Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-338
Az országgyűlés képviselőházának 338. dékeken, ahol a magyarság a nemzetiségekkel együtt él; itt ez a. magyarság szeretetét nagyon; eredményesen biztosítaná. (Tüps a jobboldalom Í ; ,S a középen. — Palió Imre: A prop agán daminiszterrel karöltve.) Mi kis nép vagyunk. (Palló Imre: Tagadjuk! Nagy nép vagyunk!) Ebben a kérdésben elfogadom képviselőtársam álláspontját: nagy nép vagyunk. (Derültség. — Palló Imre 1 : Csak nevelni kell a magyart.) Elnök: Palló képviselő urat rendreutasítom! Hiába kértem, hogy tessék abbahagyni közbeszólásait. Hokky Károly: Hogy nagy nép va|gyunik-e, azt nem mi állapítjuk meg, hanem mások. De éppen azért, mert kis nép vagyunk, a kultúráért nekünk sokkal többet kell áldoznunk, mint más népieknek. A népek óceánjában nekünk szellemi, erkölcsi és jellembeli értékeket kell hordoznunk. (Igaz! Ügjj van! jobb felől.)Ha ugyanis nem leszünk olyanok, mint a;z oisjcsepp, amely kicsi ugyan, de mindig a víz színén marad, ha nem tudunk az olaj csepphez hasonlóan mindig fennmaradni, akkor elpusztul kultúránk. (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) Lehetnek népek, amelyek más tekintetben külsőleg natgyobbak nálunk, nekünk ezzel szemben belső kultúránkat kell emelnünk. Például az. amerikaiak ma elpusztítják az olasz értékeket, mert aizt hiszik, hogy pénzért mindent fel lehet építeni, de meggyőződésem szerint Leonardo da Vincinek a Santa Maria della Grazia kápolnában lévő »Utolsó vacsora«-ját, vagy Michelangelo Dávidját vagy Mózesét senki sem, tudja még egyszer úgy megalkotni- Az ilyen kultúrák, mint amilyen az amerikai is, csak külső kultúrák. Nekünk azonban azt a belső kultúrát kell értékelnünk és művelnünk, amely valóban naggyá tesz berniünket. A kultusztárca költségvetését elfogadom. (Élénk helyeslés és taps <h jobb- és a baloldalon és a középen. — A szónokot tömegesen üdvözlik) Elnök: Szólásra következik a, vezérszónokok közül? '•-.', Ârvay Árpád jegyző: Zsámboki Pál! Zsámboki Pál: Tisztelt Ház! Amikori a kultusztárca 1944. évi költségvetésével foglalkoizom, sí idő rövidsége miatt engedtessék meg nekem, mint ipari munlkáskép viselőnek, hogy az ipaíri közép- és felsőiskolák s az ipari szakiskolák, egyszóval ipalri szakoktatásunk kérdésével foglalkozzam. Szükségesnek tartom ezt azért, mert úgy érzem, hogy nemzetünk jövőbeli sorsa agrár- és ipari munkásifjúságunk fejlettségétől, tanultságától, érettségétől függ és az új világ, nemzeteinek nagy gazdasági versenyében ezzel &7i ifjúsággal állunk, vagy bukunk- Földmívelésüg» és ipari szakoktatásunk tanítási anyagát a»nban nemcsak kívánatos, hanem egyenesen életszükséglet is úgy összeállítani, hogy a kellő, sőt elengedhetetlen gazdasági szellemi műveltség mellett »aiz iskola különleges szákirányánaki megfelelő gyakorlati szaktudást is kidomborítsa. E kívánalmaknak megfelelően némi 'atsizetrvezes mellett! felső- és ipari szakiskolánk egyaránt teljésen megfelelhetnének hivatásuknak, ihlaj egységesítenék őket és ai ma meglévő, elavult munkaeszközök helyett a mai koTnak megfelelő, moderni eszközökkel látnák el őket. -< Szükséges ez annál is inlkáb, mert minden ilyen iskolánk egybe van kapcsolva az iparügyi miniszter által rendezett ipari szaktanfoiülése 1943 november 17-én, szerdán. 353 lyamokkái, a szükséges gépek és motorok azonban csak ritkán, vagy esetleg* kölcsönképpen, vagy egyádtaláni nem állnak rendelketzésre;; márpedig tökéletes szakoktatás csupán elméleti alapon nem érhető el. (Füssy Kálmán: A gyárkorlát teszi mesterré az embert!) Célravezető lenne ez a képzés, ha minden ilyen iskolánk rendelkezhetnék legalább az alapfogalmak elsajátításához elegedhetetlenül szükséges egyegy kis lokomobilliail, vagy vontató motorral, az ipao-i szaktanfolyamok vizsgái pedig a tavaszi és áiz őszi szántással egybeeső időbe DI történnének, hogy a vizsigázókniafc & gazdák által eire a célra átengedett területén a rezsiköltség megtérítése, vagy valami más csekély díjazás mellett módjuk Tehessen szántást végezni és tudásukat, rátermettségüket igazolni. Erre az alapvető célra aizonban sem a kultusz-, sem az iparügyi tárca költségvetésében! — csodálatos ez, tisztelt Ház! — soha sincs fedezet. Márpedigföldbirtokos és kisgazdái képviselőtársaim, előtt egyaránt eléggé ismeretes, hogy a félig képzett, vagy rosszul képzett emberek voltaképpen drágán dolgoznak!. ítt látszik meg a legjobban, milyen káros, ha egy bizonyos célt szolgáló intézményünk több miniszter hatáskörében van., (Ügy van! a szélsőbat.oldalon.) Itt igazolódik be, hogy meimcsaik a sok bába, között vész el a gyerek, hanem több miniszter egymásrautalt ési egymásra váró munkája között is elveszhet a lényeg. Teljes bizalommal vagyok a, minisater úr személye iránt, mégis fel kell vetnem a kérdést: nem volna-e célirányosabb, hai ipari iskoláinkat, középiskoláinkat inkább a« iparügyi miniszter-' hatásköréibe engedné át? (Gr. Serényi Miklós: És megszabadítani őket a zsidóktól!) Ká kell mutatnom arra a sízinte érthetetlen állapotra^ amely ipari közép- és felsőiiskoláimk között fennáll. Míg ugyanis az ipari középiskolákba, mint felsőbb tagozatrlai miniden to! vábbi megszorítás nélkül beléphet az, akinek négy^ középiskolája van, addig a felső ipariskolába, amely pedig az előzőnél alacsonyabb tagozat, csak az mehet, akineki négy középislkiolájia mellett legalább egyéveis szakgyakorlátai is megvan és külön felvételi vizsgát is tesz. Félreértés ne essek: eni —- és pártomi is 1 — a felsőipiairiskoláTa vonatkozó rendelkezést nemcsak célirányosnak, hanemi szükségesnek is tartom, azonban nem tudom megérteni a legjobb aikiarat mellettit Sem, a kettő közötti, hogy úgy mondjam »elrettentő« különbséget. De gondolkodóba ejti ez a szülőket is, különösem ha ennek a ket # iskolatípusnak a célját nézzük Az ipari középiskolai célja^ amint az indokolás: mondja, az, hogy (olvasski): »a, tanulót vallásos és- netmtzeti szellemben, erkölcsös polgárrá nevelje«. — jegyen szabad megjegyeznem, hogy ölsszei*' iskolainikinak ez kell, hogy a céljuk legyen, más nem is lehet szerintünk — továbbá az, 'hogy (olvassa): »gyakorlati irányú és gazdasági szellemű műveltséghez és. az iskola, különleges szakirányának megfelelő szaktudáshoz juttassa«. Kérem a miniszter urait, legyen szíves körvonalazni és megmondani, egyrészt mi lehet az innen kikerülő tanulóból az életbein. másrészt pedig melyik az az iskolai, ahol az inneni kikerült tanulók felsőbb tanulmányaikat folytathatják. Meij-t ezideig 'sehol nem vesézik feli őket, miniszter úr; hiába) kopogtatnak a műegyetem ajtaján, nem nyerhetnek bebocsátást. Ha pedig ez így vatn, akkor' ez az, iskola teljesen célját tévesztettéi és fölösleges. 51*
