Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-327

^6 Az országgyűlés képviselőházának 327. ütköző, a m. kir. államrendőrség elleni gyűlöletre izgatás vétsége miatt, Zeöld Imre .Péter képviselő által elkövetett egyrendbeli, hatóság tagja ellőni erőszak büntette és Gál Csaba képviselő által elkövetett kétrendbeli, felhatalmazásra hivatáibol' üldözendő becsületsértés vétségének tényálladéki eiemei miatt. A mentelmi bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes natósagtó.i érkezett, az ősszel üggés nevezett képviselők személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem! kétséges, de nevezett képviseiiők személyes meghallgatása és a felterjesztett iratok adatainak egybevetése^ után a tényállás hiányosnak látszik, zaklatás esete forog fenn, ezért javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Zeöld Imre Péter, (iái Csaba és Lili János menteimii jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kivan valaki a jelentéshez, hozzászólni t (Nem!) Ha szólni senki nem 'kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítóim. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a bizottsági jelentésben foglaltakat magukévá tenni, igen vagy nemi (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát -magáévá teszi, vagyis Zeöld Imire Péter, Gál Csaba és Lili János képviselő urak mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 757. számú jelentése. Vitéz Váczy György előadó urat illeti a <m SZÓ. Vitéz Váczy György előadó: Tisztelt Képviselőiház! A szegedi kir. főügyészség 5397/1942. f. ü. szám alatt Reibe! Mihály országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését lkérte, mert a szegedi kir. járásbíróság Gáli Imre nyűg. m. kir. méhészeti főfelügyelő, gödöllői lakos, főmiagánvádló feljelentésére B. 27.85674—1941. számú megkeresése szerint ellene a bíróság büntető eljárást indított a következő tényállás alapján: A Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara kecskeméti méhészeti szakosztálya 1941. évi június hó 8-ára Szegedre értekezletet hívott össze azért, mert a csongrádmegyei méhészeti egyesület elnöke, ônody Szabó Lajos nyűg. mdjniszF téri osztálytanácsos panaszt adott be a Mezőgazdasági Kamarához amiatt, hogy az Országos Magyar Méhészeti Egyesület nemi részesíti ikívánatos mértékben a vidéki tagegyesületeket a eukorosztás százalékos hasznából és ezért kérte a "Mezőgazdasági Kamara közbenjárását. A kamara — hogy a szakosztály tagjainak álláspontját e tekintetben megismerje — a fent megjelölt időre és helyre

1 az értekezletet öszszehívta, melyre méighívást kapott az Országos Magyar Méhészeti Egyesület e-lnökgége is. A gyűlésen, megjelent Reibel Mihály országgyűlési képviselő, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke is. A Szegedi Gazdasági Egyesület helyiségében a fenti időben megtartott értekezletet Nicsovics György szakosztályi elnök vezette. Az ülésről felvett jegyzőkönyv másolatának tartalma szerint Gáli Imre méhészeti intéző előadói beszámolójában ismertette a kamara 1940. évi méhészeti tevékenységét. _ Beszámolt a kamara méhészeti tanfolyamairól, beszélt, a méhészeti fásítás és méhlegelők létesítésének fontosságáról és szakszerűen fejtegette a kamara, méhészeti osztályának a cukorlérdesben elfoglalt álláspontját s az állásfoglalás indokait. Előadását nem egyszer zavarták me<? élénk közbeszólások a cukoretetés hívei részérőí. ülésé 1943 április 29-ért, ősütÖrtökÓrí. . liyen felszólaló volt Reibel Mihály, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke is, aki beszédeben Gái-l Imréről azt állította, hogy mintegy 15 millió pengő kárt okozott az országnak azzal, hogy a cukornak méhek etetésére való utalását ellenezte. Kijelentette beszédében, hogy korábban Gáli Imre volt a cukorosztás apostola és csak három év óta lett annak ellensége, azóta, amióta az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vette (kiezébe a cukorelosztást. Hangsúlyozta beszédében' Reibel Mihály, hogy GáU Imre borítja fel a mléhészr társadalom békéjét és bontja meg a teljes és valódi méhészegyséiget. A feljelentés tárgyát képező ezen.' cselekményben az 1914 :XLI. t.-c. 1. §-ába ütköző rágalmazás <•' ivétségének tényálladéki elemei látszanak fennforogni a megkeresés szerint. À bizotitság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érikezett. A mentelmi bizottság előtt Reibeli Mihály országgyűlési képviselő előadta, hogy a főmiagánvádló által sérelmezett kijelentéseit kamarai tagi minőségében közérdekből mondotta el. A bizottság úgy találta, hogy Reibel Mihály kijelentései nem látszanak a kritika határát túllépni, ezért zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Reibel Mihály országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni'? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, ta vitát bezároim és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a bizottság jelentésében foglaltakat magukévá tenni, igen vagy nemi (Igen!) A Ház a bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Reibel Mihály országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben neoni függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 758. sz, jelentése. vitéz Váczy György előadó urat illeti a szó. vitéz Váczy György előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 15.462/1942. f. ü. szám alatt a budapesti Mr, bünteitőtörvényszék Bgy. VI. 6.266/14—1941. sizámú megkeresése alapján előzetes letartóztatás foganatosítása céljából Gál Csaba országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte a következők miatt. Az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos feforgatására irányuló izgatás vétségéért Gál Csaba országgyűlési képviselő mentelmi jogát a képviselőház 1941. évi december hó 16-án tartott, ülésében felfüggesztette. Az ellene indított bűnvádi eljárás során 1942. évi június hó 17. napjára kitűzött főtárgyaláson nem jelent meg. Védője a Szent Rókusi-kórház igazolványát csatolta, amely szerint vakbélműtéttel áll kezelés alatt. A kiküldött törvényszéki orvos; még azniap megállapította, hogy nevezett képviselő egy nappal a főtárgyalás előtt jelentkezett felvételre. Felvételkor láztalan volt s bár az osztályos főorvos véleménye szerint sürgős műtétre szükség nem volt, másnap műtéti úton eltávolíttatta féregnyúlványát. Maga a műtét igazolta a főtárgyalásról való elmaradást, de a műtétre szükség nem volt és azt Gál Csaba egészségi állapotának veszélyeztetései nélkül máskor is el lehetett volna végezni. (Derültség.)