Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-338

Az országgyűlés képviselőházának 338, Üi A költségvetésit kulturális téren és nem­zetnevelési szempontból vizsgálva, azt látjuk, hogy, a legszélesebb néprétegek oktatására és a ieiki élet ápolására helyezi ez a költségvetés* a legnagyobb súlyt,, A népoktatásnatk, a inép­míűvelésnek, a polgári iskoláknak égi a vallási célok, támogatásának összege kereken 222 millió pemgöt tesa ki. Ez az Összeg a multévi­vel szemben 42%nos többletet jelent. A felso­roltak, között legnagyobb összeggel természete­sen a népoktatási szerepel, ment a nemizettneye­lés szempontjából ez a legfontosabb oktatási ág. A nemzet fiai legnagyobb részének okta­tása itt lezárul és utána az, iskolánkívüli -nép; -művelésen és ' leventéképzésen kívül további olkitiatás nem következik. Hogy a népoktatás miinél eredményesebb legyen, a tanítók ré­séére továbbképző tanfolyamokat tart a kuL tuszminisztérium. Az igazgatói teendők elsa­játításaira szintén tanfolyamot tartanak. A vezetésre hivatottak kiképzésére szintén ren­dez tanfolyamokat a kultuszminisztérium. Azonkívül átképző tanfolyamokat rendez azok­nak a tanítóknak a részére, akiket a vissza­csatolt területekről diploma nélkül vett át a kotrunányaait. A népoktatási folytatása azoknál, akilki to­vábbi iskoiábai nem' mennek,, az iskolánlkívüli népművelés: Ez egyre terebélyesedő igen fon­tos ága a kultúrpolitikáuiak. A kormányzat át­érzi ennelk nagy jelentőségét: és évről-évre na­gyobb összegeket fordít erre a célna. Külön népművelési kutató intézet működik, hogy eb­ben az irányban: minél eredményesebb munka legyen kifejthető. A népiskolák után legtöbb tanulója a polgári iskoláknak van. Sajnos, még mindig ikevés vain ezeklből az; iskolákból, különösen a magyar vidékekieni. Pedig ez az' iskolatípus! egyike^ a legjobb magyar iskolatí­pusoknak. (Palló Imire: Ugy van! 75 éves jubi­leumát üli!) Fontosságát mutatja azi a körül­mény is, hogy a költségvetés a népoktatás után a beruházásofki tetrén: a polgári iskolák építésére fordítja a legnagyobb összeget a mai nehezebb időkben is. (Palló Imre: A _legjoblb iskola, a legnagyobb figyelmet érdemli!) A nemzetnevelés szempontjából aiz előb­biekhez csatlakozik vagy talán miéig is előzi ezeket a valláserkölcsi nevelés és a hitélet ápoliáisa. A nemzeti 'lélek fejlődésében, tökéle­tesítésében, a vallásnak, a, hitnek, a keresz­tény gondolatnak a legnagyobb szerepe van. A középiskolák helyzetei ebben a költség­vetésben: ugyainaiz, mint eddig volt. A gazda­sági irányú iskolák javára, van némi eltoló­díál», ami csak örömmel tölthet el bennünket. Bár még nagyobb volna az ilyeni irányú elto­lódás, mint aimi most jelentkezik, miért az gaz­dasági és ipari erősödésünk jeleit mutatnia. Egyetemeink és főiskoláink ugyanolyan súllyal jelentkeznek a költségvetéisben, mint más években. Öt tudományegyetemünk közüli a 1 Pázmány Péter Tudományegye temen egy, ai. szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemen egy, a Műegyetemen négy új tanszéket létesít a költségvetés. A pécsi Erzsébet Tudomány­egyetem keretében megalakítja at költségvetés a . Dunántúli Tudományos Intézetet. Sajnálatos dolog, hogy az idei^köítségvetésben neim lehe­tett megoldani a pécsi egyetemen a böcsészeti fakultás újbóli felállítását, hogy ezzel a mai nehéz viszonyok között még egy vidéki váro­sunkban y ál jékl lehetővé ai tanárképzés nagy prob lé miá i j án ak megöl dósa. A második műegyetem kérdései igen gyak­ran szerepel itt is, a napi lapokban is és külön­êse 1943 november 17-én, szerdán. 345 féle beadványokban is. Éhi nem aizért említeni itt meg ezt a kérdést, mintha most megoldana dónak tartanám, hainem azért, mert a magyar vj'dék méirnökihiányának kérdését szerintem osafc egy vidéki miagyar városban felállítandó műegyetem fogja megoldani. Jelenleg ugyanis az a helyzeti, hogy a Műegyetem hallgatóinak legnagyobb része budapesti, vagy közvetlen Budapest vidékéről való, azok pedig oklevelük megszerzése utáni lehetőiéig Pesten vagy Pest környékén akarnak maradni, míg a vidéken végzett mérnökök) biztosan elmennének olyan' vidéki állásokba is, amelyekre most, — jóllehet évek óta ki van írva a pályázat — jelentkező nem akad. , Minden egyetemen vannak hiányosságok. Egyiknek aá épülete rossz, a másiknak a fel­szerelése hiányos vagy elavult. Ezeki aaonban olyan kérdések, amelyek jelenleg talán meg sem volnának oldhatók. Ezek megoldását vagy az átmenetgaizdálkodáis, idejénei, vagy a béke idejére kell halasztani. De minden egyetemün­kön van egy közös kérdés, amit — azt hiszem — a mai időkben is. meg lehetne oldani, ez pe­dig a tanársegédi és adjunktusi állások) kér­dése. Ebben a tekintetben már eddig több ja­vaslat mén-ült fel. én nem. akarom szaporítani ai javaslatok számát; meg vagyok róla győ­ződve, hogy a miniszter úr az egyetemi taná­rokkal karöltve megtalálja ai módját, hogyan küszöbölje ki az egyetemi oktatásnak ezt a fájó sebét. Kulturális vonatktO'Záfsban még egy igen fontos, nemzetnevelési ég, közvéleinényformá­lási szempontból nagyhatású kulturális intéz­ményről kell itt megemléjkiezneim. Ez a sajtó­főiskola. Ezt az iskolát ai sajtókamara hívta életre, nagyon szépen műkiödik, rendes tan­terve vau, amelynek keretében gyorsírást, ide­gen nyelveket, — köztük, egy hazai kisebbségi és egy világnyelveit— jogi és államJtluidományi, földrajzi és^ más. hivatási szaktárgyaikat taní­tanak hat féléven, keresztül, vagyis olyan isme­reteket, amelyek a,z ujságíróképzé'snél fonto­sak és a siajtó munkásaira s az újságírás terén nélkülözhetetlenek!. Ezt a sajtókalmara, eddig saját bevételeiből tartotta fenn, ai most tárgya­lás alatt lévő költségvetés ennek fenntartá­sához 15.000 pengő hozzájárulást irányzott elő. Ezt csak örömmel állapítom meg, mint minden olyan tényt, aimely kulturális szempontból elő­rehaladást jelent. A testnevelés kérdésénél esak egy pontra, a leányleventeintézményre akarom .«, figyelmet felhívni. (Halljuk Halljuk!) Ez egy igen nagyra hivatott, igen s'zépen fejlődő intéz­mény, a múlt évben az erről való gondoskodás kíiiiön előirányzatban szerepelt Az idén az is>­kolai és társadalmi testnevelésre fordított ölsz­szegek keretében/ történik gondoskodás ennek at iS'Ziervezésneki kiadásairól is. (vitéz Lipesey Márton: Kár hogy kimaradt a költségvetés­ből. — Zaj.) Egy mostoha tétele a költségvetésnek a diákjóléti célok támogatása. Ez mutat ugyan 8-5%-os emelkedést, de mi ez az egyéb, .emelke­désekhez képest! Szerintem aizi ösztöndíjak ugyanolyan: természetűek, mint a tisztviselők fizetése. Az ösztöndíjakat is a< tisztviselői fize­tések emelésének arányában' kellene évről­évre 'nagyobb összegekben megállapítani. Az interna tusi díjakat étel a menzasegélyeket is ugyanolyan' r arányban lehetne előirányozni, amint e*z a líceumoknál van; mert akkor volná­nak a költségvetés egyéb részeivel arányosak, 50*

Next

/
Thumbnails
Contents