyen ott a falon a magyar ösztöndíjak, pályadíjak, tehetségvédeimi szervezetek hálózatának térképe, bizonyítani azt, hogy az Isten legnagyobb adományát, a teremtő szellem lángját nem hagyja a magyar nemzet kialudni még a nyomortanyákon sem. J5s legyen ott a faion a magyar problematika szellemi térképe minden bajunk, bánatunk, kérdésünk összegezésével, hogy a magyar kultúrpoiitikus szellem örök riadót lásson a nemzetvédelemnek összes sorskérdéseiben. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Ebben az elképzelt tanácsteremben összejöhetnének munkás tanácskozásra a legjobbak és megszülethetnék ott az a kultúrpolitika, ameiyet azután érdemes adminisztrálni. (Helyesles a szélsőbaloldalon.) A mi vágyunk a népi kultúrpolitika, amely alulról, a puszták, és falvak ősiségében megkeresi és megtalálja a valóban magyar kulturális kincseket és ezekre az őselemekre építi felfelé a korszerű magyar kultúrát. (Helyeslés a szélsőbaloldalmi.) A legjobb népi kultúrának / és a legmegfelelőbb korszerű technikának, civilizációnak a szintézisét kell megtalálni és akik bármelyiket a kettő közül élvetik, korlátúit ellenségei a magyarság jövendőjének. Szervesen Összefüggő nevelést és oktatást kívánunk a népiskola és az egyetem, között. De tudjuk, hogy enneik az, egyeoûi egészséges visz onylatnak, a megteremtései még alig kezdődött meg és roppant szellemi erőfeszítéseket, nemi anyagi, hanem elsősorban sízellemi erőfeszítéseket követel azoktól a férfiaktól, akik a magyar 'kultúrpolitikát irányatani akarják» Mi azért küzidünk, hogy meg ne álljunk vaialhogy a kopott, de' könnyű formáknál és a, kedves pohárköszöntőknél, (Helyes.és a szélsőbaloldalon.) az elavult és jogtalant patriarehizimusnál és, ©1 nie hitessük valahogy magunkkal halálos veszedelemnek, hogy a nagy feladatok a hátunk mögött vannak és. nemi előttünk. (Ügy van! a szélsöbMolda&oML) Befejezésül ai legnagyobb élő erdélyi író,. Was® Albert szavait idézem. Az ő halhatatlan regényének alakja, Holló János, a prédikátor, aki tényleg tudta, hogy mi a magyar kultúrpolitika és meg is szenvedett érte, ©z a János pap az első világháború és az első kegyetlen magyar összeomlás előtt, a véllt biztonság aranykorában az erdélyi Mezőségen a következőket mondotta (olvassa): »Bizony öreg vagyok én s nem, ebb© atz. országba való, ahol var kok hajtják a szélkerék süketek lesik a hangokat és némák beszélnek az igazságról. Magyarnak lenni ma annyi, mint süketnek, vaknak é® némának lenni és fáradság dolgában ezer esztendősnek. ' Mert aki nem. ilyen, azt ilyenné teszi a törvény és a rend és a sok meggyült idegen, akiknek nem, ikelíl sem a magyar szem, sem a'magyar száj, sem, a magyar fül, egyedül csak a magyar vér.« KÉPVISELŐHÁZI NAPE.Ö XVII. ülése 1943 november 17-én, szerdán. 375 T, Ház! Sokan, rengetegen így érzünk ma is atz európai kultúra, beomlott .boltozata alatt és a magyar nemzet mindenre elszánt fanatikus életösztönében látjuk egyedül a megváltást ós látjuk az új magyar kultúrának, kulturálisi megújhodásnak széles, egészséges alapjait. A költségvetést nem fogadom el. (Élénk éljenzés^ és taps <a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik! Thuránszky Pál jegyző: Bogner József! Elnök: Bogner József képviselő urat illeti a szó* Bogner József: T. Ház! Bármennyire csábító az a gondolat, hogy ©lőttem szólott igen t képviselőtársaim megállapításaival vitába szaliltak. (Szölló'si Jenő: Nehéz lennie!) a jelem, pillanatban a Délvidék problémáinak és iskolai helyzetének vázolását tartom feladatomnak és így mellőzöm azt, hogy ezekhez a, kétségtelenül érdekes megállapításokhoz megjegyzéseimet, hozzáfűzzem, illetőleg velük vi ázzam. (Helyeslés a szélsöbalolda on.) T. Ház! A Délvidék 1941 áprilisi "12-én szabadult fel és akkor a Délvidékem működő öszsze, 3 . népiskolák mint állami iskolák kerültek vissza a magyiar államhoizi. A magyar állam természetszerűleg ezeni ai helyzeten; változtatni nem akart és meghagyta őket továbbra is állami iskoláknak. Összesen 335 népiskola barn folyt az elmúlt tanévben tanítás, 1444 tanteremben körülbelül 2035 tanító — ez a szám néha változott is — végezte a tanítást. Ebben a 335 népiskolában 98.197 tanuló tanult és ezekből 41.410 volt, magyar. Azokban a statisz-ikaä. adatokban.', amelyek rendelkezésemre állaniak és amelyeket egyrészt a hivatalos folyóiratokban, másrészt a kulturális szemlékben találhatunk meg, nagyon, .sok szép dolgot fedezhetünk; fel, hiányzik azonban belőlük az, hogy ebben a 335 iskolában és 1444 tanteremben a tárnátás csak üggyel-bajjal folyhat, mert etzeknek a tantermeknek nagyrésze teljesen elhanyagolt és igen rossz állapotban van. (Egy hang a jiobbotdalon: Sajnos!) T. Ház! A megszállás ideje ©lőtt a Délvidéken a legutolsó húsz év,alatt alig történt új beruházás. Méltó ztassámak azután elképzelni, hogy a megszállás huszonhároim éve alatt a. szerbek szintén egyáltalában nem ig'yekez ek az iskolák épületeit javítani. A helyzet, tehát a Délvidéken, aiz, hogy körülbelül nieigyven év óta komolyabb beruházás, komolyabb javítás az iskolai objektumokban nem történt. Ha ehhez hozzávesszük azt a, kétségeejtő tényí, hogy a Délvidéken éppen a magyarlakta vidékek és éppen a magyar községek a-legszegényebbek és itt ai községek és közösségek nem voltak képesek, mem állott soha módjukban a saját anyagi erejükből ezeket az iskolai épületeket renováltatni, újjáépíttetni, vagy megnagyoibbíttatni, akkor elmondhatom, hogy ez a 41.410 magyar gyermek a legmostohább körülmények között végzi elemi tanulmányait. Talán; legyen szabad üt hozzáfűznöm, hogy, , mindanyian tudatában vagyunk annak, hogy ai mai háborús idők neon alkalmasak arra, hogy; nagyobb, szélesebbkörű beruházásokat eszközöljünk, melleimben az a meggyőződésem, hogy arra: alkalmasak, hogy bizonyos apróbb: javításokat, elvégezizünk és jelenlegi helyzetben terveket dolgozhassunk ki a jövőre, és megtaláljuk a módját, hogy iskolai igazgatásunk bizony ois reformját kereszlülvigyük, (Ügy van! a középen.) T. Ház! Meggyőződésem, hogy a minisztérium és annak tisztviselő gárdája a legnagyobb 54
