Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-327

24 Az országgyűlés képviselőházának 327. r azért is, mert az nagy mulasztást pótol az erdélyi városokban, különösen Kolozsvárt és Marosvásárhelyt, Szatmárnémetiben., Nagyváradon és Máramarosszigeten, mert ott a régi magyar házak romlottak, a magyar háztulajdonos kénytelen volt házát eladni vagy a maga Összezsugorodott anyagi helyzetében tatarozatlanul hagyni, míg a románság valóságos villanegyedeket, külön telepeket épített magának s a főtereket, ahol csak egy talpalaítnyi hely volt, beépítette a keleti ortodoxia jeleivel, míg a magyar háztulaj donosréteg ezalatt állandóan sorvadt és fogyott. Tisztelettel kérem tehát a pénzügyminiszter urat, méltóztassék ezt ai kérdést még részletesebb vizsgálat tárgyává tenni ési külön revízió alá venni a házadómentességeik kérdését az erdélyi városokban. (Helyeslés a balközépen.) Igen nagy szükség van arra, hogy a, román hatóságokhoz benyújtott, d© mindezideig a magyar hatóságok által még el nem intézett házadómentesiségi kérdések elintézésre kerüljenek. (Ügy van! Úgy van! a balközépen.) Igen nagy szükség van a magyarság rovására és a román elem javára elkövetett igazságtalanságok reparálására és ezért mély tisztelettel kérem a pénzügyminiszter urat, méltóztassék ezt a kérdést ismételten megvizsgálni. Örömmel üdvözlöm végül ezt a jelentést azért is, mert amikor a magyar állam visszaállította impériuma! Erdélyben, ebben a részletkérdésben is, mint mindem más kérdésben, nagyvonalúságot tanúsított. A magyar állam, a magyar kormányzat igenisi nagyvonalúságot tanúsított minden vonalon a visszatért erdélyi területen és nagyvonalúságot tanúsít most ebiben a kérdésben is, mert a magyar állam te>kintélye nem engedi meg és a magyar kormány nem tette :meg azt, hogy amikor az erdélyi városok egyikében-másikában adómentességet ad, akkor külön mértékkel mérjen a magyar és más nemzetiségű lakosság között. Ez a nagyvonalúság és^ ez a türelem az, ami bennünket, magyar népet, magyar nemzetet ezer esztendőn alkalmassá tett arra, hogy itt a Dunamedenoáben más népek felett impériumot gyakoroljunk. (Szöllősi Jenő: Túlnagyvonalúság ez! Túlzásbai megyünk!) Amikor ebben a jelentésben is megnyilatkozik ez a nagyvonalúság, akkor ezzel ai világ előtt tanúságot tehetünk arról, hogy megvan bennünk az, a türelem, amely a Dunaimedencében szükséges ahhoz, hogy itt valaki a különböző nemzetiségű népek felett impériumot gyakorolhasson s ez a, türelem valóban csak bennünk, magyarokban van meg. Sokszor valóban azi az érzése az embernek, hogy túlságosan türelmesek va-gyünk még a más nemzetiségű népek tűrhetetlen magatartása esetében is, de azt hiszem, ai béketárgyalás oknál büszkéin és önérzettel * mutathatunk majd rá arra, hogy mi soha sem veszítettük el türelmünket mind a nagy, mind a részletkérdésekben és soha semmiféle idegenajkú kisebbséggel szemben türelmetlenséget nem tanúsítottunk. (Szöllősi Jenő: Sőt, a magyar földeket is ott hagyjuk az oláhoknál! — Zaj. — Elnök csenget.) Èz a nagyvonalúság és ez a türelem nyilatkozik, meg ebben a, jelentésben is, a pénzügyi kormánynak ebben az intézkedésiében is, ezért ai jelentést örömmel fogadom el. (Helyeslés és taps a\ jobbolda on.) Elnök: Kérdem, kíván-e valaki a képviselő urak közül a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítóim. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a jeülése 1943 április 29-én, csütörtökön. lentésben foglaltakat tudomásul venni? (Igen!) A Ház a jelentésben foglaltakat tudomásul veszi és a jelentést hasonló eljárás céljából a felsőházhoz teszi át , Napirend szerint következik a 42 tagú országos bizottság 1942 június^ 25-től december hó r 21-ig terjedő idő alatt kifejtett működéséről szóló jelentésének tárgyalása. (írom. 768.) Ronkay Ferenc előadó urat illeti a szó, Ronkay Ferenc előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém bemutatni a 42 tagú országos bizottság félévi jelentését az 1942 június 25-től ,deeember 21 ig* terjedő időszakról Az országos bizottság 1942 június 17-én megalakult, megválasztotta vezetőségét. Két elnöke: a képviselőház részéről Ivády Béla, a felsőház részéiről vitéz Purgly Emil, helyettes elnökei: a képviselőház részéről Kölcsey István, a felső ház részéről Schandl Károly, előadói: a képviselőház részéről Ronkay Ferenc, a felsőház részéről Koós Zoltán, jegyzői: Petro Kálmán és Waldbott Kelemen báró. Az időközben Petro Kálmán elhalálozásával megüresedett jegyzői tisztségre Pajor Miklós bizottsági tag urat választotta meg a bizottság. A 42-es országos bizottság összesen tíz esetben tartott ebben az időszakban ülést és a kormány által előterjesztett 28 rendelettervezetet letárgyalta és kisebb-nagyobb módosításokkal elfogadta. Ezek a rendelettervezetek a következők: az iparfejlesztésről szóló 1931. évi törvény egyes rendelkezései hatályának újabb meghosszabbítása, az 1942. évi mezőgazdasági munkálatok elvégzéséhez szükséges termelési , hitel előmozdításáról szóló rendelet kiegészítése', a m. k'ir. állami vas-, acél- és gépgyáraknál a Pénzintézeti Központ útján gyakorolt számviteli ellenőrzés megszüntetése tárgyában kiadott rendelet, az életbiztosítási szerződések körében a háborús haláleseti kockázat viselése tárgyában kiadott 2890/1941. M. E. számú rendeletben foglalt egyes rendelkezések kiegészítéséről és módosításáról szóló rendelet, a közhasználatú gépjárómű-vállalar tokról szóló 1930 : XVI- te. egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről, a közérdekű feladatokat ellátó egyes vállalatokra vagy szervezetekre az állami felügyelet kiterjesztéséről szóló rendelet, az állati hullák feldolgozása tárgyában kiadott rendelet, a színleges iparűzés esetéin az iparigazolvány, illetőiéig az iparengedély visszavonása tárgyában kiadott rendelet, a must besűrítésének engedélyhez kötése tárgyában kiadott rendelet, a. törvényellenesen köliöldre táivozottak vagy külföldön tartózkodók pénzküPdeményeinek 'zárolása tárgyában kiadott rendelet, a zsidók tulajdonában lévő egyes ingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló rendelet, a közellátásügyi igazgatás körében állandó szakértők alkalmazása tárgyában kiadott rendelet, a borkereskedők fel nem használt pincéinek és üres hordóinak, valamint egyéb tartályainak az 1942. évben termelt must, bor és ezek melléktermékeinek elhelyezése céljából igénybevétele tárgyában kiadott rendélet, a bor előállításainak, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról szóló 1936 : V. te. egyes rendelkezéseinek kiegészítése tárgyában kiadott rendelet, a biztosító magánvállalatok alaptőkéjének és biztosítási alapjának újabb , szabályozása tárgyában, az iparostanonciskoilák igazgatásával megbízott ' főhivatású iparostanonciskolai tatnítók igaz-