Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-338

346 Az országgyűlés képviselőházának 338. . de az élettel még akkor sem lennének arányban. Az interna tusok: létesítésére és felszerelésére moisit isi csak 200.000 pengő van felvéve. Társadalma, úton ^ ugyan lényeges gyűjtések folynak, a kormány is rendkívüli segélyek formájában nagy összegekkel járul hozzá az. internátusokhoz. dlei a költségvetésben is lelhetne az egyetemi -hallgatók nagy steámára való tekintettel legalább olyan arányíú emelést keresztülvinni minden alkalommal, mint amilyen mérvben az egyetemek- tandíjai emelkednek. Mint mondottam, az egyetemi hallgatók részére épülnek internátusok és a kormány ezeket elég szép rendikívüli hitelekkel támogatja. Ebben a kérdésben azonban nagyon sok a tennivaló. A háború előtt különösen északi testvérnépeinknél, a finneknél és az eisizteknél láttuk, mennyivel előrehaladottabb ott a helyzet ebben a tekintetben. Ott minden; egyetem amellett, mindem egyetemi városban megvoltak az internátusok, ahol a hallgatók igen olcsón nagyon jó ellátást kaptak. Ezek

1 az internátusok! nyáron is rendelkezésre álltak és lehetővé tették, hogy azokat a diákok a nyári szünidőben is használhassák, ha valami dolguk akadt az egyetem székhelyén, vagy pedig tanulmányi úton voltak. Nekünk is törekednünk kell arra. hogy internátusaink számát minél jobban szaporítsuk. Természetesen ezt a mai anyagi helyzet olyan mértékben, amint az kívánatos volna, nem engedi meg. Azi átmeneti gazdálkodás idején azonban elő kell készülnünk arra, hogy annyi diákotthont tudjunk építeni, hogy, a vidékről az egyetemre jövő itfjaink ne legyenek kénytelenlék hóinaiposi síziobában lakni és mind tanulmányi, minid szórakozásii idejük beosztásánál a bérbeadó kívánságaihoz; alkalmazkodni. (Helyeslé jőbbfe 3

r és a iklödépen ) A táTca bevételeiről akarok még pár szóval megeimlékeznii. A múlt évi 18-6 millió pengő bevétellel szemben az idei költségvetés 23-1 millió pengőt irányoz elő. Ennek a 23*1 millió pengőnek legnagyobb réísize, körülbelül 10 millió pengő, tandíjakból adódik, 5-7 millió pengő pedig a klinikai ápolási díjakból folyik be. A tandíjak összege a tanulók létszámának arányában növekedett, a klinikai ápolási díjak emelkedése pedis aa ágyak számának növeléséből és az ápolási díjak emeléséből adódik. A kultusztárca munkája a magyar jövőt, a nemzeti lélek kialakítását, a nemzet lelki céljainak megállapítását és öntudatosa tását szolgálja. Éppen azért azt hiszem, mindnyájunknak az a véleményei, hogy semmi selmi sok erre a célra. Ezekkel ajánlom a költségvetést elfogadásra. (É énfk éljenzés és taps jobbfelől és a középen,) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közüli Árvay Árpád jegyző: Mester Miklós! Elnök: Meister Miklós képviselői urat illeti a szó. Mester Miklós: T. Ház! Tudjuk, hogy az ellenzéknek az a feladatta, hogty bírálja a kormányzat politikáját, de azt is tudjukl hogy az ellenzéki Politikániafc és a kormákiiyzati politikának egyaránt elvi alapokon! kell nyugodnia, mert ezt követeli meg az ország érdeke. 'Sokait! beszélnek ma arról, hogy ne viszálykodjunk, ami helyes s ezt én is aláírom, de disztingválnunk kell: az elvi meggyőződésből fakadó, tisztességes esziköaökkel folytatott ellenzéki politika minden időben nem kárára, hanem javára van a «einzieitnek. (Úgy van! Ügy v>nm! a jobb- és baloldalon.) Ha visszatekintek arra a közel négyéves multna, aaneíy nemsoülese 1943 november 17-én, szerdán. kára a hátunk mögött áll. nyugodt lelkiismerettel állapítlbaitom meg, hogy mi nieim vétettünk az elvi alapokon nyugvó politikai küzdtelem szabályai ellen. (Taps a szélsőbalö dalon.) T. Ház! Ma a vallás- és közoktatáisüjgyi minisztérium kötségvetéfeét tárgyaljuk, és ebből az alkalomból kultúrpolitikáról, a nemzet géniuszát hordozó és irányító magyar kultúrpolitikáról kell beszélnünk. Az idő rövidsége ne'm ad lehetőséget airra. hogy az egész kérdéskomplexust. a magyar kultúrpolitika egész problematikáját megbeszéljük, és ezért csak a legfőbb kérdésekre szorítkozunk. T. Ház! Köztudomású, hogy a kultúrpolitika célja, a nemzetnevelés. Ha ezt a tételt magyar vonatkozáslbani alkalmazom, azt kell mondanom, hioiffy a magyar kultúrpolitika célja a. magyar miiiőiségi' neimzetnevelés. (Ügy vom! Ügy vem! Taps a szélsőbailolda'on.) Egész jövőnk attól függ, tudunk-e minőségi nemzet lenini, vagy sem. Hangoztatják ezt sokam ebben az országban és ebben a Házban is olyanok, akik lelkük mélyén érzik a felelősséget a magyarság jövőjéért. Itt csak arra akarok rámutatni, hogy a magyar minőségi nemzetnek párosulnia kiel] a mennyiségi nemzettel is. A keltő együtt biztosítja a magyarság jövőjét. A magyar kultúrpolitika a. magyar nemzetnevelés terén csak akkori tud teljes értékű munkát végezni, ha ugyanakkor egész 'társadalmi és gazdasági élelünket céltudatos intézkedésekkel a mennyiségi nieimizet megteremtéisiei érdekében átalakítjuk. Tudjuk, hogy a neimzetnevelés nemcsak az isliolábain történik, hanem számtalan iskolánkívüli tényező, ai sajtó, a színház, a film. az irodalom befolyásolja a nemzet szel lemének fejlődését. Itt az a, feladat, hogy az iskolai és az iskolánlkíyüli neimzetnevelő tényezők szellemiségét teljes összhangba kell hozni egymással. A múlt világháborúból szomorú tapasztalatunk van arra, hog^ ha nincs összhang-, siőlt, ha, a két télnyező szembekerül egymássail, az milyen helyrehozhatatlan kárt okoz a nemzetnek. Ennek az esetnek többé nem szabad a magyar nemzet történelmében megismétlődnie. (Ügy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) A mai válságos időben a kultuszminiszter úrnak a propiagandaminiszter úrral karöltve fokozott mértékben kell őrködnie azon. hogy -az iskolán kívül álló nemzetnevelő tényezők valóban nemzetnevelést végezzenek (He yeslés a szélsőbalodalon.) Ha valahol felüti a fejét a nemzetrombolás szelleme, esetleg a művészet és az irodalom leple alatt is, azt csirájában el kell fojtani. (Nagy taps a szélsőbalatdalomO T. Ház! A statisztikusok megállapítása szerint Magyarországon minidéin] 10 gyermek: kö-i zül 9 csak elemiiskodai nevelésiben részesül. Maga ez a száraz tény igazolja atz, elemi iskola döntő jelentőségét. Azok is, akik nem statisztikusok, de a magyar néppel együtt élnek és akik látják népünk testi és lelki elesettséigét, a; gyakorlati tapasztalatok alaipján bizonyára velem együtt vallják aizt, hogy valóban a miaigyar nép lelki, gazdasági és társadalmi felemelkedésé; niek alapintézménye az elemi iskola- Az elemi iskolai nevelést tehát minden eszközziel fejlesztenünk kell. Szerintem a feladat kettős. Egy felől javítani kell a tanítóság szociális helyzetét,'másfelől iái tanítóképzés tekintetében a legszigorúbb szelekciót kell aillkiatnmzni. Ami a tanítók szociális helyzetét illteti, elismerem, hogy ezen, a téren aiz utóbbi időkben több intézkedés történt, de ez még mindig kevés. Ma háború van, de ma is mindent meg kell tenni, amit tehet. A hálbioirúutáná időre a tanítósiág és általa-