Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-327

Kz országgyűlés kepvtsmőházánék 327 A Közmunkatanácsnak elsősorban kellene belenyúlnia ebbe a kérdésbe és a kormánynak segítséget kellene nyújtania ahhoz, hogy városaink az eddiginél megnyugtatóbb, képet kapjanak, fezüjií s égésnek tartom egy a Köamunkatanácshoz hasonló szerv felállítását vidéki városaink érdekében. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ez a szerv igenis foglalkozzék a lakáshigiénia mellett a lakásesztétika és az építkezési stílusok harmóniájának kérdéseivel. T. Ház! Röviden ezeket kívántam megjegyezni. Talán nem teljes a témák felsorolása, most azonban a különféle szempontokat kívántam megvilágítani. Ebből a rövid megvilágításból kitűnik, hogy a lakáspolitika a »legszorosabban összefügg a gazdaságpolitika, sőt a társadalompolitika alapvető kérdéseivel. (Ügy van! Úgy van! a szélsőbaldldalonj Egészséges megoldást a mostani rendkívüli viszonyokra éppen úgy, mint a háborúutáni átmeneti periódusra vagy a teljes békeállapotra csak úgy tudok elképzelni, ha egységes és nagyvonalú elgondolások érvényesülnék az egész kormányzati politikában. Ha van gazdasági miniszterünk, az ő feladata ezeket a túlnyomlórészben gazdasági kérdéseket kézbevenni és * gondoskodni aaok keresztülviteléről; neki kell minden erejével elnyomni az esetleges ellenáramlatokat, mert csak így, i-lyen egységes szempontok érvényesítésével tudjuk majd • célunkat elérni. Minthogy azonban ezeknek az egységes szempontoknak érvényesítését a mai napig sem látom és a jövőre nézve sem látok semmi biztatót, legnagyobb sajnálatomra a jelentést nem vehetem' tudomásul. (Élénk helyes és és taps a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Haala Róbert Jegyző: János Áron. t Elnök: János Áron képviselő urat ihleti a szó. János Áron: T. Ház! A magam részéről örömmel üdvözlőin a jelentést, mégpedig azért, mert minden olyan intézkedést, rendelkezést, amely a mai időkben a házépítést megkönnyíti és előmozdítja, csak örömmel üdvözölhetünk. Örömmel üdvözülhetfjük pedig azért, mert hiszen ez elsősorban, szociális szempontokat szolgál. (Egy hang a szélsőbalőbdaltin: 8000 pengős likbérek mellett?) Erre is rá fogok térni. Fenntartom, hogy szociális szempontokat szolgál minden építkezés, mert hiszen, az; építőipar körülbelül 36 másik ipart érint!. Kétségtelenül ma a munkaalkalmakat fenn kell tartanunk és ha építkezések nincsenek, elsősorban azok a rétegek fogják megsinyleni... (Nagy László: Spekulációs építkezésről van szó!) A spekulációs építkezés is Jbizonyos munkaalmakat teremt, tehát ebből a szempontiból szociális lehet (Zaj a baloldalon. — Rajnis's Ferenc: Minden szociális!) Egyetértek azzail, hogy a spekulációnál ellen kell őrizni a spekulációs haszinot, de most első tételem az volt, hogy szociális szempontokat szolgál az építkezés, ennek következtében ebből a szempontból üdvözölni kell minden olyan intézkedést, amely megkönnyíti és elősegíti az építkezést. A második szempont a közegészségügyi szempont, mert a

, modern korszerű bérházaik építkezése feltétlenül egészségügyi szempontokat szolgál. Méltóztassanak csak végignézni Budapesten a Belváros utcáit. A Belváros legcentrálisabb fekvésű terein és utcáin vannak bérházak, amelyekben egészen korszerűtlen lakások vannak, amelyekben még a folyosókion kint vannak elhelyezve a mellékhelyiségek. Senki sem gondolja, amikor a Kossuth LajosKÉPVISELÖHAZI NAPLÓ XVII. ülése 1943 április 29-én, csütörtökön. 23 utcán, vagy a Petőfi Sándor-utcán felnézi a bérházakra, hogy azokban milyen állapotok vannak. A magam részéről azt isi örömmel üdvöialöm, ha olyan intézkedések történnek at pénaügyi kormányzati részéről, amelyek bizionyos kezdeményezéseket adnak ezekre a célokra» belterületi régi bérháziak lebontására, vagy korszerűsítésére. Sajnos, a mai időkben erre az anyag, mint előttem szólott t» képvisieilőtársam mondotta, nincs meg. (Börcs János közbeszól.) De nem egy-két esztendőre készítenek ilyen programmot és természetesen nagyon célszerű volna, ha a városok és falvak liakásainjak korszerűsítésére is adókedvezményeket adna a kormány. Van egy harmadik szempont tis és azt hiszem, itt bizonyos ellenkezést fog felszólalásiom kiváltani, pedig szintén egy közérdekű szempont. Ne méltóztassék azonban félreérteni, arról van szó, hogy a házvagyon a nemzeti vatgyonnak — a statisztikák szerliint, lehet, hogy ezek nem egészen pontosak — 40%-át teszi ki. Már pedig a nemzeti vagyon fenntartása, és szaporítása kétségtelenül közérdekű. Én most nem akarok tarra utalni, hogy a háztulajdonos helyzete mennyire változott meg a háború előtti helyzethez képest, nem akarok arra utalni, hogy a háztulajdonos rendelkezési jogát tulajdonképpen elvesztette, hogy a háztulajdonos ma sem a felmondás, sem a házbérmegállapítása tekintetében már semmiféle rendelkezési joggal nem bír, nem akarok utalni arra, hogy az adók, a közüzemi és egyéb költségek, valamint a tatarozási költségek a régi házak jövedelmét jóformán teljesen feleimésztik és így a háztulajdonosnak sok esetben 10%-nál több jövedelme nem marad. (Zimmer Ferenc: ötszörös áron el lehet adni!) JEl lehet adni, de ezzel a kérdés még mindig nincs megoldva, mert (Rajniss Ferenc: Az egész vagyonbujtatás ma ott van, a házakban ) természetes ugyan, hogy mindezeket a veszteségeket bizonyos mértékben, sőt nagy mértékben pótolja értékemelkedés, amely a házvagy ónnal kapcsolatban is bekövetkezett, de rá kell mutatnom arra, hogy amint már az előbb mondtam, a házvagyon a nemzeti vagyonnak 40°/o-át teszi ki és ezért annak fenntartása az elkövetkezendő békeidőre feltétlenül szükséges. Az már egésizen» más kérdés, hogy kiknek kell juttatni a házvagyont, hogy tehát a házvagyon a jövőben kiknek a tulajdonában legyen. Ez egészen más kérdés, de azt hiszem, köztem és a Ház egyetlen tagja között sem lehet nézeteltérés abban a tekintetben, hogy a házvagyonnak, mint a nemzeti vagyon egy tekintélyes részének megőrzése, fenntartása és szaporítása feltétlenül szükséges és közérdek. Van azonban ennek a jelentésnek esy része, amelyre külön ki szeretnék térni. Az 1942-ben % kiadott engedélyek nagy része az erdélyi, városokra esik. Ezért a jelentést külön örömmel üdvözlöm és külön örömimel fogadom el, mert a múlt évben kiadott engedélyek húszesztendős mulasztást pótolnak, amely húsz esztendő alatt az erdélyi városokban tett minden háztulajdonra vonatkozó adókedvezmény a magyarság rovására és a románság előnyére történt. Rá kell mutatnom arra, hogy a román hatóságok kétféle mértékkel mértek. Igen sok esetben megtörtént, hogy az ugyanabban az utcában megépített házak tulajdonosai közül a román megkapta a megfelelő adómentességet, míg a magyar háztulajdonosnak a román törvények rendelkezései ellenére sem adták meg azt. Ezenkívül örömmel üdvözlöm a jelentést ö